Fact-check: az élelmiszereken látható békás logó azt jelenti, hogy a termék növényirtóval mérgezett?

Konteós csoportokban (és a IV. Budapesti Nemzetközi Covid Konferencián is) fel-felbukkan egy elmélet arról, hogy a Rainforest Alliance és a Apeel címkéi azt mutatják az élelmiszereken, hogy azok mérgezettek, károsak vagy „mRNS van bennük”. Erre a legnagyobb érv az, hogy mindkét céget támogatta a Bill és Melinda Gates Alapítvány, úgy tűnik, 2023-ban ez bőven elég ahhoz, hogy egy cégre ráhúzzák a vizes lepedőt. Pedig a Rainforest Alliance valójában egy nonprofit szervezet, amely a fenntartható termékeket jelöli meg, az Apeel pedig olyan védőréteget gyárt gyümölcsökre és zöldségekre, amely megakadályozza a vízvesztést, és megóvja a gyümölcsöt az oxigénnel való kölcsönhatástól, hogy tovább maradjon friss.

A két vállalatot érintő álhírek igazán az idei évben kezdtek terjedni, és bejárták a magyaron kívül a lengyel, cseh, szlovák, bolgár, német és görög közösségi médiát is. Az állításokat két síkon érdemes vizsgálni: az egyik a Rainforest Alliance békáját, a másik pedig az Apeel logóját érinti.

A kis béka nem mérgezett

A kis zöld béka a Rainforest Alliance logója, ez jelzi egy terméken, ha az megfelel a nonprofit szervezet környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatósági feltételeinek. Jellemzően gyümölcsökön, kakaótartalmú ételeken, teákon és kávékon bukkan fel, és azért a béka a jele, mert tudósok a békát egyfajta bioindikátornak tartják – ha valahol egészséges a békapopuláció, ott valószínűleg a környezet is az, és fordítva. Fontos megjegyezni, hogy a békás logó nem azt jelenti, hogy az adott termék teljes egészében megfelel a Rainforest Alliance feltételeinek, hanem azt, hogy egy-egy összetevője (például a kakaó vagy a kávé) származását tanúsítják.

A Rainforest Alliance-t (néhány elmélettel ellentétben nem Bill Gates, hanem) Daniel Katz alapította 1986-ban, 24 évesen. Bill Gatesnek nincs tulajdonrésze, vezetői pozíciója és semmilyen befolyással nem bír a szervezetben. A Bill és Melinda Gates Alapítvány azonban valóban támogatta a Rainforest Alliance-t 16 évvel ezelőtt, 2007-ben, a mezőgazdaság fejlesztésére egészen pontosan 5 343 025 dollárral, 53 hónapos végrehajtási idővel. Ez egy egyszeri összeg volt, azóta nincs nyoma, hogy Bill Gates bármilyen módon belefolyna a szervezet munkájába.

A Rainforest Alliance bevételei jelentős részben jogdíjakból érkeznek (több mint 55,6 millió dollár), ezután következnek az állami támogatások (több mint 20 millió dollár), majd ezt követik csak az alapítványok és vállalati támogatások (7 millió dollár), ennek képezi részét Bill Gates alapítványának támogatása is.

Se atrazin, se kívülről érkező mRNS

A közösségi médiában terjedő állítások jelentős része arról szól, hogy Bill Gates maga „rakja bele” az atrazint a békás termékekbe. Az atrazin egy növényvédő szer, főként a kukorica termesztésénél alkalmazták, fő célja az egynyári füvek és a széleslevelű gyomok szelektív irtása, mielőtt azok kikelnének. A kukoricán kívül cirokon és cukornádon használták még gyakran. Ezenkívül az atrazintermékeket búzára, makadámdióra és guavára, valamint nem mezőgazdasági felhasználásra, például dísznövényekre és gyepre jegyezték be. Így az a posztokban terjedő állítás sem állja meg a helyét miszerint az atrazint elsősorban kakaó és kávé termesztésénél használják.

Ráadásul az Európai Bizottság 2004. március 10-én vette fel a 91/414-es irányelv I-es mellékletébe, vagyis azon növényvédő szerek közé, amelyek használata tilos az Európai Unión belül. A rendelkezés értelmében Európa-szerte minden atrazintartalmú növényvédő szert ki kellett vonni a forgalomból 2004. szeptember 10-ig. A fő aggály a talajvízszennyezés volt.

Az atrazin emberre gyakorolt hatását tekintve súlycsökkenést, szív- és érrendszeri betegségeket, retina- és izomdegenerációt okozhat, illetve asztma, ekcéma, allergia kialakulásához járulhat hozzá. Algákra kifejezetten toxikus. A veszélyes anyagok magyarországi jegyzékén is szerepel. Egyértelmű tehát, hogy valóban káros vegyületről beszélünk.

Arra azonban nincsen semmiféle bizonyíték, hogy a Rainforest Alliance által megjelölt termékekben atrazin volna, sőt, a szervezet szigorúan tiltja a növényvédő szer használatát azokon a területeken, amelyeket ellenőriz. Hasonlóképp nincs bizonyíték arra, hogy az élelmiszerekben mesterségesen hozzáadott mRNS lenne. Fontos tudni, hogy hírvivő RNS-ek az élőlényekben természetes módon is megtalálhatók, ezek az örökletes genetikai információt közvetítik a sejtek információit tároló DNS-molekulából a fehérjeszintézis helyszínére, a riboszómákhoz. A békás logós termékeknél azonban valószínűleg mesterségesen hozzáadott mRNS-től tartanak. Korábban az az összeesküvés-elmélet is felröppent, hogy koronavírus-vakcinákkal oltják majd a mezőgazdasági állatokat, így az élelmiszerekből is ilyen mRNS-t fogunk fogyasztani. Ez viszont két okból sem igaz: egyrészt nincs állatok részére engedélyezett Covid-vakcina, másrészt az mRNS nagyon rövid ideig „él túl” a szervezetben, így akkor sem juthatna a fogyasztásra szánt húsba, ha az állatokat beoltanák. Így értelme sem lenne mRNS-t „tenni” a termékekbe.

Ez az Apeel nem az az Apeel

Az Apeel tulajdonképpen növényalapú extra réteget tesz a zöldségekre és a gyümölcsökre, hogy meghosszabbítsa az élettartamukat, amíg a szupermarketek polcára kerülnek, ahol kivárják, hogy a vásárlók hazavigyék őket. Az Apeel terméke mono- és digliceridekből készül, amelyek minden gyümölcsben és zöldségben megtalálhatók. Ezen összetevők biztonságos fogyasztása hosszú múltra tekint vissza és a szabályozó hatóságok világszerte rendszeresen ellenőrzik. Az Apeel azt írja a weboldalán, hogy rendszeresen tesztelik a termékeiket, hogy megbizonyosodjanak arról, nincsenek bennük peszticidek, növényirtó szerek, allergének és transzzsírok.

A szóban forgó közösségimédia-posztok jellemzően egy olyan dokumentumot idéznek az Apeellel kapcsolatban, amelyben állítólag maga a cég vallja be, hogy a terméke súlyos szemkárosodást, allergiás reakciót okoz és hosszú távú káros hatással van a vízi élővilágra. Azt is az Apeel szemére vetik, hogy nem tudni, pontosan miből készülnek a bevonatai – pedig a cég GYIK oldalán külön fejezet foglalkozik ezzel.

Ami a káros mellékhatásokat illeti, a közösségi médiában terjedő posztok jellemzően egy terméktájékoztatóra mutatnak, amely azonban nem az Apeel dokumentuma, hanem egy Evans Vanodine Europe nevű brit tisztítószergyártó cégé és ennek a cégnek az Apeel nevű termékére vonatkozik, írja az AFP. Erre már kifejezetten reális a szemkárosodás és az allergiás reakció, hiszen tisztítószerről van szó – minden ilyen terméknél fel van tüntetve, hogy szembe ne kerüljön. Ezt egyébként a terméktájékoztatóból könnyű kinyomozni, hiszen a „beszállító” alatt a cég neve látható. Az Evans Vanodine egyébként a weboldalán is figyelmeztet arra, hogy semmilyen kapcsolatban nem áll az Apeel Sciences nevű céggel (a gyümölcs- és zöldségbevonat gyártójával), illetve arra is felhívja a figyelmet, hogy a tisztítószereit senki ne használja élelmiszereken.

Az Apeel Sciencest is támogatta a Bill és Melinda Gates Alapítvány, 2012-ben 100 ezer dollárral, azért, hogy segítsen csökkenteni a betakarítás utáni élelmiszer-hulladékot az olyan fejlődő országokban, amelyekben nincs lehetőség az élelmiszer hűtésére. A cég 2015-ben is kapott pénzt az alapítványtól: 30 hónapra 985 161 dollárt. Arra viszont, hogy Bill Gates ennél mélyebben belefolyna a cég munkájába, nincs bizonyíték, a két támogatás pedig eltörpül ahhoz képest, hogy az Apeel már 2012-ben több mint 300 millió dollárnyi finanszírozást szedett össze, ennek elenyésző töredéke az, amit a Gates Alapítvány adott.