Levágott fejektől és egy világválságtól indult a kísértetházak története

2020. október 31. – 07:34

Levágott fejektől és egy világválságtól indult a kísértetházak története
Halloweeni képeslap az 1900-as évek elejéről – Fotó: Rykoff Collection / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

„Csokit vagy csínyt” helyett évtizedekig inkább a csínyekről szólt Amerika halloweenje. Aztán a néha hullarablásokból kiinduló, akár komoly sérülésekhez, olykor halálhoz vezető trükkökhöz a nagy gazdasági világválság idején élő amerikaiaknak már egyre kevesebb kedvük volt: a helyi gyerekek lefoglalására találták ki a kísértetházakat, amikre később egy egész ipar épült rá.

A nagy gazdasági világválság („a depresszió korszaka”) a két világháború közötti Amerika gazdasági kimerültségének következménye volt. Az 1929 és 1939 közötti válság az egész világot érintette, de az Egyesült Államokat kiemelten. Rengetegen munkanélkülivé váltak, élelmiszerhez csak korlátozottan lehetett hozzájutni, durván megdrágult a tej, a tojás, a cukor. A válság gondot jelentett munkában, gazdaságban, családban, gasztronómiában, mindenben felforgatta az amerikaiak életét. Mindeközben pedig gyökeresen megreformálta egyik kedvenc ünnepüket, a halloweent.

This is Halloween, everybody make a scene

A 19. századi Amerika halloweeni ünnepeinek egyik legismertebb története, amikor 200 diák Kentuckyban kitalálta, hogy egy kitömött bábut fektetnek a vonatsínekre. A mozdonyvezető meglátta a sötétben az alakot, vészfékezett, a gyerekek pedig nevetve elfutottak. A századfordulón sem javult a helyzet, 1900-ban egy orvostanhallgató ellopott egy fej nélküli hullát a michigani egyetem halottasházából, hogy az iskola ajtaja elé támassza afféle október 31-i csínyként. Az 1900-as évek elején a helyzet odáig fajult, hogy már a sajtó is többször szót emelt az ünnep ellen. A The Tribune nevű lap például tömören úgy fejtette ki egy cikkében a szerkesztőség véleményét, hogy

„Semmi oka nincs a férfiakat megverni, a nőket pedig inzultálni csak azért, mert másnap november elseje van.”

A lap öt évvel később halloweeni lövöldözésekről számolt be, 1924-ben pedig arról, hogy két rendőr életét vesztette szintén egy „csínytevés” miatt. 1932-ben egy üzletember halt meg, miután viccből felgyújtották a boltját. A felkapott hírek ellenére a halálesetek és balesetek viszonylag ritkák voltak, a gőzt levezető amerikaiak kedvenc halloweeni szórakozása inkább a szomszéd kerítésének vagy ajtajának ellopása volt, sokáig a „kapuk éjszakájának” is nevezték emiatt az ünnepet.

Jelmezbe öltözött gyermekek indulnak halloweeni útjukra egy 1925 körül készült fényképen – Fotó: Kirn Vintage Stock / Corbis / Getty Images

Ezek a ‘30-as fiatalok

Az 1920-as ‘30-as években az amerikai fiúk halloweeni szórakozása a közös csoportos durva tréfálkozásról és az egymással való háborúzgatásról szóltak. Betörték az utcai lámpákat, tüzeket gyújtottak a városban, vezetékeket kötöttek ki a járdához, hogy kiszúrjanak az arra járókkal. Egy 1932-es Washinton Post-cikk szerint egy férfi majdnem elvesztette a látását is, miután halloweeni tréfaként kővel megdobták. Mások tűzijátékot indítottak az iskolák udvaráról, köveket hordtak a járdára (és eltakarták azokat), hogy átessenek rajta az emberek. 1933-ban tinédzser fiúk vandálkodtak, jelentősen megrongálva egy teljes amerikai várost. Ebben az évben volt a válság csúcspontja is, amikor Halloween ünnepét a rongálások miatt Fekete Halloweennek keresztelték át az 1929-es tőzsdei összeomlás Fekete Keddjéhez hasonlóan.

„Már az 1930-as években is dollármilliókba kerültek a halloweeni tréfák a városoknak. Többen azon gondolkoztak, hogy betiltják ezt az ünnepet.”

- mondta egy interjúban Lisa Morton, a „Csokit vagy csalunk: a Halloween története” című könyv szerzője. A szülőknek és a város helyi szervezeteinek így szükségük volt valamire, ami eltereli a fiatalok figyelmét és levezeti az energiájukat: kitalálták hát a kísértetjárta házakat és elátkozott ösvényeket, hogy távol tudják tartani a fiatalokat az utcáktól. Egy 1937-es röpirat például olyan tippeket ad a kísértetjárta ház szervezésére, minthogy

„Régi szőrmék vagy nyers májdarabok a falra akasztva, amerre az emberek a sötétben elhaladnak. Fura nyögések és üvöltések hallhatók a sötét sarkokból, miközben a plafonra akasztott nedves szivacsok és hálók érintik az arra járó arcát. Az egyik részen a kutyának öltözött őr hirtelen kiugrik, ugatni és morogni kezd.”

Ebből az időszakból származik egyébként a halloweeni házról házra járás hagyománya is. A szülők először abban gondolkoztak, hogy bulit szerveznek a gyerekeknek, erre azonban a világválság közepén senkinek nem volt pénze. Így jött az az ötlet, hogy akkor adjon mindenki egy kicsit a közösbe. A terv remekül működött: az utcai gyújtogatást és a kerítések lopkodását lassan felváltotta a házról házra járás édességért, és a kísértetházak látogatása.

Disney és a kísértetek

A kísértetjárta házak mítosza persze a válság előtt is létezett, 1915-ben például egy brit vidámpark létrehozott egy remegő padlókkal és sikolyokkal működő kísértetházat. Létezett már a karneválokon és vidámparkokban is a szellemjárta ház, ahogy a filmektől, rajzfilmektől sem volt idegen ezek megjelenítése.

Az üzleti löketet azonban mégis a válság alatt létrejött nonprofit, lakónegyedekben létrejött szellemházak adták. 1969-ben épült fel Disneylandben az egyik leghíresebb kísértetház, a Haunted Mansiont, ami arra ösztönözte az embereket, hogy felrúgják az otthon tartott kísértetházas bulik évtizedes hagyományát. Röviddel debütálása után egyetlen nap alatt több mint 82 ezer ember haladt át a Disney kísértetkúriáján. Morton szerint ez a kísértetkastély volt egyben a kísérteteket hajkurászó turizmus kezdete is.

Az 1990-es években a Knott’s is felvázolta a szellemkastély ötletét, nem sokkal később pedig a Universal stúdió vidámparkja is megnyitotta az első ilyet, ahol a félelmetes látvánosságokat filmsztárok, forgatókönyvírók és rendezők dobták fel. Az üzleten sokat segített az is, hogy Hollywood elkezdte az olyan filmek forgatását, mint a Halloween, a Rémálom az Elm utcában vagy a Péntek 13. A kísértetház ipara kihasználta a horrorfilmekből származó előnyöket, megjelentek a házakban a Freddy Kruegerek és a Jason Pinheadek. A kísértetházak ipara követni kezdte a filmipart, és persze a keresztpromóciós hirdetések kölcsönösen segíteni is tudták a horror fellendülését.

Halloweedámság

Az ünnep után a vidámparkok is megalapozták az emberek vonzódását a kísértetjárta látványossághoz, innen pedig csak egy lépés volt, hogy egész Amerika kövesse az elátkozott házak példáját, évről évre nagyobb és egyre jobb látványosságokat produkálva. A 21. század első évtizedére hivatalosan is kialakult egy iparág, ami a kísértetjárta látványossággal foglalkozott és évi 6,5 milliárd dollár feletti eladási adatokat mutatott. Ezzel a csínytevésből kitalált, amatőr utcai elátkozott házak is új platformra kerültek: kezdve a parkolókban felállított egyszerű útvesztőktől az egészen összetett épületekig. A turistákat csalogató cikkekben is megjelentek az olyan felvezetések, minthogy

„Szerencsére ezek az izgalmat keresők is találhatnak bőven helyet maguknak, hiszen az USA tele van érdekes (és hátborzongató) történetekkel rendelkező házakkal, így nem is túl nehéz egy ”igazi„ szellemjárta házra bukkanni, csak tudni kell, merre keresse az ember.”

Morton könyvében megkérdezte David Ruddot is, a Texas Tech egyetem pszichológiai karának dékánját, aki szerint a kísértetkastélyok népszerűségére a válasz egészen egyszerű:

„Itt kockázat nélkül kaphatja meg az ember az adrenalinlöketet. Ennek eredményeként ez a tevékenység sokkal népszerűbb tud lenni, mint a bungee-jumping, a skydiving vagy az egyéb olyan extrém sportok, amik valódi veszélyeket hordoznak magukban.”

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!