„Válságban a magyarok boldogtalanok, a nyugati országokban viszont nem mutatkozik ilyen összefüggés az adatokban, és a makromutatók alapján azt látjuk, hogy a magyar társadalom nincs jó állapotban”
– mondta Marek Bertram, az Egyensúly Intézet vezető elemzője a Telexnek decemberben megjelent kutatásukról. Az, hogy a magyarok boldogságindexe régiós szinten is alacsony, nem újdonság, a kutatás azonban számos olyan összefüggést tárt fel, amiről eddig nem esett szó:
- a magyar társadalom nincs felkészülve arra, hogyan kezeljen egy krízist, például azt, ha egy nagyobb összeg kiesik a büdzséjéből, ha valaki elveszíti a munkahelyét, és teljesen újra kell terveznie az életét;
- kulturális mintázat lehet, hogy boldogtalanok vagyunk gazdasági recesszió esetén – ez nagyon eltér a posztszocialista országoktól is;
- a következő generációk óriási mentális kihívások elé fognak nézni, a szakértő szerint időben lépni kell.
Keményre fogunk esni
2025 végére sem jött el a repülőrajt a magyar gazdaságban, stagnált a GDP, írtuk a Telexen január végén, pár nappal később pedig a Magyar Orvosi Kamara posztolt arról, hogy „a szemünk előtt zuhan a mélybe” a hazai pszichiátriai ellátás. Első ránézésre a kettőnek semmi köze egymáshoz, az Egyensúly Intézet legutóbbi kutatása viszont egy különleges, magyar jelenségre hívja fel a figyelmet, méghozzá arra, hogy a mentális jóllétünk a gazdasági környezet alakulását követi.
„Ha jön a krach, akkor mi keményre fogunk esni. Lehet, hogy például a cseheket és a szlovákokat is traumatizálja, ha elveszítik a munkájukat, mégis reziliensebbek. Minden bizonnyal őket is megviseli a munkahelyük elvesztése, viszont ez nem fordul át olyan mértékű bizonytalanságérzetbe, amely szélsőséges válaszokat hívna elő” – mondta Marek Bertram.
„Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy a jólét és a siker általában együtt jár a magasabb boldogságszinttel, ez a kapcsolat azonban a magyar társadalomban különösen erős.
A 2008-as gazdasági recesszió idején sokan számoltak be fokozott boldogtalanságról, miközben az öngyilkossági ráta a rendszerváltás utáni tartós csökkenés után átmenetileg megállt, majd csak a válságot követően kezdett ismét csökkenni. Ez azt jelenti tehát, hogy foglalkozni kell a mentális egészséggel, ami egyébként nem egyenlő a boldogsággal” – fogalmazott.
Szerinte a kettő között azért is fontos különbséget tenni, mert boldogabbak akkor leszünk, ha van mentális egészségünk, ami pedig arról szól, hogyan tudunk kapcsolódni másokhoz, látjuk-e az élet értelmét, és ha igen, hogyan, és arról is, hogy lelkileg ütésállóbbak, reziliensek vagyunk. Az elemző szerint
ezek a képességek társas interakciókon keresztül fejleszthetők, miközben a magyar társadalom kifejezetten zártnak és izoláltnak tekinthető.
Az Egyensúly Intézet decemberben megjelent kiadványa szerint az Európai Unión belül Magyarországon a harmadik legmagasabb az öngyilkosságok lakosságarányos száma, és a rendszeres iskolai bántalmazásnak kitett tanulók aránya, valamint az elmagányosodás is nálunk az egyik legmagasabb az EU-ban. Az intézet megállapítása szerint ez a magyar társadalom mentális egészségi állapotának súlyos sérülékenységére és a lelki terhek kezelésének rendszerszintű hiányára utal.
„Azt látjuk, hogy
hiányoznak azok a megtartó mechanizmusok, amelyek válsághelyzetben tompítani tudnák a sokkhatásokat.
Egy újabb, jelentősebb gazdasági recesszió esetén ezért a magyar társadalom szubjektív jólléte várhatóan romlana, ami számos tovagyűrűző negatív következménnyel járhat. Az viszont jó hír, hogy a koronavírus-járvány időszaka után kinyílt Magyarországon is a diskurzus, és egyre fontosabbá válik a lelki egészség. Az a gondolat, hogy a problémák elhallgatása erős embereket nevel, ma is sokakban él. A kimondás azonban nem hópihéket eredményez, hanem ellenállóbb társadalmat – a hallgatás árát pedig már sokszorosan megfizettük, amit a statisztikák világosan visszatükröztek.”
A 16 évesek mentális jólléte a második legrosszabb az EU-n belül
„Az elmúlt évtizedben megduplázódott azoknak a fiataloknak a száma, akik zaklatásról számolnak be, de ez nem jelenti azt, hogy valóban meg is duplázódott a zaklatások száma, sokkal valószínűbb, hogy a látencia szűkült, a fiatalok elkezdtek erről beszélni” – mondta Marek Bertram, aki szerint ezzel együtt a következő generációk óriási mentális kihívások elé fognak nézni.
Már most számos olyan új elvárás nehezedik szerinte a tizenévesekre, amivel az oktatási rendszerünk nem tud mit kezdeni, nem foglalkozik például azzal, hogy felkészítse őket azokra a stresszhelyzetekre, amelyek most érik őket. „Az online tér kihívásai mellett ilyen az is, hogy látják, a mesterséges intelligencia terjedése miatt a fehérgalléros munkahelyek jelentős százaléka meg fog szűnni éveken belül, ezért a tinédzserek karrierpályája gyakorlatilag kiszámíthatatlan, mert nem tudják, milyen szakmák lesznek.
Már most látjuk, hogyan változik a világrend, az a paradigma amiben eddig éltünk, amiben a mostani fiatalok eddig nevelkedtek, az fenekestül felfordul”
– mondta.
Az elemző szerint nemcsak a tökéletességet mutató influenszerek világa problematikus, hanem az is, ahogyan a ragebait, a felháborító, dühítő tartalom átalakítja a közbeszédet. Szerinte egy-egy iskolapszichológus által megtartott kontaktóra nem elég ahhoz, hogy kiépüljön a fiatalok mentális egészsége, több szinten kell kezelni ezt a kérdést.
„Az ajánlás az, hogy 500-800 gyerekre legyen egy iskolapszichológus, ez a gyakorlatban nagyon kevés esetben valósul meg, az ország szegényebb régióiban egy-egy iskolapszichológus végez munkát, de ők jellemzően tűzoltásra vannak ott, éppen azt nem tudják megvalósítani, ami a cél lenne: az iskoláskorúak mentális egészségének megőrzése, erősítése.
Nemcsak az jelent problémát, hogy kevés a szakember, hanem az is, hogy a meglévők nincsenek beágyazva egy átfogó mentálhigiénés struktúrába.
Hiányzik a kapcsolat az állami intézményrendszerrel, a tankerületi működés elkülönül, és nincs valódi átjárás a két rendszer között. Maga a szakma sem különösebben vonzó, sem a bérezés, sem a terhelés miatt” – magyarázta.
Az Egyensúly Intézet szerint az lehetne egy megoldás, hogy az iskolapszichológusokat a nehezebb régiókban egy programba integrálnák, hogy a szakembereknek is legyen egy megkötő hálójuk, mert tulajdonképpen teljesen elszigetelten végzik ott a munkájukat. „Tökéletesen lefesti a mentálhigiénés helyzetet az, hogy Magyarországon mindig az akut problémákra koncentrálunk, tehát akkor csinál valamit az állam igazán, amikor már nagy a baj. A cél viszont az lenne, hogy az állami rendszerek kevésbé terhelődjenek, mert akkor valóban azok jutnának inkább segítséghez, akik valóban rászorulnak”.
Szerinte ha az iskoláskortól elindul egy pszichoedukáció, amivel arra készítjük fel ezt a generációt, hogyan küzdjön meg a munkahelyi vagy bármilyen stresszel, akkor ellenállóbbak lesznek, mint a mostani 40-esek, 50-esek és idősek. De
Az államnak foglalkoznia kell azokkal, akik most kidolgozzák a belüket
Az Egyensúly Intézet adatai szerint ugyanis a 40 és 60 év közötti, úgynevezett szendvicsgeneráció – amely egyszerre aktív a munka világában, gondoskodik a szüleiről és a gyerekeikről is – jelenleg óriási megterhelés alatt áll. „Az állam nem spórolhatja meg, hogy ezzel a generációval foglalkozzon, mert
ha ők magukkal viszik a problémáikat nyugdíjaskorba, annak beláthatatlan következményei lesznek”
– mondta Marek Bertram. A mentális egészséggel kapcsolatos problémák ugyanis érezhető kiesést jelentenek a GDP-ben, ennek ellenére az ellátórendszer csak a krízishelyzetekre van felkészülve, a megelőzésre nem.
„Az államnak foglalkoznia kell azokkal, akik most kidolgozzák a belüket, mert azzal a munkatermelékenység is növekedni fog. Azt látjuk, hogy Magyarországon nagyon kevesen mennek el betegszabadságra, pedig a munkáltatóknak érdekük lenne, hogy aki ott van az irodában, vagy a vendéglátóegységben, vagy bárhol máshol, az jobban érezze magát, mert hatékonyabban, koncentráltabban tud majd dolgozni. Lesz ambíciója, önmegvalósítási igénye, ötletei, nyitott lesz az innovációra. Azt is tudjuk, hogy kevesebb munkahelyi baleset lesz, ha a mentális egészségünk rendben van, már csak azért is, mert az emberek jobban fókuszáltak akkor” – mondta az elemző.
Az Egyensúly Intézet javaslatcsomagja szerint ahhoz, hogy a magyarok mentálisan ellenállóbbak legyenek, meg kellene növelni az államilag finanszírozott terápiás kezelések óránkénti támogatását. „A társadalombiztosító jelenleg 2-3 ezer forintos támogatást ad a pszichológiai alapellátásra, ami nyilvánvalóan nincs összhangban a piaccal, ahol akár 20-40 ezer forintot is elkérnek a kliensektől” – magyarázta Marek Bertram. Szerinte ebből az következik, hogy aki rászorul a segítségre és csak az állami ellátást tudja igénybe venni, azzal tulajdonképpen nem foglalkoznak. „Néhány perces konzultációkon vesznek részt az emberek, jellemzően inkább a gyógyszeres kezelés felé terelik őket, és olyan kezeléseket is feltüntetnek az ambulánslapjukon, ami meg sem történt, egyszerűen azért, hogy a finanszírozás fenntartható maradjon” – mondta a szakértő, aki szerint elengedhetetlen, hogy a piaci ár legalsó szintjére emeljék a tb-támogatást.
Ugyanakkor szerinte léteznek ennél jóval olcsóbb és egyszerűbb, mégis magas hozzáadott értékű megoldások is. Az egyik ilyen lehetőség, ha az állam stratégiai megállapodásokat kötne a keresőmotor-szolgáltatókkal, amelyek aggregált keresési minták alapján képesek jelezni a mentális krízisek regionális kockázatát. Bizonyos keresőszavak előfordulása ugyanis előre jelezheti, hogy egy adott térségben mekkora valószínűséggel nő meg az öngyilkossági kísérletek száma. Egy másik, szintén alacsony költségű beavatkozás az EESZT jelenlegi funkcióinak bővítése lenne egy mentális egészségnapló irányába, amely a már meglévő infrastruktúrára építve segíthetné az egyéni állapotkövetést és az időben történő beavatkozást – mindezt jelentős új rendszerfejlesztés nélkül.
Marek szerint amellett, hogy a GDP 3,1 százalékával felérő anyagi terhet jelent a mentális egészséggel összefüggő probléma, azt látniuk kell a döntéshozóknak, hogy minden, ezen a területen befektetett forint kétszer-háromszorosan térül meg. „Ha bevesszük az egyenletbe azt is, hogy végső soron mennyi lesz például az egészségben eltöltött életéveknek a száma, akkor meg akár 6-7 szeres megtérülésről is beszélhetünk”.
Az elemző szerint ehhez az államnak olyan környezetet kell teremtenie, ahol a munkáltatók érdekeltek lesznek abban, hogy a munkavállalók lelki egyensúlya jobb legyen. Az egyik lehetőség erre szerinte a szingapúri példa, ahol az állam fejlesztett egy olyan alkalmazást, amit minden nagyobb vállalat tud használni, és szondázni tudja a munkavállalói lelki és mentális egészségét. „Ez azért fontos, hogy láthatóvá váljanak a problémák, és kirajzolódjon, mely kérdések igényelnek beavatkozást az adott munkahelyi környezetben. A mentális egészség sok helyen PR kérdés, és relatíve kis ráfordítással egy ingyenes applikáció bevezetése már segíthet abban, hogy egy jobb környezetet teremtsenek a cégek” – mondta.
Óriási kihívás ma Magyarországon nyugdíjasnak lenni
Egyes kutatások azt mutatják, hogy a társadalom jó része félembernek tekinti az idősebb kollégáit a munkahelyén, mert esetleg le van maradva technológiailag, vagy más nyelvet beszél, mint a fiatalabbak. „Azt látjuk, hogy kevés olyan kezdeményezés van, ami a generációkat közel tudja hozni egymáshoz, az intergenerációs kapcsolatok megszűnnek, ezért ez a probléma a következő években még nagyobb lesz” – mondta az elemző. Pedig a nagyon izolált magyar társadalomban fontos lenne, hogy a jelenlegi szendvicsgenerációt felkészítsük arra, milyen lesz nyugdíjasnak lenni.
„Ha a számokat és a nyugdíjkifizetéseket nézzük, látni fogjuk, hogy itthon szörnyű a helyzet. A munkahely elvesztésével időskorban egy nagyon új szituációba kerülünk, ahol már a kollégáinkkal sem találkozunk többet, nő a szociális izoláció, egyre többen maradnak egyedül” – mondta.
Az elemző szerint nyugdíjasnak lenni Magyarországon nem kiváltságos helyzet, hanem óriási kihívás, 720 ezer magyar nyugdíjas él a létminimum alatt. „Lehet, hogy Magyarországon abból a szempontból szerencsések a nyugdíjasok, hogy saját ingatlanban élnek, de hiába a saját tető, ha 100 ezer forintból kell megélni egyedül.
A 65 év felettiek harmada legalább két krónikus betegséggel él, ami nemcsak fizikailag, de anyagilag is hatalmas teher, az elmagányosodás, az életcélok hiánya és az elszegényedés Magyarországon kiugróan nagy arányban vezet öngyilkossághoz”
– magyarázta Marek Bertram. A megoldáskeresés azért is indokolt, mert míg nemzetközi összehasonlításban az öngyilkosság jellemzően a fiatalabb korcsoportokban koncentrálódik, Magyarországon ettől eltérő mintázat figyelhető meg, ahol az idősebbek szerepe meghatározó.
Az Egyensúly Intézet javaslatcsomagja szerint erre megoldás lehet az, hogy a nyugdíjba vonulás előtt a munkáltató jelez a háziorvosnak, hogy az illető más élethelyzetbe kerül, érdemes lenne foglalkozni vele, behívni konzultációra. „Van olyan módszer is, amiben a seniorokat mentoring programba fűzik, hogy a nyugdíj előtti pár év már ne stresszesen, inkább olyan feladatokkal teljen, amelyekkel a fiatalabb kollégáikat mentorálják” – mondta a szakértő, aki kiemelte a háziorvosok szerepét is. A tapasztalatok szerint ugyanis az öngyilkosságot tervezők, mielőtt cselekednének, általában megjelennek még a háziorvosoknál valamilyen szomatikus problémával, például fejfájással, gyomorfájással.
„Kelet-Magyarországon végeztek egy kutatást, amelyben bizonyos háziorvosoknak megadták a lehetőséget, hogy depressziót mérő kérdőíveket adjanak a pácienseknek, és így nagyjából be tudták lőni, kivel kell kiemelten foglalkozni, kit kell továbbutalni” – mondta Marek Bertram, aki szerint van tehát olyan pont, ahol be lehet avatkozni, ahol meg lehet előzni a végzetes döntéseket.
Az Egyensúly Intézet szakértője arra számít, hogy a jövőben kevésbé lesz tabu ez a kérdés, és azért, hogy minél kevesebb magyar jusson el a teljes összeomlásig (mint amilyen a szerhasználat, pszichiátria, öngyilkosság), az intézet konkrét szakpolitikai javaslatokat is tett. Ezek a teljesség igénye nélkül a következők:
- többszintű ellátási modell brit mintára;
- teljes körű iskolai fejlesztés a mentális jóllét érdekében;
- diákok mentális jóllétének rendszeres monitorozása;
- integrált demencia-tudástár és szakmai platform létrehozása.
Az Egyensúly Intézet részletes szakpolitikai javaslatcsomagja itt olvasható. Az Egyensúly Intézet és a Telex közös műsora, a Magyarország jövő időben októberben indult el a Telexen, az egész ország sorsát befolyásoló kérdésekről szól, célja pedig hogy hogyan legyünk gazdagabb, okosabb, egészségesebb nemzet. Korábbi adásainkat itt nézheti vissza, a legutóbbi, a minden harmadik magyart érintő néma járványról szólót pedig itt találja:
