Oroszországban néhány éve még nem számított alkoholos italnak a sör

2021. augusztus 17. – 05:04

Oroszországban néhány éve még nem számított alkoholos italnak a sör
A moszkvai Hamovnyiki sörfőzde reklámja – Fotó: A. Solomonov / Sputnik / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Oroszországban a kólával és más üdítőkkel volt egy kategóriában a sör, aztán 2011-ben egy új törvénnyel alaposan megszigorították, hol lehet árusítani az italt. Ezzel azt akarták elérni, hogy kevesebbet igyanak az oroszok, ami be is jött, de még így is rengetegen halnak bele a túlzott alkoholfogyasztásba. A probléma nem új keletű, a szovjet időkben Gorbacsov próbálkozott antialkoholista kampánnyal, de csúnyán felsült vele.

Sörözések közben rendre előkerül az az unalomig ismételt frázis, miszerint a sör folyékony kenyér, minden társaságban van valaki, aki bedobja ezt a poént. Ilyenkor általában arra utalnak az alkoholfogyasztásukat legitimálándó, hogy a sör is kvázi élelmiszer, és milyen ilyen, szükséges dolog a létfenntartáshoz.

A hagyományosan nagyivóknak tartott oroszoknak a közelmúltig még több alapjuk volt arra, hogy így gondolkozzanak az italról, ugyanis egészen 2011-ig a sör hivatalosan élelmiszernek számított náluk, és nem pedig alkoholos italnak, mivel a sörök alkoholtartalma 10 százalék alatt volt. Egy nemzetközi kereskedelmi egyezmény miatt alakult így a besorolás, azok a gyártók, amelyek égetett szesszel foglalkoztak, sokat is a lobbiztak az orosz kormánynál, hogy változtassák meg a sörgyártóknak kedvező szabályozást.

Persze attól még, hogy a kólával és más üdítőkkel volt egy kategóriában a sör, az oroszok tisztában voltak vele, hogy alkohol van benne, és ha az ember sokat iszik belőle, abból baj lehet: az ittas vezetést ugyanúgy büntették, hiába csak sörözött valaki, és a 18 éven aluliaknak sem adták ki a sört a boltokban. Bár a legtöbben a vodkázással azonosítják az oroszokat, a sört sem vetik meg, sőt: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2016-os statisztikája szerint az oroszok alkoholfogyasztásának 39 százalékát a sör tette ki, ugyanennyi volt a tömény italok részesedése is.

A Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnök által aláírt törvénnyel vége lett a jó világnak, a sörre is ugyanazok a szabályok lettek érvényesek, mint például a vodkára és az egyéb töményekre. Onnantól nem lehetett közterületen sört fogyasztani, ami addig megszokott látvány volt Oroszországban. Tilos lett kioszkokban, benzinkutakon, repülőtereken sört árusítani, de a rendes a boltokban is csak meghatározott időszakban lehetett sört kapni, ezenkívül szigorodtak a kültéri hirdetésekre és a tévéreklámokra vonatkozó szabályok is.

Vlagyimir Putyin és Dmitrij Medvegyev egy május elsejei ünnepség után nézik a sörválasztékot egy bárban 2012-ben – Fotó: DMITRY ASTAKHOV / RIA NOVOSTI / KREMLIN POOL / AFP
Vlagyimir Putyin és Dmitrij Medvegyev egy május elsejei ünnepség után nézik a sörválasztékot egy bárban 2012-ben – Fotó: DMITRY ASTAKHOV / RIA NOVOSTI / KREMLIN POOL / AFP

A törvénymódosítás egybeesett a sör népszerűségének felfutásával, a törvény elfogadását megelőző tíz évben több mint 40 százalékkal nőttek az eladások, miközben például a vodkáé csökkent. Ez meglátszott a fogyasztási adatokon is: 2010-ben még 37,6-51% százalék volt a sör és a tömény aránya, 2016-ra ez kiegyenlítődött (39-39%). Vagyis a szigorítás és a drágulás egyáltalán nem vetette vissza az oroszok sörivó kedvét.

Korábban is voltak kampányok, kevesebb sikerrel

Az intézkedéssel az orosz lakosság alkoholfogyasztását próbálták visszafogni, a sör adóját is ennek érdekében emelték meg egy évvel korábban. Az oroszok tényleg rengeteget ittak (és isznak egyébként még most is): a WHO adatai szerint 2010-ben az egy főre szeszfogyasztás (ezen a tiszta szeszt kell érteni) 15,8 liter volt Oroszországban, ami világviszonylatban is nagyon soknak számított, csupán három ország előzte meg őket ebben a nem túl dicsőséges rangsorban. A mennyiség 2016-ra 11,7 literre csökkent, tehát volt némi hatása a szabályozásnak, ami végül 2013-ban lépett érvénybe, de még így is több tízezren haltak meg alkoholmérgezésben, májzsugorban vagy ittas vezetés miatt történő közúti balesetben. A problémás ivók és a függők arányát 20,9 százalékra, illetve 9,3 százalékra tette a teljes orosz lakosságon belül a WHO akkor.

Medvegyev 2009-ben hirdetett harcot az egyre nagyobb problémát jelentő túlzott alkoholfogyasztás ellen, amit nemzeti katasztrófának és orosz tragédiának nevezett. Intézkedései között szerepelt az is, hogy 2010-ben duplájára, azaz 89 rubelre (mai árfolyamon számolva ez kb. 360 forint) emelte a vodka minimumárát. Akkortájt 18 liter körül alakult az oroszok éves fogyasztása, ami kétszerese volt annak a mennyiségnek, amit a WHO már az emberi egészségre károsnak tart. Egyes becslések szerint 2009-ben 500 ezer orosz halt meg az ivás miatt, egy kutatás pedig azt találta, hogy a szív- és érrendszeri betegségek következtében történt halálesetek harmadát szintén az alkohol okozza.

Nem Medvegyev volt az első orosz vezető, aki megpróbálta felvenni a küzdelmet az alkohollal. 1985-ben a kommunista párt frissen megválasztott főtitkára, Mihail Gorbacsov nagyszabású antialkoholista kampányba kezdett: felemelték a sör, a bor és a vodka árát, korlátozták az alkoholos italok árusítását és előállítását, keményen büntették, ha valaki részegen ment be dolgozni vagy közterületen mutatkozott ittas állapotban. Ebből az időszakból származik az a mára mémmé vált poszter is, amin egy jól öltözött úriember határozott kézmozdulattal nemet mond a feles vodkára. A kampány teljesen hatástalan volt, de legalább sokba került az államnak: becslések szerint 100 millió dollárt bukott a dolgon a Szovjetunió.