Fact-check: Nem, a Kennedy-akták nem bizonyítják, hogy a CIA pénzelte volna az 1956-os forradalmat

Amikor Donald Trump március 17-én utasításba adta, hogy nyilvánosságra kell hozni a John F. Kennedy amerikai elnök megölésével kapcsolatos amerikai kormányzati iratok eddig még visszatartott részét, történészek arra figyelmeztettek, hogy azokból nem fog semmi lényegi újdonság kiderülni a merényletről. Ennek ellenére izgatottan várták az akták közzétételét, mert azokban több érdekes információ is megbújhat, és főleg a CIA hatvanas évekbeli tevékenységéről rántja le valamennyire a leplet.

Az amerikai sajtónak nyilatkozó történészek azt mondták, leginkább azok az iratok érdeklik őket, amiket korábban egyes részeiben kisatírozva hoztak csak nyilvánosságra. „Valami rájuk nézve igencsak érzékeny dolog lehet ott, ha egész bekezdéseket, oldalt, vagy több oldalt kitakarnak egy iratból” – mondta az AP-nek Larry J. Sabato.

A közösségi oldalakon is ilyen, a CIA tevékenységével és nem a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos új információk miatt kezdték el átnézni a közzétett aktákat, és két ilyen irat most magyar vonatkozások miatt kapott figyelmet.

A CIA pénzelte az 1956-os forradalmat?

Korábban közzétett iratokban már feltűnt egy Hungarian Freedom Fighters Inc., illetve Hungarian Freedom Fighter Federation Inc. nevű szervezet, amelynek neve mögött volt egy eddig kisatírozott rész. Most kiderült, hogy az volt eddig onnan eltüntetve, hogy annak működését a CIA szponzorálta.

Erre ráugorva egymás után kezdték el sokan azt feltételezni, hogy ez bizonyítja, hogy az 1956-es forradalmat a CIA finanszírozta. A leleplezésnek beállított iratok azonban egyáltalán nem bizonyítják ezt az állítást.

Azokban ugyanis nem az szerepel, hogy a CIA a magyar szabadságharcosokat pénzelte, hanem csak annyi, hogy az amerikai Hungarian Freedom Fighter Federation Inc. (Magyar Szabadságharcosok Szövetsége) nevű amerikai szervezet tevékenységét az ügynökség szponzorálta.

Ezt a szervezetet 1957 tavaszán alapították New Yorkban, tehát már bőven a forradalom leverése után. Elnöke Király Béla vezérezredes volt, aki a forradalom alatt a Nemzetőrség főparancsnoka és Budapest katonai parancsnoka volt, majd Ausztriába menekült, és az Egyesült Államokban telepedett le, ahol később hadtörténészként vált ismertté.

A nyilvánosságra hozott iratokban Kuba miatt szerepel a szervezet, illetve annak elnöke, Király Béla, akit a dokumentumok szerint a Movimiento Demócrata Cristiano (MDC) nevű, Fidel Castro-ellenes floridai szervezet katonai vezetője, Laureano Batista Falla kubai menekült keresett fel levélben 1963-ban.

Batista Falla azt ajánlotta fel, hogy találkozókat és megbeszéléseket szervez Castro-ellenes szervezetek és a Hungarian Freedom Fighters között. Az egyik irat szerint az ügynökség le akarta ellenőrizni az MDC-t, mielőtt engedélyt adnak Király Bélának arra, hogy találkozzon a szervezet képviselőjével, hogy megállapíthassa, hogy segítséget tud-e nyújtani nekik.

Az erről szóló iratból eddig az volt kitakarva, hogy a Hungarian Freedom Fighter Federation Inc.-t a CIA szponzorálta, illetve Király Béla neve volt kisatírozva, mint az a személy, akinek találkozóját az MDC-vel engedélyezni akarták.

Ungváry: A forradalom kirobbanásában az USA-nak nem volt szerepe

Ungváry Krisztián a Telexen tavaly novemberben megjelent cikkében leírta, hogy az 1956-os forradalomban az amerikai kormánynak és hírszerzésnek nem volt szerepe. Mint írta, 1956 októberében a budapesti USA-követségen csupán egy hírszerzőtiszt tartózkodott, de ő sem rendelkezett hálózati kapcsolatokkal. A forradalom kirobbanásában így sem az USA-nak, sem más titkosszolgálatnak nem volt semmi szerepe – hiába próbálta később a kommunista propaganda, illetve próbálja a mai napig az orosz politika bizonygatni ennek ellenkezőjét.

Ez a forradalom napjai alatt sem változott – írta Ungváry Krisztián. Az USA maximális politikai célja az volt, hogy segítse egy „nemzeti kommunista”, de a Szovjetunióval szemben távolságtartóbb kormány létrehozását, ami távlatilag Magyarországot semleges státusba juttathatja. Fegyverek juttatásáról azonban szó sem lehetett. Sőt, az USA kormánya október 27-én, 28-án, 29-én és 31-én különböző csatornákon biztosította a Szovjetuniót arról, hogy az USA Magyarországot továbbra sem tekinti potenciális katonai szövetségesének – írta Ungváry.

Királyt korábban is használta a CIA

Király Béla neve más, már nyilvánosságra hozott CIA-s dokumentumokban is előkerült. 1959 májusában a CIA akkori igazgatóhelyettese, Charles Pearre Cabell az akkori amerikai védelmi miniszternek írt feljegyzésében számolt be arról, hogyan sikerült Király találkozója amerikai védelmi tisztségviselőkkel a Pentagonban és az észak-karolinai Fort Bragg katonai bázison. Király a nem hagyományos hadviselésről adott ötleteket az amerikaiaknak a forradalom alatt szerzett tapasztalatai alapján.

A látogatás egyik célja Cabell leírása szerint az volt, hogy jelezzék a szovjeteknek, hogy az Egyesült Államok hadserege készen áll a magyar gerillaharc kihasználására egy esetleges berlini összecsapás esetén. A feljegyzés szerint feltételezték, hogy a szovjet hírszerzés nagyon is tudott Király látogatásáról, és remélték, hogy azt komolyan is veszik Moszkvában.

Halálraítéltből forradalmár, majd professzor

Az 1912-ben született Király Bélát 1935-ben avatták hadnaggyá, és a második világháború idején több alkalommal frontszolgálaton volt. 1945 március végén átállt a szovjet csapatokhoz, hadifogságba került, ahonnan sikerült megszöknie. Csatlakozott a kommunista párthoz, és vezető szerepet játszott az új magyar hadsereg kiépítésében, és ő alapította a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát.

Az ÁVH 1951 augusztusában letartóztatta, ezután 1952. január 15-én koncepciós per során kötél általi halálra ítélték, amit január 29-én életfogytig tartó börtönbüntetésre változtattak. 1956 szeptemberében szabadlábra helyezték, majd október 30-án visszakapta rendfokozatát. 31-én a legfelsőbb bíróság rehabilitálta, a megalakuló Forradalmi Karhatalmi Bizottság és a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány elnökévé, valamint a Nemzetőrség főparancsnokává és Budapest katonai parancsnokává nevezték ki.

A szovjet tankok elől Ausztriába menekült, majd az Egyesült Államokba emigrált, ahol 1956 és 1966 között aktívan részt vett a magyar emigráció szervezeteinek munkájában. Közben A New York-i Columbia Egyetemen történelemtanári diplomát szerzett.

1966-ban megszerezte a történelemtudományi doktorátust is, és ebben az évben kilépett minden 1956-os nyugati szervezetből és a tudományos kutatásnak, oktatásnak szentelte az életét. Több évtizeden át volt a New York-i Brooklyn College hadtörténeti oktatója, majd a történelem szak elnöke. Professor Emeritusként vonult nyugdíjba, nevét a főiskola egy díja őrzi.

1989-ben visszatért Magyarországra Nagy Imre újratemetésére, amin beszédet mondott, majd hazaköltözött, és függetlenként megválasztották szülővárosa, Kaposvár országgyűlési képviselőjévé. Ott egy cikluson át az SZDSZ frakciójának tagja volt. 1991-ben nyugalmazott vezérezredesi címet kapott. 2000 és 2002 között Orbán Viktor miniszterelnök katonapolitikai tanácsadójaként is dolgozott. 2009-ben, 97 éves korában halt meg.