Sosem derült ki, ki a felelős a történelem legkínosabb nyomdahibájáért

2021. július 23. – 05:16

Sosem derült ki, ki a felelős a történelem legkínosabb nyomdahibájáért
Az 1841-ben készült acélmetszet Józsefet és gazdájának a feleségét ábrázolja, amint a férfi nemet mond a nő csábítására. Raffaello (1483˗1520) vatikáni freskója nyomán – Forrás: Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Nyomdahibák azóta léteznek, hogy Gutenberg megépítette az első nyomdagépét, és a kódexmásoló szerzeteseknél kicsit hatékonyabbra vette a könyvek sokszorosításának a folyamatát. Persze ez azt is magával hozta, hogy ha becsúszott egy hiba a nyomóformába, az az összes kinyomtatott példányban ott volt. Mivel a könyvnyomtatás első pár évszázadában a Biblia volt a messze legnagyobb példányszámban és verzióban sokszorosított könyv, ebben találhatjuk a legtöbb ős-nyomdahibát is. Ami, tekintve, hogy szent szövegről van szó, esetenként elég kínos lehet.

A Wikipédia külön gyűjtőoldalt szentel a bibliai nyomdahibáknak, vannak közöttük egészen viccesek is, mint például a Júdás-Biblia 1613-ból (amelyben Jézus neve helyett szerepel egyszer Júdásé, teljesen értelmetlenül), vagy a „feleséggyűlölő Biblia” néven elhíresült változat 1810-ből, amelyben Lukács evangéliumában az angol wife, vagyis feleség szó szerepel a life, azaz élet helyett egy felsorolásban, hogy mit nem szabad gyűlölnie annak, aki Jézus tanítványává akar válni.

A leghírhedtebb és legkínosabb hiba azonban az 1631-ben Angliában nyomott és utóbb Bűnösök Bibliája néven elhíresült verzióba került.

„Ne paráználkodj!” – szól a tízparancsolatból a hatodik, ami akkoriban még a hetedik volt, sőt, a Bűnösök Bibliája alapjául szolgáló King James-féle verzióban egy hosszabb felsorolás 14. tagja, de most nem ez a lényeg. A paráználkodás kifejezés értelmezése már a magyarban sem egyszerű, az angolban meg pláne, mert a parancsolat ott úgy hangzik: „Thou shalt not commit adultery”, márpedig az adultery kifejezés a mai angolban már házasságtörést, házasságon kívüli szexet jelent (és külön vicces, hogy a tükörfordítása meg kb. „felnőttködés”)

Akárhogy is, az 1631-ben a londoni királyi nyomdában készült verzióból valahogy kimaradt a „not” szócska, vagyis annyi maradt a jó keresztényeknek útmutatásul, a gyilkosság és a lopás tilalma között, hogy

paráználkodj!

Itt mindenképpen meg kell jegyeznünk, hogy nyilván nem véletlen, hogy a Macskafogóban is éppen a hatodik pont a gengszterek törvényei között, hogy „A jó gengszter paráználkodik (de nem szolgálatban)”.

A nyomdahibából természetesen óriási korabeli botrány lett, Canterbury érseke személyesen rendelte el, hogy a könyv összes példányát meg kell semmisíteni. Ezer példányt nyomtak belőle, aminek a nagy részét sikerült is tűzre vetni, mielőtt még a hívőkhöz kerültek volna, és elég sokat visszahívtak a templomokból is. A nyomda vezetői 300 font büntetést (ez ma nagyjából 50 ezer fontnak, azaz 15 millió forintnak felel meg) kaptak, és elvették a működési engedélyüket.

Na de hogy került a kínos hiba a bibliába? Sokáig egyszerű figyelmetlenségnek gondolták, előfordul az ilyesmi, ezt az újságírók tudják a legjobban. Aztán kiderült, hogy van még egy hiba a könyvben, és az is elég ciki: Mózes ötödik könyvében egy helyen, ahol az Úr dicsőségéről és nagyszerűségéről van szó, utóbbi jelzőben is van egy hiba, „greatness” helyett „greatasse” szerepel. Az „asse” szó mára jórészt kikopott az angolból, de akkoriban szamarat jelentett, és hát a mindenhatót egy hatalmas szamárnak nevezni a Bibliában, azért a blaszfémia minősített esete. Ez a hiba azonban a máig fennmaradt példányokban nem szerepel, egyedül egy 1886-ból származó feljegyzés ír róla. Ami viszont az oxfordi egyetem nagy könyvtárának katalógusából származik, tehát elég megbízható forrásnak számít. Ráadásul három fennmaradt Bűnösök Bibliája-példányban is egy tintafolt van odapöttyentve az ominózus szó közepére, éppen eltakarva a feltételezett nyomdahibát.

Történészek mindebből arra következtetnek, hogy nem véletlen vagy emberi hanyagság, hanem szándékos szabotázs állhat a kínos hibák mögött – vélhetőleg egy konkurens nyomda összeesküvése lehetett a háttérben, hogy így ássák alá a vetélytársuk jó hírét. Hogy kicsoda, az sosem derült ki.

A hamar hírhedtté vált Bibliából csak néhány példány úszta meg a purgatóriumot, és vészelte át a következő évszázadok viharait is, ezek ma már a gyűjtők számára izgalmas ritka különlegességek. A Bűnösök Bibliájából ma 14 kópia van különféle múzeumokban, könyvtárakban és nyilvános gyűjteményekben világszerte, és ismeretlen számú magángyűjteményekben. Néha fel-felbukkan egy darab nyilvános árveréseken, a Sothesby'snél pár éve 47 500 dollárért (14,5 millió forint) kelt el egy, és most is van egy eladó darab 100 ezerért a ritka Biblia-változatokra specializált Greatsite online antikvárium kínálatában.

(Guardian, Washington Post, Atlantic, Encyclopedia Britannica)