Ha mondjuk egy olimpiai megnyitón végignézünk a felvonuló országok zászlóin, Nepálé ki fog tűnni közülük. Ez ugyanis az egyetlen olyan országzászló, ami nem négyszög alakú. Hanem ötszög, sőt egyenesen konkáv ötszög, ami két egymást fedő háromszögből áll, az alsó háromszög pedig egy kicsit nagyobb, mint a felső. A jelkép elkészítésére olyan szigorú arányok vonatkoznak, hogy azzal a lobogónak sokkal inkább egy emelt szintű matekérettségiben volna a helye, mint a zászlórúdon. Ebben a videóban például egy matematikus izzad bele a megrajzolásába:
De miért ilyen furcsa formájú a nepáli zászló? Erre egy másik tudományág, a zászlók történelmével és szimbolikájával foglalkozó vexillológia próbál választ adni, illetve valószínű elméletekkel szolgálni. Az ugyanis részben még ma is rejtély, hogy a zászló egyes elemei mit jelképeznek.
No flag, no country!
A nemzeti zászló aránylag új találmány, nagyjából a késő középkor óta használják széles körűen. Előtte a nagy kiterjedésű birodalmak másfajta jelképeket villantottak (például az ókori Róma uralkodói jelvényeket), illetve eleve kevésbé volt szükség arra, hogy az emberek egy-egy ország polgáraként azonosítsák magukat. Külföldi utakra nagyon sokáig csak kivételezett kevesek jutottak el, és a nemzeti identitásnál fontosabb volt a helyi közösség, ezért inkább a szűkebb pátria jelvényei – például földesurak címerei – voltak fontosak legtöbbeknek.
Ezt a helyzetet részben a különféle háborúk változtatták meg, amikben az egyes harci egységeket azonosító címerek és jelvények mellett egy idő után megjelentek az országokra jellemző színek. Az igazi zászlóforradalmat pedig a gyarmatosítás kora hozta el, amikor az európai nagyhatalmak elkezdték keresztbe-kasul körbehajózni a Földet, területeket foglalni és kereskedni. Ebben a helyzetben létfontosságú volt tudni, hogy a hajók és kikötők kinek a fennhatósága alatt állnak, és kialakult, majd elterjedt az országzászló felvonásának gyakorlata. A 18. századtól kezdve a nemzetállamok kialakulásával ez a gyakorlat egyre több formában megjelent, és a zászlók is egyszerűsödtek. A korábban néha nem mindig négyszögletes, hanem például többágú vagy háromszög alakú lobogókat felváltotta a téglalap forma, amit gyártani és értelmezni is könnyű volt. Ázsia nagy részén háromszög formájú zászlók lobogtak, de a 19. század közepére nyugati hatásra szinte mindegyik ország áttért a téglalapra (aminek egyébként nincs világszinten meghatározott és a nemzetek által elfogadott szabványa).
Nepál elzárt ország, tengerkapcsolata nincs, viszont itt fekszik a Himalája egy része. Az ország területén található a Föld tíz legmagasabb hegye közül hét, plusz még a kínai-nepáli határon a Mount Everest. Érthető tehát, hogy Nepál sokáig kimaradt a gyarmatosítási lázból, és a többi ázsiai országhoz képest kicsit elszigetelten fejlődött. Valószínűleg ezért nem váltottak téglalap alakú zászlóra, egy idő után pedig már a nemzeti büszkeség része lett a fura lobogó, és elképzelhetetlenné vált a cseréje.
Fent a hold, lent a nap
Viszont a környéken korábban háromszög alakú zászlók voltak, illetve ezek néhol ma is megtalálhatók, például a szikh és a hindu jelképek között. A nepáli zászló viszont ötszög alakú – hogy lehet ez? Minden bizonnyal az történt, hogy Nepál két háromszög alakú zászlót használt egyszerre (ez ritka, de nem egyedülálló a környező országok történelmében), és egy idő után a két háromszög elkezdte fedni egymást, összeolvadt. Hogy mit jelképezett a két háromszög, nem ismert pontosan, mint ahogy arra is többféle magyarázat létezik, hogy a zászlón található két rajz – felül a hold, alul a nap – mit szimbolizál.
Az Atlas Obscura is csak a lehetőségek sorolásáig jutott, amikor vexillológusok segítségével megpróbálta megfejteni a nepáli zászlót. Az országot a 18. század közepén egyesítette a gurka Prithvi Narayan Sah, sokan ekkora teszik a dupla háromszög megjelenését. A cakkos ötszög formája miatt elterjedt nézet, hogy a háromszögek a Himaláját szimbolizálják, de a lapnak megszólaló kutatók ezt elvetették.
Sokkal valószínűbb, hogy a nepáliak átvették a háromszögzászlót Indiától vagy valamelyik más szomszédjuktól, csak rögtön két példányban.
A zászló két ága a két égitesttel szinte biztosan valamilyen kiegészítő kettősséget jelez, ami a távol-keleti vallásoktól és filozófiai irányzatoktól egyébként sem idegen. Egy lehetséges feloldása, hogy a nap és a hold a Sahok és a Ranák szimbólumai, vagyis azé a két dinasztiáé, amiknek tagjai az elmúlt félezer évben uralkodtak az ország felett. Más említések szerint a nap a munka jele, a hold pedig a nyugalom szimbólumaként ellensúlyoz a zászlón. Sőt, a két égitest akár együtt is értelmezhető valahogy úgy, hogy amíg a nap és a hold felkel, addig Nepál is létezni fog. Ugyanakkor miért ne szimbolizálhatná a hold az ország hideg északi tájait, a nap pedig a forró déli vidékeket? De egy lehetséges magyarázat az is, hogy a zászló két ága az ország két nagy vallása, a hinduizmus és a buddhizmus jelképe – és ez a hivatalos nepáli kormányzati magyarázat is.
Ennek ellenére nem ez a helyes megfejtés, mert lehet, hogy nincs is egyetlen jó megfejtés. A jelképek értelmezése változik ez időben, de még térben is, és lehet, hogy ami ma hinduizmust jelentett, az kétszáz éve bátorságot – egyszerre is lehet jó több megoldás, mint azt az Atlas Obscurának kifejtette egy nepáli helytörténész. Az ellentétek egyébként a színekben is megjelennek: a piros (aminek eredete valószínűleg egy himalájai növényre vezethető vissza) a nepáli nép bátorságát, forrófejűségét jelképezi, a kék pedig nyugalmat, békét. De lehet, hogy ebben már van némi utólagos belemagyarázás, ugyanis színeit tekintve egyáltalán a nepáli zászló egyáltalán nem egyedi: a világ országzászlóinak 77 százalékában van piros, 72 százalékában fehér, 53 százalékában pedig kék, konkrétan ez a három legnépszerűbb zászlószín.
Összefoglalva, a nepáli zászló formájának eredetére részben magyarázat az ország földrajzi és kulturális helyzete, de hogy ma pontosan miért így néz ki a zászló és mit jelent, arra már nehezen lehetne egyetlen helyes választ megadni egy kvízkérdésben. Az biztos, hogy a zászló formáját és mintáját nagyon precízen leírja Nepál jelenlegi, 1962-ben született alkotmánya. A zászló ekkor alakult át utoljára jelentősen: korábban a napnak és a holdnak arca is volt, 1962 óta már nincs. A zászlóra nagyon büszkék a nepáliak, de nehéz sorozatgyártani, ezért például a 2016-os olimpián nem megfelelő arányú nepáli zászló lengedezett. Egy nemzetközi versenyen ezt még elnézték a nepáliak, de abból már országos botrány lett, amikor 2018-ban az indiai miniszterelnök látogatásakor Janakurban torz lobogót állítottak fel.
A nepáli zászló a vexillológusok körében is népszerű, a Redditen például egy zászlókutató idén elkezdte megrajzolni, hogyan nézne ki a világ összes zászlaja, ha nepáli szabályok szerint készülne. Magyarországé így:
(Borítókép: Nepáli zászló lengedez Nepálban, távolban a nepáli Annapurna hegy. Forrás: Getty Images / Frank Bienewald)