Fact-check: tényleg egy egész titkos várost fedeztek fel a gízai piramisok alatt?

Futótűzként terjed a hír a közösségi médiában és néhány bulvár híroldalon is arról, hogy egy olasz kutatócsoport „föld alatti várost” fedezett fel a gízai piramisok alatt, Hafré fáraó építményét vizsgálva. A csoport szintetikus apertúrájú rádiólokátort (SAR), Doppler-ultrahangot és műholdképeket használt arra, hogy megnézzék, mi található a piramis alatt. A Corrado Malanga és Filippo Biondi által vezetett csapat 2022-ben már hasonló módszerekkel megvizsgálta a Kheopsz-piramist is, amiben szintén „rejtélyes struktúrákat” találtak, erről a tanulmányukat közzé is tették a Remote Sensing folyóiratban. A csoport mindkét esetben saját elképzelés alapján értelmezte a távérzékelők által begyűjtött adatokat, és háromdimenziós képeket generált arról, szerintük mit mutathatnak a felvételek – és itt kezd el rezegni a léc a felfedezés hitelessége alatt.

A csapat a 2022-es tanulmány szerint eddig ismeretlen kamrákat és struktúrákat fedezett fel a Kheopsz-piramisban. Ez a kutatás a leírása szerint még inkább arra szolgált, hogy bizonyítsa, hogy a SAR-technológia és a Biondi által ehhez fejlesztett szoftver alkalmas az ilyen építmények pásztázására. A kutatók a radarképek alapján hipotéziseket is felállítottak, és megmutatták, szerintük milyen struktúrákat mutathatnak, de itt még ők is kiemelték: tisztában vannak azzal, hogy „hipotézisüket csak az eredményeiket megerősítve tudják igazolni”. „Logikusnak tűnt azonban, hogy az általunk gyűjtött adatok alapján olyan hipotetikus értelmezést adjunk, ami a jövőbeli kutatások kiindulópontjaként szolgálhat” – írták.

Aztán csavartak egyet a narratíván, és az azóta „Hafré Kutatási Projekt SAR Technológia” névre keresztelt csoport pár napja sajtótájékoztatót tartott arról, hogy mit találtak a második gízai piramisban és az alatt. Már az esemény hangulata, a bemutató videóhoz illesztett grafikák is arra utalnak, hogy a kutatócsoport kicsit kezdi elveszíteni a kapcsolatot a valósággal. De annak az esélyét biztosan csökkenti, hogy a tudományos közösség komolyan vegye őket.

De a grafikákon kívül is sejteni lehet, hogy Mangaláék kicsit előreszaladtak az értelmezésben: a piramis belsejében a kheopszihoz hasonló struktúrákat véltek felfedezni, aminek még akár valóságalapja is lehet, a talajszint alatt viszont – és ez az, ami igazán felfuttatta a közösségi médiában a sztorit – több száz méteres hengeres építményeket sejtenek, amikről részletes háromdimenziós képeket is közöltek.

A csapat sajtóközleménye szerint Hafré piramisa alatt nyolc, henger alakú, egyenként 648 méter magas struktúra fekszik, amelyek két hatalmas, nyolcvan méteres kocka alakú helyiséghez kapcsolódnak, és az egyébként kifejezetten kezdetleges radarképekből valahogy arra is következtettek, hogy a szerkezetek függőleges kutak vagy aknák lehetnek, amelyek oldalán lépcsők vezetnek lefelé. Azt állítják, a komplexum két kilométer mélyen húzódik a piramisok alatt. A projekt tagjai azt is írták: mindhárom építmény alatt találhatók hasonló, nem természetes struktúrák, és szerintük a piramisok alatt egy vízrendszer is húzódhat.

Fontos hozzátenni, hogy bár a 2022-es tanulmány valóban lektorált, és megjelent tudományos folyóiratban, az új felfedezéseiket a kutatók nem publikálták, csak sajtótájékoztatón ismertették. Korábban azt mondták: március 25-én fogják nyilvánosságra hozni az összes mérési adatukat. A Daily Mail szerint Malanga a sajtótájékoztatón egészen pontosan úgy fogalmazott: egy valódi földalatti város fekszik a piramisok alatt.

De mi lehet igaz mindebből? Nagyon nehéz megállapítani, mert még arról is megoszlanak a szakértői vélemények, hogy a technológia alkalmas-e arra, hogy ilyen mélyen is megbízhatóan fel lehessen vele térképezni a környezetet.

Záhi Havássz, Egyiptom korábbi kulturális miniszterhelyettese azt írta Facebookon: „amatőrök egy csoportja” terjeszti a hírt, és „az információk tévesek, és egyáltalán nincs tudományos alapjuk”. „Hamis az állítás, hogy a piramis belsejében radart használtak volna. Olyan technikával dolgoztak, amit nem hagytak jóvá, nem validáltak, a szóban forgó területeket nem lehet jól látni ezzel a módszerrel”.

A Daily Mailnek megszólalt Lawrence Conyers, a Denveri Egyetem archeológiairadar-szakértője is, aki szintén azt mondta: a technológia nem alkalmas arra, hogy ilyen mélyen behatoljon a talajba, így a földalatti város gondolata „óriási túlzás”. Azt hozzátette azonban: elképzelhető, hogy a piramisok alatt kisebb építmények, például aknák és kamrák helyezkednek el, amik akár a piramisok építése előtt is készülhettek, mivel a terület „különleges jelentőséggel bírt az ókori emberek számára”.

Ahhoz, hogy teljesebb képet kapjunk a helyzetről, érdemes azt is megvizsgálni, hogy kik alkotják az olasz kutatócsoportot. Corrado Malanga a Pisai Egyetem Kémiai és Ipari Kémiai Tanszékén tanított szerves kémiát, jelenleg saját bevallása szerint ufókutató, úgy gondolja, hogy az idegenek valójában interdimenzionális paraziták, akik eltérítik az emberi lelkeket. Biondiról annyit tudni, hogy a skóciai Strathclyde-i Egyetemen dolgozott egy darabig, de hogy pontosan mit, az rejtély. Most az itt ismertetett projektben is használt radartechnológia fejlesztésén dolgozik. Armando Mei egy predinasztikus, elveszett ősi egyiptomi civilizációról írt összeesküvés-elméletektől hemzsegő könyvet.

Barokkos túlzás lenne a kutatókat valódi szakértőnek nevezni a témában, egyedül Biondinál áll fenn a lehetősége annak, hogy ért is ahhoz, amit csinál. Vagyis inkább kizárni nem lehet, hiszen nincs róla megbízható forrás, hogy mi volt a szakterülete, mielőtt radarokkal kezdett el foglalkozni. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem bukkanhattak tényleg valamire a piramisok alatt. De az eredményeik, és leginkább az azokból levont következtetéseik szavahihetőségéből jócskán levon az, hogy egyikük szakmája sem kapcsolódik régészethez, radarkutatáshoz, vagy bármihez, ami egy ilyen projekthez kellene.

Nem segít komolyan venni a kutatást az sem, hogy a projekt szóvivője, Nicole Ciccolo szerint a csoport által feltárt struktúrák „rendkívül erős korrelációt mutatnak a legendás Amenti csarnokokkal”. Amenti csarnokairól csak spirituális-ezoterikus weboldalakon lehet olvasni, nagyjából az élet és a halál közötti köztes teret jelképezik, és az írások szerint az atlantisziak építették őket. Az Atlantiszi Thoth smaragdtáblái című könyvben lehet utalást találni rájuk, amit Maurice Doreal okkultista írt, azt állítva, hogy egy, a gízai piramisokban talált táblát fordított le. Hogy teljesen tiszta legyen, milyen mélyen található a konteómocsárban a könyv, érdemes tudni: ősi hüllőcivilizációkról, a kígyófejű emberek fajáról és alkímiáról is teljesen komolyan ír benne a szerző.

De hogy visszatérjünk kicsit a piramis alatti struktúrákhoz: azt egyébként Malangáék is elismerik, hogy az állításaikat csak úgy lehet igazolni, ha a helyszínen ásatásokat végeznek. Az valószínűleg ezen a ponton nem zárható ki, hogy a piramisokban, vagy esetleg azok alatt valóban vannak még feltáratlan kamrák vagy más struktúrák – Conyers is megjegyezte, hogy a közép-amerikai kultúrákban előszeretettel építettek piramisokat például szentnek tartott barlangok fölé. Annak viszont nagyon kicsi az esélye, hogy Malangáék feltételezései igazak – még akkor is, ha lefejtjük róluk az atlantiszi halálcsarnokos narratívát. Az ilyen radarképekből ugyanis gyakorlatilag lehetetlen ennyire pontosan rekonstruálni, mi lehet a piramisok alatt, még akkor is, ha tényleg léteznek még felfedezetlen struktúrák.