Március 5-én Donald Trump megtartotta első nagy beszédét a Kongresszus előtt, amiben beszélt az elmúlt másfél hónap eredményeiről és a jövőbeli terveiről. A beszéd egy pontján elkezdte felsorolni a Biden-kormány olyan kormányzati költéseit, amiket feleslegesnek tart. Ilyen volt például ez is:

„nyolcmillió dollár arra, hogy egereket transzneművé alakítsanak”.

Ez gyakorlatilag hárommilliárd forint, ami valóban soknak hangzik – még ha el is törpül mondjuk a 2023-as, 6,1 billió dolláros költségvetésben –, főleg akkor, ha tényleg arra költötték, hogy néhány tudós a poén kedvéért nemi átalakító műtéteket hajtson végre egereken.

Valójában nem erről van szó, és a CNN a beszéd közben meg is próbálta élőben tényellenőrizni az állítást. Azonban félreértették a dolgot, és azóta javították is a cikket, a Fehér Ház viszont egy „Igen, Biden milliókat költött transznemű állatos kísérletekre” című közleményben részletesen bemutatta, miben tévedett a CNN – ahogy azt is, hogy miért nem olyan egyszerű a kérdés, mint amilyennek Trump beállítja.

Itt most úgy tűnhet, hogy részben a szavakon lovagolnak a felek, de ez senkit ne tántorítson el, ugyanis fontos a különbség. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) valóban nyolcmillió dollárt költött arra, hogy transznemű egereket csináljanak? A válasz egyszerű: nem. De valóban finanszíroztak olyan projekteket, amik azt vizsgálták, hogy bizonyos gyógyszerek vagy beavatkozások hogy érintik a transznemű emberek szervezetét. Ebben az esetben igazából teljesen mindegy, hogy valaki elfogadja-e a transznemű emberek létjogosultságát, vagy sem, abban talán megegyezhetünk, hogy fontos, hogy emberek ne legyenek rosszabbul gyógyszerektől.

Az első kutatás, amit a Fehér Ház felhoz, egy 455 ezer dolláros projekt volt azzal a címmel, hogy „Egy egeres modell a nemi megerősítő hormonterápiák HIV-vakcina okozta immunválaszra gyakorolt hatására”. A kutatás fontosságát a tudósok azzal magyarázták, hogy míg a nőknél általában erősebb az immunválasz a különböző védőoltásokra, a mellékhatások esélye is nagyobb náluk. Emiatt fontos tudni, hogy ha valaki nemi megerősítő hormonterápiát kap, mire lehet számítani. Mivel az egerek immunrendszere hasonlóan reagál ezekre a behatásokra, mint az embereké, logikus, hogy egereket használnak a kísérletben.

A következő említett kutatásban azt vizsgálták, hogy a közel 1,4 millió amerikai transznemű felnőtt és 150 ezer transznemű kiskorú milyen változásokra számíthat a szaporodási funkcióiban a különböző hormonterápiák után, és azt, hogy a változások visszafordíthatóak-e a hormonterápia abbahagyása után. A kutatás a transz férfiak által kapott kezelés petefészekre gyakorolt hatására koncentrált, és 2,5 millió dollárba került. A projektet javaslók azzal érveltek, hogy nincs túl sok tudományos információ a témában, de viszonylag fontos lenne, hogy legyen, és szintén egereket használtak. Egy másik, 1,2 milliós kutatás hasonló témával foglalkozott, az androgén hormonok neuroendokrin-rendszerre gyakorolt hatását vizsgálták egereken és transznemű embereken.

Egy 299 940 dolláros kutatás arra kereste a választ, hogy a nemi megerősítő tesztoszteronkezelés milyen hatással van az emlőrák kialakulásának esélyére és kezelésére, 753 113 dollárért pedig azt vizsgálták, hogy az említett hormonterápiáknak milyen hatásuk van a mikrobiomra, így közvetve a csontok fejlődésére.

A Fehér Ház által említett utolsó kutatás a legdrágább, 3,1 millió dollárba került, viszont 2021-től 2024-ig összesen költött rá ennyit az állam. Ebben azt vizsgálták, hogy a hormonterápiáknak milyen hatásuk van az asztmára. Azt már tudjuk, hogy a betegség nagyobb arányban érinti a nőket, de azt még nem tudni, miért, ahogy azt sem, hogy a hormonháztartásnak mennyire van köze ehhez. Emiatt a kutatók fontosnak látták, hogy megnézzék, mi lesz a transz nőkkel. A kutatáshoz használtak egereket és emberi tüdősejteket is.

Tehát nem arról volt szó, hogy a tudósok arra voltak kíváncsiak, vajon tudnak-e transz egereket csinálni, amire kaptak 8 millió dollárt, hanem azt vizsgálták egeres kísérletekben, hogy a nemi megerősítő kezelések milyen hatással lehetnek az azokon áteső emberekre.

Hogy mi szükség van olyan vizsgálatokra, amik relatíve kevés embert érintenek? Egyrészt azért, mert attól még, hogy nincsenek sokan, szükségük lehet egészségügyi ellátásra, másrészt azért, mert – ahogy több kutatás indoklása is jelzi – kevés információ van ezekről a dolgokról.

John Oliver a Last Week Tonight című műsorában már 2019-ben beszélt arról, hogy milyen egyenlőtlenségek vannak az egészségügyben, és arról, milyen gyakran félrediagnosztizálnak valakit csak amiatt, hogy kisebbséghez tartozik, vagy mondjuk azért, mert nő: