Fact-check: Tényleg nincs tudományos alapja annak, hogy az üvegházhatású gázok közegészségügyi kockázatot jelentenek?

Donald Trump csütörtökön bejelentette, hogy visszavonja az amerikai klímapolitika legfontosabb intézkedését: azt a 2009-es kormányzati döntést, ami közegészségügyi kockázattá nyilvánította az üvegházhatású gázokat.

Trump szerint ez „az úgynevezett veszélyeztetettségi megállapítás semmilyen ténybeli alappal nem rendelkezett, egyáltalán nem, és jogi alapja sem volt”. Arról is beszélt, hogy a döntés sértette az amerikai olajszektort, és felvitte az autók árát, és most, hogy ő eltörli, majd olcsóbb és jobb autókat vásárolhatnak az amerikaiak. Bár utóbbi kijelentése valószínűleg igaz, az előbbivel vannak komoly problémák.

Az EPA 2009-ben fogadta el a veszélyeztetettségi megállapítást, miután a Legfelsőbb Bíróság 2007-ben úgy döntött: az üvegházhatású gázok légszennyező anyagok, és a Clean Air Act értelmében szabályozhatók. A veszélyeztetettségi megállapítás alapja a Massachusetts kontra EPA bírósági ügy volt, ami kimondta, hogy az üvegházhatású gázok szennyező anyagnak számítanak. Az adatokat, amikre a megállapítás épül, a NOAA (Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatala) Nemzeti Klímaadat-központja gyűjtötte. Felhasználták őket azokhoz a háttéranyagokhoz és válaszjelentésekhez is, amelyek az üvegházhatású gázok jogi besorolását és szabályozását megalapozó EPA-döntésekhez készültek.

Ami a döntés tudományos hátterét illeti: a NOAA-méréseken kívül is számtalan tanulmány létezik, ami bizonyítja, hogy az üvegházhatású gázok okozta klímaváltozás hatásai károsak az emberi egészségre. Csak néhány, a teljesség igénye nélkül:

• szisztematikus áttekintés, ami szerint a klímaváltozás hatásai – például a hőhullámok, aszályok, árvizek és a légszennyezés – közvetlenül és közvetve is befolyásolják az emberek, az állatok és a környezet egészségét: ez nemcsak a hagyományosan sérülékeny csoportokat érinti (nők, gyermekek, idősek), hanem a különösen kitett közösségeket is, például az őslakos és part menti népességet;
• ez a kutatás kimutatta, hogy a 2025-ös nyári európai hőhullám során mintegy 1500 haláleset hozható összefüggésbe a fosszilis tüzelőanyagok égetésével;
• ez az áttekintés azt találta, hogy a meleg szezon hőség miatti halálozásának 37 százaléka írható az antropogén klímaváltozás számlájára, és a megnövekedett halálozás minden kontinensen kimutatható;
• ez a tanulmány kimutatta, hogy az emberi kibocsátásból származó szén-dioxid közvetlenül okoz többlethalálozást, és ha ezt figyelembe vesszük, a klímaváltozás társadalmi költsége jelentősen megnő, ami a teljes dekarbonizáció szükségességét indokolja 2050-ig.

Arra is vannak tudományos adatok, hogy a kibocsátásokból származó légszennyezés mennyire halálos:

• ez a tanulmány azt írja, hogy a légszennyezés összhalálozási terhe milliós nagyságrendű, és a szív‑ és érrendszeri, légzőszervi megbetegedésekhez, sztrókhoz és daganatokhoz köthető;
• ez a kutatás azt mutatta ki, hogy az Egyesült Államokban már a jelenlegi légszennyezési szintek is jelentősen növelik az össz‑, valamint a szív‑ és érrendszeri halálozást – mivel a fosszilis üzemanyagokból származó PM2.5 a légszennyezés fő forrása, a fosszilis kibocsátás közvetlenül befolyásolja a betegségek és a halálozások számát;
• ez a WHO-jelentés arról ír, hogy a többek között fosszilisek égetéséből származó légszennyezés évente több millió korai halálesettel áll összefüggésben;
• ez a tanulmány azt találta, hogy a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó finomrészecske-szennyezés (PM2.5) évente világszerte több millió korai halálesetért felelős leginkább Kínában, Indiában, az USA egyes részein, Európában és Délkelet-Ázsiában, és jelentős gyermekkori alsó légúti fertőzésekhez is hozzájárul, így a fosszilis üzemanyagok csökkentése hatalmas közegészségügyi előnyt jelentene.

Az olyan klímaszkeptikusok, mint amilyenekkel Donald Trump is telerakta azt a panelt, amit az energiaügyi minisztérium állított össze a helyzet értékelésére, általában arra hivatkoznak: nem bizonyítható, hogy a klímaváltozásnak köze van az emberi tevékenységhez.

Bár ezt Donald Trump most nem emelte ki a sajtótájékoztatóján, és már magában arra is elég tudományos bizonyíték van, hogy a fosszilis energiahordozók égetése a légszennyezésen keresztül milyen sok halálesettel hozható összefüggésbe a klímaváltozás bővebb hatásai nélkül is, legyen meg itt a biztonság kedvéért: a 2012 óta megjelent lektorált klímakutatások több mint 99 százaléka egyetért abban, hogy a modern éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza, így a tudományos konszenzus rendkívül erős.