2021. november 7. – 14:05
Emlékszünk még a Drágán add az életed 3 nagy csavarjára, amikor kiderül, hogy az iskolák felrobbantásával fenyegetőző terroristák az egész hűhóval csak el akarják terelni a figyelmet arról, hogy közben csendben kipakolják az amerikai szövetségi jegybank trezorjából az aranytartalékot?
Akciófilmnek abszolút első osztályú volt, de persze nem a dokumentarista igényű realizmusáról híres – az viszont tényleg stimmel a sztoriban, hogy brutális mennyiségű arany van a Liberty Street 33. szám alatt található manhattani épület pincéjében, és a metró is valóban ott megy el alig 30 méterre a kincstől. Ami egyébként még annál is nagyobb, mint ahogy a film bemutatja, ahol 14 teherautót pakolnak tele aranyrudakkal a rablók (nyugi, a végén Bruce Willis visszaszerzi az egészet). A valóságban nagyjából 250-re lenne szükség ehhez, sőt, a Critical Oversight 500-at hoz ki, igaz, ők nem a trezorban valójában levő arany mennyiségéből indulnak ki, hanem a filmben elhangzott 140 milliárd dolláros értékből. Aminél egyébként jóval többet ér a valóságban odalenn levő arany.
A pontos mennyiséget nem lehet naprakészen tudni, de valahol 6-7 ezer tonna között lehet a kb. félmillió, egyenként 12-13 kilós aranyrúd. És ez nem is számít igazán soknak, a hetvenes évek elején még 11 ezer tonnát őriztek itt. A mai készlet a világ teljes aranytartalékának nagyjából a negyede, a történelem során valaha kibányászott arany kb. 5 százaléka.
De mi ez a hely, és hogy mehet be bárki megnézni az aranyat?
A Liberty Street 33. Manhattan déli részén, a pénzügyi negyedben található, pár sarokra az egykori World Trade Center-ikertornyok helyétől, néhány perc sétára a pénzügyi világ egyik szívcsakrájától, a Wall Streettől. Egy nem túl impozáns, 14 emeletes, régi téglaépület szerénykedik itt, de a lényeg nem is a föld felett, hanem az ötszintes pincerendszerben rejtőzik. Ez ugyanis a Fed, az amerikai jegybank New York-i központja, és odalenn tartják… nem, nem az USA aranytartalékát (az a Fort Knox-i katonai bázison van). Ami itt van, az egy csomó más ország és nemzetközi szervezet aranykészlete vagy annak egy része, aminek a gazdáit jellemzően a második világháború ébresztette rá arra, hogy otthon nem feltétlenül van biztonságban az aranytartalék, jobb kezekben van az amerikai szupertrezorban, a világkereskedelem központjában.
A manhattani pincében ma 122 különálló minitrezor őrzi az aranyat, hogy pontosan kiét, az nem publikus, de az alapszabály az, hogy magánszemélyek és cégek nem bérelhetnek itt széfet, csak országok, jegybankok vagy olyan szervezetek, mint, mondjuk, a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Annyira a nemzetközi bérlőkre mentek rá, hogy az itteni aranykészletnek mindössze 5 százaléka amerikai.
Az arany egyedileg sorszámozott aranyrudak formájában pihen a trezorban. Azt szintén nem tudni, hogy mennyi az őrzés díja, csak azt, hogy ha két ország megegyezése értelmében az egyiküktől a másikuk részlegébe kell áthelyezni némi aranyat, azért rudanként 2 dollár (kb. 600 forint) kezelési költséget számítanak fel. Ami igazán jutányos, tekintve, hogy a teljes készlet értéke a legutóbbi hivatalos jelentés szerint bő 250 milliárd dollár (80 ezer milliárd forint) lehet, bár ez erősen ingadozik az arany világpiaci árának függvényében. Ha 6 ezer tonnával és az aktuális aranyárral számolunk, akkor speciel 342 milliárd meg egy kis apró.
Az aranyrudak egyébként nem 100 százalékos színaranyból vannak, a tökéletesen tiszta arany ugyanis nagyon puha, könnyen deformálódik, ami megnehezíti a kezelését, de már a puszta tárolását is. Jellemzően nagyon kis mennyiségű ezüsttel, rézzel, platinával vagy vassal ötvözik, mielőtt formába öntik.
A biztonsági rendszerekről – egyáltalán nem meglepő módon – nem lehet túl sokat tudni, azon kívül, hogy a legmodernebb szenzorok egész hadserege figyel minden négyzetcentimétert, az egyetlen bejárat egy 90 tonnás, 3 méter átmérőjű acélajtó, a falak pedig bő kétméternyi acéllal vannak megerősítve. A trezoron belül az egyes bérlők aranyát tartalmazó szekciók még külön is le vannak zárva, a nyitáshoz pedig három ember szükséges, akik a zár kódjának egy-egy részletét ismerik.
A hivatalos dokumentáció szerint még soha nem történt sikeres betörés a trezorba. De még a már említett fiktív rablás után is megjelent az FBI a Drágán add az életed 3 forgatókönyvírójánál kérdezősködni, hogy gyanúsan élethűen néz ki a díszlet, ugyan honnan tud olyan sokat a Fed trezorjáról, és hogy találta ki a betörés részleteit. Jonathan Hensleigh egyébként azt mondta a szövetségi ügynököknek, hogy kizárólag publikusan elérhető információkból dolgozott, és hogy a vízvezeték meg a metró milyen közel halad a Fed épületéhez, azt bárki észreveheti, aki ránéz a térképre. A biztonsági protokollokon mindenesetre a film után szigorítottak. Hensleigh következő munkája egyébként az Armageddon forgatókönyve volt, szintén Bruce Willisszel, de valahogy ott nem merült fel, hogy túl élethű lenne a filmnek akár csak egy képkockája is.
A legjobb az egészben, hogy a világ legnagyobb aranykincse a világ legbiztonságosabb trezorjában egyébként szabadon látogatható a nagyközönség számára. A „szabadon” persze nem azt jelenti, hogy egyszerű bejutni, napi egy vezetett látogatás van 25 főnek és egy ugyanekkora létszámú, direkt diákcsoportoknak. A belépés ingyenes, viszont 30 napra előre kell lefoglalni a helyeket, amik természetesen pillanatok alatt telnek be. A Tripadvisor felhasználói értékelései szerint egyébként aránylag keveset lehet látni magából az aranyból, de ezzel együtt is kihagyhatatlan élmény, ha sikerül bejutni.
