Hiába áldoznám a fél fizetésem lakhatásra, kutyával senki nem ad ki nekem lakást

„Három és fél hónapig kerestem albérletet, amíg végre valaki belement, hogy kutyával költözzek a lakásába” – kezdi Fanni, aki nagy testű, keverék kutyájával akart beköltözni az agglomerációból Budapestre. Hiába állította be az ingatlanközvetítő oldalakon a keresésnél az állatbarát filtert, jóval drágább és rosszabb állapotú vagy elhelyezkedésű lakások jöttek vele szembe. Ennek ellenére többször is bejött Budapestre a kutyájával megnézni egy-egy lakást, de egyik esetben sem ők kapták meg az albérletet. „Volt olyan, aki mondta, hogy én beköltözhetek, mert szimpatikus vagyok, de a kutyámat hagyjam a szüleimnél a kertben. Ez egyértelműen nem volt opció, vagy a kutyámmal költözöm, vagy sehogy. Egy idő után már azt éreztem, hogy vagy az igényeimről, vagy a kutyámról kell lemondanom, ha lakást akarok találni.”

Georgina nagy testű keverék kutyájával és macskájával három hónap keresés után talált albérletet. „10-ből 8 esetben nem is válaszoltak, aki meg válaszolt, mondta, hogy nem akar állatot a lakásába.” Azt tapasztalta, hogy a legtöbb tulajdonos eleve elzárkózik, de sokszor még a bérbeadóval való kommunikációig sem sikerült eljutnia, mert az ingatlanközvetítő csuklóból elutasította az állatai miatt.

„Én abban nevelkedtem, hogy az állat az udvarra való, mert ugat, nyávog, piszkos, bolhás stb. Féltettem a frissen felújított lakást” – mondja Eszter, aki tíz éve adja bérbe ingatlanát.

A három megszólalás jól körvonalazza az állattartó albérletkeresők nehézségeit. Az albérletpiaci árak folyamatos növekedése mellett eleve nehéz jó áron jó lakáshoz jutni, de állattartóként többszörösen nehezített a terep. A bérbeadók nem akarnak kockáztatni, így az állattartó albérletkeresők hátrányból indulnak, mivel nagyobb rizikót jelentenek az ingatlan állapotára. Bár egyre többen tartanak Magyarországon társállatot, hónapokba telhet otthont találni, hiszen:

• aránytalanul kevés az állatbarát albérlet;
• azok pedig 10-20 százalékkal drágábbak, mint a nem állatbarát lakások;
• több kauciót kérnek el értük;
• sok esetben rosszabb állapotúak is, a többségük bútorozatlan.

Jóval nagyobb a kereslet, mint a kínálat

Több reprezentatív kutatás is kimutatja, hogy hazánkban az állattartás egyre nagyobb léptékben növekedik. Egy két éve megjelent felmérés szerint a kutyatartó háztartások száma a koronavírus után nagyot ugrott. Míg 2018-ban egy kutatás szerint az emberek 36 százaléka lakott olyan háztartásban, amelyben legalább egy kutya is él, 2021-ben az összes magyar háztartás 50,4 százalékában volt kutya. A legtöbb kutyatartó Pest megyében és Budapesten élt. 2021-ben 2,8 millió gazdás kutya és 2,38 millió gazdás macska élt.

Szabó Piroska, a Tecnocasa – Immocto ingatlankezelő szakértője tizenöt éve dolgozik a szakmában. Tapasztalatai alapján az állatbarát albérletek iránti igény nagyot nőtt az utóbbi években, és jelenleg sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat.

Az albérlettalálás nehézségét bizonyítja, hogy több állatbarát albérletkereső Facebook-csoport is létezik, ezek közül a legnépesebb több mint 61 ezer tagot számlál. A meghirdetett lakások alatt pedig sokszor több tíz komment sorakozik, kisebb verseny zajlik a jobb albérletekért.

Egyes ingatlanközvetítő oldalak reagáltak a növekvő keresletre, és lehetővé tették az állatbarát szűrővel való keresést, de amint beállítjuk ezt, a találatok száma közel tizedére csökken. Sok esetben nincs is lehetőség kiszűrni az állatbarát helyeket, és próba szerencse alapon kell érdeklődni. Az ingatlankezelési szakértő szerint néha előfordul, hogy valaki nem állatbarátként hirdeti meg a lakást, de látva, hogy a bérlő felelősségteljes, belemegy, hogy nagyobb bérleti díj vagy háromhavi kaució esetén kiadja neki.

Nagyobb bérleti díj, nagyobb kaució

A szakértő szerint az állatbarát albérletek bérleti díja általában 10-20 százalékkal magasabb, és általánosan a bérbeadók 3 havi kauciót kérnek. Mivel valóban keletkezhetnek olyan károk, amelyet nem fedez a 3 havi kaució sem, ezért mindenképp szerződésbe kell foglalni, hogy a bérbeadó köteles megtéríteni az állat okozta kárt.

Georgina is azzal szembesült, hogy az állatbarát lakások alsó hangon 30-40 ezerrel drágábbak. Ezzel alapvetően nem is lenne probléma, de találkozott abszurd visszaélésekkel. „Az egyik tulaj azt mondta, csak akkor enged állatot a lakásába, hogyha állatonként fizetek plusz 100 eurót havonta, az én esetemben ez plusz 200 euró/hó (azaz 80 ezer forint).”

Az elszállt árszabás Fanni számára is ismerős. „Az egyik tulajdonos 5 havi kauciót kért tőlem, hogy ha valamit megrongál a kutyám, akkor abból majd megjavítja, de hát nyilván nem tudtam és nem is akartam volna csak úgy kiperkálni egymillió forintot egy bútorozatlan lakásra, főleg, hogy amúgy is beleírtuk volna a szerződésbe, hogy az esetleges kárt fizetem” – meséli. De olyannal is találkozott, hogy duplájára akarták emelni a lakbért a kutya miatt.

Mivel állatbarát albérletet találni többszörösen nehezített, sok esetben a kétségbeesett albérletkeresők inkább nem szólnak az állatról a tulajdonosnak, és eltitkolják, hogy velük él egy kutya vagy macska is. Ha az alapszerződésbe nincs belefoglalva, hogy tilos az állattartás az ingatlanban, de a bérlő mégis állatot tart a tulajdonos tudtán kívül, akkor nem szeg szerződést. Ennek ellenére semmiképp sem érdemes ezzel játszani, mivel a tulajdonos rájöhet, azonnali hatállyal felbonthatja a szerződést és megtarthatja a kauciót.

Rossz tapasztalatok, tévhitek, tudáshiány

Az ingatlankezelési szakértő szerint a bérbeadók elsősorban az ingatlan állapotának rongálódásától tartanak. A feltételezés hátterében esetenként saját negatív tapasztalat áll, de sokszor a másoktól hallott történetek tántorítják el a bérbeadókat az állatoktól.

„Sokan azt gondolják, hogy minden kutya mindent szétrág, ugat és vonyít egész nap, mert ilyen kutyákat láttak a környezetükben vagy ebben szocializálódtak” – mondja Georgina. „Bele sem gondolnak abba, hogy normálisan is lehet állatot tartani. Pedig nagyon sok függ az állat korától, személyiségétől, és főleg a gazditól, például, hogy mentálisan és fizikálisan le legyen fárasztva a kutya.”

Az ingatlan rongálódása mellett gyakran a szomszédok miatti aggodalom is megerősíti az elzárkózást a bérbeadók részéről. Ha a tulajdonosnak nem is probléma az állat, a bérlőnek meggyűlhet a baja a szomszédokkal, még ha jogilag kevés eszközük van is egy szabálykövető állattartóval szemben.

Georgina szerint a kutyásokról kialakult negatív képet erősíti a sok felelőtlen és tiszteletlen kutyatartó is, akik nem szedik össze az ürüléket, vagy akik azt vallják, hogy „hadd ugasson a kutya, az a dolga”. Az ilyen tapasztalatok miatt sokszor negatív sztereotípiák alakulnak ki, ami a lelkiismeretes kutyások általános megítélését is rombolja.

A társasház nem tilthatja meg a kutyatartást

Dr. Sáfrány Írisz Zsófia ügyvéd kiemeli, hogy a közös területekre vonatkozóan a társasház a házirendjében megfogalmazhat egyéni szabályokat, de a kutyatartást jogilag nem tilthatja. A bérbeadónak tájékoztatnia kell a bérlőt arról, hogy mire vonatkozik a társasház házirendje. Ezt bérlőként is be kell tartani, de ha valaki megszegi, akkor sem egyszerű a helyzet, mert általában nincs hozzákapcsolva szankció.

A társasház házirendje előírhatja például, hogy a közös területen a kutya ne szaladgáljon, vagy hogy csak szájkosárral illetve pórázzal sétálhat a lépcsőházban és a belső udvaron, de az állattartást önmagában nem tilthatja meg.

Ha a lakástulajdonos engedélyezi a bérlőnek, hogy állatot tartson a lakásban, a szomszédoknak nincs beleszólásuk, amennyiben az nem szeg szabályt.

Bár a Kúria kimondta, hogy a társasház nem tilthatja meg a házi kedvencek tartását, indokolt esetben meghatározhatja a tartható állatok számát. A jelenlegi jogszabályok pedig korlátozzák, hogy hány négyzetméteren hány állat élhet: a kis testű kutyáknak állatonként 10, közepes testűeknek 15, a nagy testűeknek 20 m²-re van szükségük. Ha nem tartjuk be az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályokat, például az állatok számára megszabott területi előírásokat, annak lehetnek következményei, akár a kitiltás is.

Sáfrány Írisz Zsófia szerint a társasházakban gyakori problémaforrás az állattartás, de csak ritkán terelik jogi útra a konfliktust.

Rájött, hogy tényleg nem a világvége egy állat a lakásban

Eszter 2014 óta adja bérbe másfél szobás budapesti ingatlanát. „Eleinte elzárkóztam attól, hogy állattartóknak adjam ki a lakást. Nekünk sosem volt állatunk, ezért nem is tudtam elképzelni, mivel jár ez. Én abban nevelkedtem, hogy az állat udvarra való, mert ugat, nyávog, piszkos, bolhás stb. Féltettem a frissen felújított lakást. Amikor éveken át kuporgatsz egy lakásra, akkor a lehető legbiztosabbra akarsz menni, hogy nem megy tönkre semmi, az állattartók ebből a szempontból kockázatosnak tűntek.”

Eszternek 2020-ban volt egy nagyon negatív tapasztalata: a bérlői nem fizettek, és többszázezres kárt okoztak az ingatlanban, amit a kaució nem fedezett. Ezután Eszter biztosra akart menni. Egy ismerőse által találta meg a következő bérlőjét. „Szimpatikus lány volt, egyetlen baj volt csak vele: a macskája. De az előző tapasztalatom után féltem idegennek kiadni, és úgy gondoltam, mégiscsak jobban lehet bízni egy távoli ismerősben, és még a macska is kisebb rizikó, mint egy vadidegen, aki szétverheti újra a lakást” – folytatja Eszter.

„Mondjon bárki bármit, egy macska hullatja a szőrét, bent végzi a dolgát a házban, megrongálhatja a bútort, a padlót, sőt még arra is kellett gondolnom, hogy kimászkál a lakásból, és a szomszédok panaszkodni fognak. Ezeket mind mérlegelni kellett, mert nagyobb volt a rizikó, de végül is úgy voltam vele, hogy bárkinek adom ki a lakást, így is, úgy is kockázatos.

Olyan a bérbeadás, mint a lottó: a bérlő vagy bejön, vagy nem, mindegy, hogy állattal költözik vagy nélküle.”

Szerződésbe foglalták, hogy ha bármit tönkretesz a macska, akkor a bérlő kifizeti az okozott kárt, így Eszter biztonságban érezte a lakást – és magát. Nem bánta meg, három év alatt egyszer sem volt problémája sem a lánnyal, sem a cicával. „Rájöttem, hogy tényleg nem a világvége egy állat.”

Van pozitív oldala és a kockázat is minimalizálható

„Megértem a lakástulajdonosokat, mindenkinek szíve joga azt mondani, hogy fél állatot engedni a lakásába. De az állattal való költözésnek van egy olyan pozitív oldala is, hogy az állattartók számára nagyon fontos a stabilitás. Ha a sok keresés után találsz egy jó lakást, nem fogsz költözködni, mert a kutyának a rutin ad biztonságot, ezért ott maradsz akár 5-10 évig is. Az állattartókra hosszú távon lehet számítani. Ha le van minden papírozva, nincs olyan probléma, amire ne lenne megoldás” – mondja Georgina.

Az ingatlankezelési szakértő úgy látja, hogy az utóbbi években több lakástulajdonos is elkezdett nyitni az állattartó bérlők irányába, de még mindig aránytalan a megoszlás. Az állatbarát albérletek tulajdonosai nagy részben maguk is tartanak állatot, ezért reálisan látják a helyzetet, de azok a bérbeadók, akik nincsenek állatokhoz szokva, inkább nem kockáztatnak, még akkor sem, ha szerződésbe van foglalva, hogy a bérlő köteles megtéríteni az okozott kárt. A szakértő tapasztalatai alapján az állattartók zöme felelősségteljes, és a kár jelentése és megtérítése gördülékenyen szokott menni. Tizenöt év alatt szinte alig találkozott olyan esettel, amikor a tulajdonosnak kellett fizetnie a bérlő állata okozta kárt.

A szakértő szerint a nyílt kommunikáció lehet az egyik megoldás: ha a bérlő időben jelzi és fizeti az esetlegesen okozott kárt, az állattartók iránti bizalom erősödik. A lakás állapotának gyakoribb ellenőrzése szintén nagyobb biztonságérzetet adhat a tulajdonosoknak. A bútorok nélküli bérbeadás is egy bevált megoldás, mivel így kisebb a rongálható felület, kisebb a kockázat.