Fact-check: Grönland tényleg azért kapta a nevét, mert a vikingek korában zöldellő erdők borították?

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke június 4-én a Partizán élő műsorában beszélgetett Gulyás Mártonnal. Sok téma szóba került, többek között Magyar Péter és a Tisza Párt, a Mi Hazánk európai szövetségesei és a klímaváltozás.
Miután a Mi Hazánk németországi szövetségesénél, az AfD-nél problémák adódtak abból, hogy a párt listavezetője, Maximilian Krah azt mondta, hogy nem minden SS-es volt bűnöző, Gulyás arról kérdezte Toroczkait, hogy szerinte a náci SS bűnöket követett-e el, vagy sem.
„Miért kellene, hogy bármilyen álláspontom legyen? Borvendég Zsuzsannát behívjuk, és ő el fogja mondani, mert ő történész. Én nem vagyok történész”
– válaszolta Toroczkai. Gulyás újra rákérdezett erre, mire Torockai megjegyezte, hogy a „nácizmus, a nemzeti szocializmus, ugyanúgy, ahogy a kommunizmus, követett el bűnöket, rengeteg bűnt követtek el, ez nem kérdés”. Bár állítása szerint nem akarta megkerülni a választ, újra kihangsúlyozta, hogy nem történész, tehát nem illetékes a kérdésben.
Ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy egy történelmi példát hozva vonja kétségbe, hogy vajon a klímaváltozást elsősorban az emberi tevékenység okozza-e. Ezt egyébként már pár héttel korábban, az EP-listavezetői vitán is felhozta.
„Vörös Erik viking hajós Krisztus után 982-ben fölfedezte Grönlandot, és azt a nevet adta ennek az új területnek, hogy Zöld Föld. Annak a területnek, amit évszázadok óta egy fehér, jéggel borított területnek látunk. Ennek egyetlenegy oka van, hogy abban az időben, mondjuk ezer évvel ezelőtt az egy zöldellő terület volt. Tehát a klíma folyamatosan változik, az a kérdés, hogy mi okozza”
– mondta a május 17-ei vitán (1:21:44-nél).
Ezt a vikinges elméletet aztán a június 4-ei interjúban is elismételte (1:40:05-nél). Bár a „nem vagyok történész” érvvel elütötte a második világháborús témát, nem is klímatudós, ezért nem az ő feladata, hogy válaszoljon arra, hogy az ember okozza-e a klímaváltozást, de a vikinges elméletet mégis többször emlegette.
A probléma csak az, hogy az egész sztori egy kamu, Toroczkai bedőlt a viking felfedező, Vörös Erik ezeréves marketinghúzásának.
Nemrég írtunk egy Észkombájn cikket Gudrid Thorbjarnardóttirról, a viking felfedezőről, aki izgalmas és halált megvető kalandjai mellett arra is szakított időt, hogy megszülje Észak-Amerika első második generációs bevándorlóját. Gudrid fiatalon, 1000 körül költözött Izlandról Grönlandra , ahol akkor már – a viszontagságos odaút ellenére – több viking is élt.
Az odaköltözéssel ők is ugyanabba a csapdába este bele, mint kicsit több, mint ezer évvel később Toroczkai. Ugyanis az említett Vörös Erik (Erik Thorvaldson) megölt három embert Izlandon, ahonnan emiatt száműzték, ezért nyugatra indult és rátalált Grönlandra, ahol letelepedett, és nevet is adott a szigetnek.
A vikingek általában nem bonyolították túl a felfedezett új helyek elnevezését. Gudridék például még Vinland (szőlőföld) néven ismerték Észak-Amerikát, pusztán azért, mert sok vadszőlőt láttak a parton az első viking hajósok, akik arra jártak.
Izland is hasonlóan járt. A legenda szerint, amikor a norvég Naddador először megérkezett a szigetre, rendkívüli kreativitását bevetve Snælandnak, azaz Hóföldnek nevezte el. Őt a svéd Garðar Svavarosson követte, aki roppant nagy szerénységről tanúbizonyságot téve Garðarshólmurra, azaz Garðar szigetére keresztelte át a helyet. Végül a nehéz sorsú Flóki Vilgerðarson is megérkezett a szigetre, és miután út közben a lánya a fagyos tengerbe fulladt, a hideg tél során elveszítette az összes jószágát, és egy hegyet megmászva egy jeges fjordot látott, arra jutott, hogy Jégföldnek, Izlandnak nevezi el a szigetet. Ez aztán így is maradt a mai napig.
Grönland neve mögött is hasonló akadémiai műhelymunka állhat, aminek az alapja, a sziget zöld mivolta tulajdonképpen valamennyire igaz is. A sziget délkeleti része, ahol a legtöbben élnek, nem egy kimondott fagyos pokol, nyáron mostanában is eléri a 10 fokot az átlaghőmérséklet. Amikor Vörös Erikék megérkeztek a szigetre, pont nyár volt, ráadásul akkoriban valóban egy rövid melegebb periódus zárult le – ahol a „melegebb” kifejezést úgy kell érteni, hogy a nyári átlaghőmérséklet akár a 11 fokot is elérhette. De ez mind csak a sziget déli csücske, ettől még Grönland területének nagyjából 80 százalékát jég fedi, és ez ezer évvel ezelőtt sem volt drasztikusan másképp.
Zöld Kánaánként semmiképpen nem tekintethettek a viking telepesek a szigetre. Volt azonban egy fontosabb oka annak, hogy Erik miért adott mégis ilyen csábító, már-már mediterrán nevet neki. A Vörös Erik sagája szerint
„Nyáron Erik elindult, hogy letelepedjen a földön, amit felfedezett, és amit Grönlandnak nevezett el, »Mert«, mondta »az emberek sokkal jobban akarnak majd odamenni, ha a területnek jó neve van«”.
Tehát a száműzött gyilkos hajós nem akart egyedül szenvedni az amúgy nem túl barátságos éghajlatú szigeten, ezért úgy tett, mintha az egy kellemes hely lenne. Ez be is jött, Gudridékhoz hasonlóan többen is átköltöztek, és végül három várost is alapítottak, amik egészen a 16. századig, a Kis jégkorszak lehűléséig meg is maradtak. Grönland ma Dániához tartozik, kb. 60 ezren élnek a szigeten, a legnagyobb település a főváros, a 20 ezer lakosú Nuuk.