Kitalált neurológiai zavarral tesztelték az NMHH-sok, mennyire hiszékenyek a magyar fiatalok, ha a TikTok-ról van szó

TikTok-videók hatására a fiatalok közel fele hajlamos diagnosztizálni magát vagy másokat nem létező, kitalált neurológiai zavarokkal – állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság középiskolások és egyetemisták bevonásával készített nem reprezentatív, 127 főn végzett kutatása.

Az NMHH közleménye szerint a pszichológusok egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy teljesen egészséges fiatalok orvosi kontroll nélkül, kizárólag az interneten terjedő információkra támaszkodva neurológiai zavarokkal, például autizmussal vagy ADHD-vel diagnosztizálják magukat. A hatóság szerint az online elérhető, káros tartalmak körét indokolt lehet kiterjeszteni az edukációs célúnak ható, valójában azonban kifejezetten félrevezető, álhíreket terjesztő videókra, valamint érdemes lehet segíteni a felhasználókat abban, hogy felismerjék, melyek a megbízható tartalmak.

Azt írják, hogy az egyes idegrendszeri zavarokról a fiatalok már szinte kizárólag az interneten tájékozódnak, így azonban gyakran félrevezető, szenzációhajhász információkkal találkozhatnak. Ezek hatására túlzásba vihetik az online egészségügyi tartalmak fogyasztását, ami betegségszorongást alakíthat ki bennük. Tovább ronthatja a helyzetüket, ha olyan virtuális közösségekhez, buborékokhoz csatlakoznak, amelyeket hasonló betegségtudattal rendelkező emberek alkotnak, hiszen ezekben szinte kizárólag a meglévő nézeteiket támogató, megerősítő információkkal találkozhatnak, ez tovább erősíti az ún. cyberchondriát, az betegségszorongás egyik formáját. A köznyelvben hipochondriának hívott jelenségről bővebben itt írtunk.

Az NMHH az idegrendszeri zavarokról szóló TikTok-videók hatásait úgy vizsgálta, hogy felkért 127 középiskolás és egyetemista fiatalt kért fel arra, hogy értékeljen egy rövid, TikTok-szerű videót, amelyben a kutatók álinfluencere egy fiktív mentális zavar az úgynevezett „virtuális identitás disszociációs zavar” (VIDZ) tüneteiről beszél. A kutatás olyan általános érzéseket címkézett a kitalált betegség tüneteiként, amelyeket a fiatalok a sajátjuknak érezhettek – ilyen volt például a túlzott bevonódás a közösségi médián zajló folyamatokba, a fokozott érzelmi reakciók az interneten történtekre, valamint az online és offline identitás keveredése.

A felmérés azt vizsgálta, hogyan hatnak az efféle, az interneten terjedő tartalmak a fiatalokra, diagnosztizálják-e magukon vagy másokon a kitalált betegség tüneteit a megtekintett videó hatására, illetve hogy kialakul-e bennük álbetegségtudat. Az eredmények azt mutatták, hogy

a fiatalok közel fele, 44 százaléka elhitte a VIDZ létezését, és azonosítani tudta magán vagy másokon a tüneteket. Ez arra utal, hogy gyakran hajlamosak elfogadni az online térben megjelenő információkat anélkül, hogy kritikusan elemeznék azokat.

Fontos ugyanakkor az is, hogy 30 százalék egyáltalán nem hitte el a videóban hallottakat. A kutatás feltárta, hogy a fiatalok esetében nagyobb az esélye a téves öndiagnózisnak, ha érzelmileg erősen bevonódnak a közösségi média világába, illetve ha nem rendelkeznek megfelelő egészségügyi alapismeretekkel.

A tanulmány szerint a résztvevőket elsősorban a megismert információk kritikátlan elfogadása vezette álbetegségtudatra, de az sem volt ritka, hogy bizonyos szakértői külsőségekre támaszkodtak – ilyenkor az egyén a megismert információk ellenőrzésénél egyszerűbbnek látja meggyőzni magát, hogy a szakértőnek látszó forrás, például egy szakorvosnak beállított tiktoker igazat mond, hiszen szakavatott ember.

A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy fontos a tudatos internethasználat és a kritikus médiafogyasztás oktatása is, illetve fejleszteni kell a fiatalok álhírfelismerési készségeit a közoktatásban. Hozzáteszik, hogy az efféle edukációs programok eredményességéhez a pedagógusok és a szülők digitális kompetenciáinak és tudatosságának fejlesztése is elengedhetetlen. A tanulmány részletes eredményeit itt lehet elolvasni.