A hírhedt kalóz, Feketeszakáll egyszer azért rohant le egy várost, hogy higanyt szerezzen a szifiliszére

2021. szeptember 04. – 06:48

A hírhedt kalóz, Feketeszakáll egyszer azért rohant le egy várost, hogy higanyt szerezzen a szifiliszére
Az Anna királynő bosszúja nevű kalózhajó maradványainak mentése 2011-ben – Fotó: Robert Willett / Raleigh News & Observer / Tribune News Service via Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

A 18. századi orvostudomány nem kezelte túl jól a szifiliszt: a bevett módszer az volt, hogy a beteg higanyt fecskendez a saját péniszébe, és – jobb esetben – már megy is tovább az élet. De vajon honnan szereztek higanyt például a kalózok? – tehetnénk fel a kérdést. Hát onnan, hogy egy kikötővárossal rontották meg a diplomáciai kapcsolatot, és túszokat ejtettek, akikért cserébe egyetlen váltságdíjként higanyt követeltek. Legalábbis Feketeszakáll így csinálta.

Feketeszakáll (polgári nevén Edward Teach) egyik leghíresebb hajója, az Anna királynő bosszúja maradványait 1996-ban fedezték fel Észak-Karolina partjainál, a régészeti feltárások hosszú éveken át tartottak. A hajó 1718-ban futott zátonyra, a roncsok között pedig rengeteg dolgot találtak, főként olyanokat, amelyek a régészek szerint a „misztikus orvosi kezelések korszakából” származtak.

Az Anna királynő bosszúja eredetileg francia rabszolgahajó volt, melyen három orvos utazott azért, hogy biztosítani tudják a fedélzeten tartózkodók úgynevezett egészségét. Miután Feketeszakáll megszerezte a hajót, az orvosokat megtartotta – az eszközeikkel együtt. Linda Carnes-McNaughton, a régészeti feltárás egyik tagja 2015-ben mutatta be, hogy miket találtak az Anna királynő bosszúján.

Többek között például egy vasfecskendőt, amely arra szolgált, hogy a kalózok higanyt toljanak a saját péniszükbe.

Persze könnyen felmerülhet az emberben a kérdés: miért fecskendezne valaki higanyt a péniszébe? A választ a kutatók adták meg: a húgycsőfecskendő a szifiliszesek kezelésére szolgált, a betegségben szenvedő kalózok így tompították fájdalmaikat.

Húgycsőfecskendő az Anna királynő bosszújáról – Fotó: Courtesy North Carolina Department of Cultural Resources

„Ezek az emberek szenvedtek. Háborúk folytak a vizeken, ilyenkor pedig valószínűleg keletkeztek olyan sebek is, melyeket azonnal kezelni kellett. Az ilyen kétségbeesett időkben a betegségek ellátására nem mindig akadt valójában képzett személy” – mondta Carnes-McNaughton a péniszfecskendő (és egy szivattyús beöntő) bemutatásakor.

A higany és a szifilisz

A higany ekkorra, a 18. század elejére már évszázadok óta bevett kezelési módszer volt: az 1495-ös nagy szifiliszjárvány idején a betegséget Olaszországból magukkal hozó katonáknak is higanyt adtak gyógymódként a fekélyek, sebek kezelésére – bár az akkori orvoslásban többször akadtak ezzel problémák, például hogy a higany is hatalmas fájdalmat jelentett a betegeknek, illetve hogy gyakran meghaltak utána a higanymérgezés miatt. Sir William Osler, a Johns Hopkins Egyetem Orvostudományi Iskolájának egyik alapítója visszatekintve így írt a 16. századi Európa betegségéről:

„Egy titokzatos, eddig ismeretlen járvány, amely rémületet keltett terjedésének gyorsasága, az általa okozott pusztítások, illetve az orvosok látszólagos tehetetlensége miatt.”

Az 1700-as években egyébként már megpróbáltak olyan kezeléseket alkalmazni, mint például a higany helyett a szentfákból kinyert nedv alkalmazása. A szifilisz már a 18. században megszűnt járványbetegségként létezni, ekkor alakult át azzá a betegséggé, amelynek ma tartjuk. Az azt megelőző évszázadokhoz képest a 19–20. században jelentősen csökkent a betegség előfordulása a fejlett országokban (a háborúk idejét kivéve), az igazi orvosi kontrollt a szifilisz fölött viszont csak 1943-ban, a penicillin feltalálása után érték el.

Országomat egy kis higanyért

A 18. században Feketeszakállnak azonban sem szentfák, sem penicillin nem jutott, így kínzó betegségére az egyetlen megoldás a higany maradt. Erre főként az amerikai kikötőváros, Charleston faragott rá. A város éveken át jó kapcsolatot ápolt a kalózokkal, a kikötő ugyanis nagyon jól jött az északkeleten szerzett, délre szállított zsákmányoknak – a város pedig örült, hogy amíg a kalózok ott vannak, addig a franciák és a spanyolok nem fogják megtámadni őket. Charleston élete tehát, fogalmazhatunk úgy, igazán jól ment. Csak aztán jött a szifiliszes Feketeszakáll.

Feketeszakáll ábrázolása – Fotó: Getty Images

1718 májusában a hírhedt kalóz úgy döntött, hogy négy hajóval és háromszáz emberével megszállja a kikötőt. Elzárták a bejáratot, blokádot építettek, és túszokat ejtettek, a váltságdíj viszont elég kevés volt a polgárokért: az egyetlen dolog, amit kért a túszok életéért, egy gyógyszerekkel teli láda volt, mellyel kezelni tudta égető szifiliszét. A ládában pedig higany volt, amelyet, mint azt a fentebbi leírás is jelzi, Feketeszakáll a húgycsövébe akart fecskendezni. Charleston lakói végül engedelmeskedtek, a kalóz megkapta a higanyt.

A különös látogatás egyébként olyan erősen beleégett a város történelmébe, hogy ma is nyoma van. A helyi hagyományőrző kalózok például a város fesztiválján még 2008-ban is újrajátszották a támadást: orvosságokat, foglyokat és „minden mást” követeltek a város közepén, majd az egyik kalóz „megvívott” a „tartomány kormányzójával”. A hagyományon és a történelmi továbbélésen (meg a higanyon) túl viszont úgy néz ki, más haszna nem igazán volt a hatnapos blokádnak: Feketeszakáll kalózai a mostani adatok alapján rekordkevés pénzt tudtak zsebre rakni, a lefoglalt rakományok között ugyanis többnyire szurok és rizs volt.

Források: Cracked, Post and Courier, CNN, Untappd, Smithsonian Magazine

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!