Fact-check: Tényleg van hantavírus-fertőzés a Pfizer koronavírus-vakcinájának mellékhatásai között?

Néhány napja érkezett a hír, hogy egy óceánjáró fedélzetén többen is megbetegedtek hantavírus-fertőzés következtében, három ember bele is halt a betegségbe. A hantavírus ugyan egyáltalán nem olyan, mint a SARS-CoV-2, mégis sokak vacillálnak azon, vajon az újabb világjárvány küszöbén vagyunk-e. És olyanok is vannak, akik rögtön párhuzamot véltek felfedezni a két jelenség között: a közösségi médiában olyan posztok terjednek, hogy a Pfizer koronavírus-vakcinájának egyik lehetséges mellékhatása a hantavírus-fertőzés.

A neten terjed egy angol nyelvű szöveget ábrázoló, egy nagyobb szövegből kivágott részlet, ami a megosztók szerint azt mutatja: a Pfizer és a BioNTech közös, koronavírus elleni vakcinájának egyik mellékhatása lehet a hantavírus-fertőzés okozta tüdőgyulladás. A képkivágásból nem látszik, hogy pontosan milyen dokumentumról van szó, így hangulatkeltésre tökéletes, valójában azonban nem azt mutatja, ami alapján virális lett. Egy nagyobb elérésű X-posztban viszont látszik az egész oldal, ami jól mutatja:

Erről már jól látszik, hogy a dokumentum egy, az amerikai kormányzat által előírt mellékhatás-jelentést (adverse event, AE) mutat, amit a gyógyszergyártó cég készített. Ez nem a vakcina által okozott mellékhatások listája, hanem az olyan egészségügyi állapotok felsorolása, amiket a kutatók biztonsági okokból kiemelten figyelnek a vakcinakísérletek során.

A kiemelt részben a „hantavírus okozta tüdőfertőzés” szerepel, és egy Pfizer-dokumentum 33. oldaláról származik. A dokumentumot egy, több mint 30 professzorból és kutatóból álló csoport – köztük a Harvard, a Yale, a Brown és a Kaliforniai Egyetem kutatói – közérdekű adatigénylése (Freedom of Information Act, FOIA) nyomán hozott nyilvánosságra.

A felperesek a 2021. szeptember 16-án benyújtott keresetükben azt kérték az amerikai gyógyszerhatóságtól (FDA), hogy tegye közzé azokat az adatokat, amikre a Pfizer Covid–19 elleni vakcinájának engedélyezésekor támaszkodott.

A dokumentum ezen része kiemelt biztonsági eseményeket (AESI) listáz, amik gyógyászati szempontból figyelt események listájába kerülnek, és olyan eseményeket foglalnak magukban, amik a súlyos Covid–19-fertőzéshez kapcsolódhatnak, illetve általánosan is érdekesek a vakcinák biztonsági monitorozása szempontjából. Az FDA szerint az AESI-k olyan nemkívánatos események, amik indokolhatják a további információgyűjtést a teljes vizsgálati populációban annak érdekében, hogy az események jobban jellemezhetők legyenek.

Vagyis nem mellékhatások, vagy olyan betegségek, amiket a vakcina okoz, hanem olyan egészségügyi állapotok, amiket a kutatóknak a vakcinavizsgálatok során kiemelten kell figyelniük. Abban az időszakban, amikor a Pfizer-dokumentumot benyújtották, a vakcina még sürgősségi engedélyezés alatt állt az Egyesült Államokban.

A Pfizer dokumentumában szereplő AESI-lista több szakmai és szabályozó forrást vett figyelembe, és a lista célja az volt, hogy a súlyos COVID–19-hez vagy a vakcinák általános biztonsági monitorozásához kapcsolódó eseményeket egységesen lehessen követni. Ennek a megközelítésnek tudatosan része egy széles, túl inkluzív lista kialakítása. A gyógyszerbiztonsági gyakorlatban ugyanis fontosabb, hogy egy valódi biztonsági jel ne maradjon észrevétlen, mint hogy olyan eseményeket is monitorozzanak, amelyek végül nem bizonyulnak relevánsnak.

Ezért a beválasztási szempontok tágak: szerepet játszik például a biológiai lehetségesség, az immunrendszeri mechanizmusok átfedése, illetve azok az állapotok is, amiket a klinikai gyakorlatban el kell tudni különíteni egy esetleges vakcina-mellékhatástól. Utóbbiak közé tartozik a hantavírus okozta tüdőgyulladás is, mivel a tünetei a korai szakaszban nagyon hasonlíthatnak a koronavírus-fertőzés tüneteihez.

Az oltásellenes csoportok most úgy osztják a dokumentumról készült képernyőképet, hogy a listán szereplő egészségügyi állapotokat a Pfizer Covid–19-vakcinája okozza.

A hantavírus-fertőzés egyébként nem gyakori, de nem is kifejezetten ritka: évente 10–100 ezer ember fertőződik meg, többségük Európában és Ázsiában. Az amerikai kontinensen 150–300 esetet tartanak számon évente, a legtöbb megbetegedés Argentínában, Brazíliában, Chilében és Bolíviában történik. A betegség ellen nincs oltás, és nincs gyógyszer sem, az orvosok a tüneteket tudják kezelni. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a Hondiuson zajló fertőzés ellenére a járvány kitörésének kockázata globálisan alacsony, ennek pedig az az oka, hogy a hantavírusnak mindössze egyetlen törzse terjed emberről emberre, és az is – mint ahogy a többi hantavírus – nagyon alacsony hatékonysággal terjed, a koronavírusokkal ellentétben nagyon közeli kontaktus kell ahhoz, hogy valaki át tudja adni valaki másnak.