Van egy ország Dél-Amerikában, ahol a népesség kétharmada olasz származású

2021. november 30. – 05:04

Van egy ország Dél-Amerikában, ahol a népesség kétharmada olasz származású
Beszállás Genova kikötőjében egy Buenis Airesbe induló hajón 1930-ban – Fotó: Keystone / Hulton Archive / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Műveltségi vetélkedők első, bemelegítő kérdése szokott lenni, hogy melyik az az ország Dél-Amerikában, ahol nem a spanyol a hivatalos nyelv (egyébként például Brazília, ahol a portugál). Az a kérdés viszont már jóval nehezebb, hogy melyik az az ország Dél-Amerikában, ahol a lakosság többsége nem spanyol, nem portugál, még csak nem is őslakos, hanem olasz származású. Ez az ország Argentína, ahol kb. 25 millió olasz származású ember él (Brazíliában egyébként még többen, kb. 32 millióan vannak olasz gyökerűek, de ott ez csak a népesség 15%-a, míg Argentínában 62%, vagyis közel kétharmados többség).

De hogy került ez a rengeteg olasz Latin-Amerikába, és miért mégis spanyolul beszélnek arrafelé?

Olaszországból a 19. század végén, illetve a 20. elején óriási hullámokban vándoroltak ki az emberek, ehhez fogható tömeges kivándorlást csak az írek mutattak be Európában, ahonnan annyian költöztek el, hogy az ország lélekszáma még ma is jóval alacsonyabb, mint az 1800-as évek közepén volt. Az olasz kivándorlás célpontjaként a köztudatban elsősorban az Egyesült Államok van meg, köszönhetően például a Keresztapa-filmeknek, de valójában sokkal nagyobb volt a migráció Dél-Amerika irányába.

Itália egyesítése és az olasz állam 1860-as létrejötte után az ország elég sokáig válságról válságra bukdácsolt, demográfiai robbanás szaladt bele a munkanélküliségbe, és ehhez még jöttek háborúk, gazdasági krízisek, a szőlőtermesztést padlóra küldő filoxéra, kolerajárványok, az északi és déli tartományok közti feszültségek. Ezek pedig mind arrafelé tolták az olaszokat, hogy az óceán túloldalán próbáljanak szerencsét gazdasági migránsként. A korabeli adatok szerint 1876 és 1926 között 8,9 millió olasz vándorolt ki Amerikába.

Katonák avatkoznak be Buenos Aires olasz negyedében 1943 júliusában, mikor a fasizmus végét követelő tüntetések és zavargások törtek ki – Fotó: Mondadori / Getty Images
Katonák avatkoznak be Buenos Aires olasz negyedében 1943 júliusában, mikor a fasizmus végét követelő tüntetések és zavargások törtek ki – Fotó: Mondadori / Getty Images

De miért pont Argentína? Dél-Amerika akkoriban éppen óriási gazdasági fellendülésben volt, óriási szükség volt a munkaerőre. Ma már nehéz elképzelni, de a 20. század elején Argentína a világ leggazdagabb és legfejlettebb országai közé tartozott, az első világháború előtt Németországgal és Franciaországgal volt összemérhető, a spanyolokat és olaszokat simán megelőzte. Az ország több okból is optimális célpont volt az olaszoknak: hasonló a klíma, és a munkásokat felszívó mezőgazdaság is – ellentétben például a kávétermesztésre alapozó brazillal. Az ország elég komolyan rá is ment az európai munkaerő becsatornázására, tárt karokkal fogadta az olaszokat, miközben otthon a Brazíliába irányuló kivándorlást törvényekkel nehezítették. Az első világháború aztán átmenetileg visszafogta az olasz kivándorlást Argentínába, aztán az 1920-as években volt még egy komolyabb fellángolás, de a nagy gazdasági világválság, majd a második világháború tulajdonképpen lezárta ezt a folyamatot, illetve más célországokba, főleg az USA nagyvárosaiba terelte.

Az Argentínába költözött több millió olasz túlnyomó része munkakorú férfi volt, akiket vagy követett előbb-utóbb a családjuk, vagy odakinn alapítottak családot, és pár évtized alatt teljesen beolvadtak a helyi közösségbe. Annyira, hogy ma Argentína lakosságának bő 60%-a vallja úgy, hogy legalább részben olasz származású. A világhírű argentinokról is elég gyakran kiderül, hogy olasz a hátterük, csak néhány példa:

  • Jorge Mario Bergoglio, vagy ahogy jobban ismerjük, Ferenc pápa mindkét szülője már Argentínában született, olasz bevándorló családban
  • Lionel Messi édesanyja olasz, az apja félig olasz, félig katalán származású
  • Diego Maradonénak az anyja családja volt olasz bevándorló, az apja révén pedig baszk, illetve őslakos indián vér folyt az ereiben

Az argentin kultúrán, és főleg a konyhán meg is látszik ez: bár legtöbbünk számára az argentin ételekről a steak, az asado típusú grillezés, vagy a chimichurri szósz jut eszünkbe, valójában az argentin konyha telis-tele van van olaszos tésztákkal, és nagy hagyománya van a pizzának is. A spanyol nyelv argentin dialektusa, az español rioplatense is magán viseli az olasz hatást, sokak szerint jobban hasonlít a nápolyi olasz nyelvjárásra, mint a tankönyvi spanyolra.

Bocsát játszó munkások Buenos Airesben – Fotó: Kurt Hutton / Picture Post / Hulton Archive / Getty Images
Bocsát játszó munkások Buenos Airesben – Fotó: Kurt Hutton / Picture Post / Hulton Archive / Getty Images

Tulajdonképpen logikus lett volna az is, hogy az olasz váljon az ország uralkodó, és ebből fakadóan a hivatalos nyelvévé. Hogy nem így történt, annak egyrészt az az oka, hogy a spanyolok sokkal-sokkal előbb voltak ott, mint hogy az olasz bevándorlás meginduljon, másrészt az, hogy annak idején nem igazán létezett még egységes olasz nyelv, gyakorlatilag külön nyelveknek számító, több tucatnyi helyi dialektust beszéltek a bevándorlók. Így aztán egyszerűbb volt számukra spanyolul megtanulni – ami egyébként sem túl nehéz, bármilyen variációjú olasz anyanyelvre építkezve.

(Puerto la Boca, CBS, BBC Travel)

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom