Hogy lehet túlélni száz nyugtatót?

Egy 36 éves férfi egy házastársi vita után bevett körülbelül száz nyugtatót, autóba ült, majd mikor a szer hatni kezdett, nekiütközött két táblának és két parkoló autónak. Az eset még tavaly ősszel történt Kapuvárnál, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség pedig hétfőn vádat emelt a férfival szemben, aki nemcsak a balesetet, de a gyógyszer-túladagolást is túlélte.

Az ügyészség Telexnek küldött válaszaiból az is kiderült, hogy a férfira kábultan, de nem öntudatlan állapotban találtak rá. A közismert, alprazolám hatóanyagú nyugtatót néhány nappal korábban írta fel neki az orvos feszültségoldásra, de a baleset idején a százdarabos tégelyt a rendőrség már üresen találta meg az autóban, a férfi pedig később körülbelül nyolcvanra becsülte a bevett mennyiséget.

Mégis hogyan lehet ilyen nagy mennyiségű nyugtató mellett (egy ideig legalábbis) autót vezetni, és mindezt egyáltalán túlélni?

Zacher Gábor néhány hasonló bűnesetben részt vett igazságügyi orvos szakértőként is, de azt mondja, toxikológusként ezernyi esettel találkozott a kórházakban több évtizedes pályafutása alatt. Magyarországon ugyanis az altató- és nyugtatószerek magasan vezetik az öngyilkossági kísérletek listáját. „A Péterfyben vagy a Honvédban nem volt ritka, hogy naponta akár több embert is elláttunk, akik nagy mennyiségű nyugtató bevételével akartak véget vetni az életüknek. Szerencsére csak nagyon kis hányaduknak sikerült:

a végzetes kimenetelű esetek legfeljebb ezrelékekben mérhetők”

– magyarázza Zacher, és hozzáteszi: nem ezek a gyógyszerek „a toxikológia nagyragadozói”.

A legtöbb gyógyszeres önsértést tehát a három ismert, alprazolám- vagy klonazepám-alapú szorongásgátló valamelyikével követik el Magyarországon, és bár egy bizonyos mennyiség fölött ezek fogyasztásába is bele lehet halni, ez jóval kisebb eséllyel történik meg, mint ahogyan azt a közhiedelem véli. A szakember azért hangsúlyozza, hogy

ha önmagában a hatóanyaguk nem is, a kísérőjelenségeik lehetnek végzetesek.

„Még ha nem is ezek a legveszélyesebb szerek, mindenképpen érdemes velük óvatosan bánni. Ha például valaki egy marék nyugtató bevétele után ledől az ágyra, majd félig eszméletlen állapotban hányni kezd, ezután pedig a hányadékát beleleheli a tüdejébe, akkor megfullad. Vagy ha az elernyedt nyelve hátracsúszik, szintén megfullad. De ha nem hal is meg az illető, maradandó károsodást is szenvedhet például azáltal, ha a gyógyszer hatására légzésdepresszió lép fel nála, az oxigénhiányos állapot miatt pedig maradandó agykárosodása lesz.”

Az sem mindegy persze, hogy milyen hatóanyag-tartalmú tablettákat szed be valaki. A gyógyszeradagolásról a kezelőorvos dönt, illetve választ a 0,5 mg, 1 mg és 2 mg-os hatóanyag-tartalmú kiszerelések közül, Zacher Gábor szerint pedig a napi 3-szor 2 mg-nál általában nem javasolnak többet a szakemberek. A problémát inkább az okozza, hogy ezeknél a gyógyszereknél – ahogyan az alkoholnál is –

kialakulhat a pszichés és fizikai hozzászokás, és ezzel együtt a szerekkel szembeni magasabb toleranciaszint.

„Annak a gyógyszerfüggőnek, aki a napi nyugtatóadagját felviszi, mondjuk, tíz vagy annál több tablettára, vagyis napi 20-25 mg-ra, a szervezete akár ennek a sokszoros mennyiségével is megbirkózhat. Ahogyan láttam már olyan alkoholbeteget is, aki 3-3,5 ezrelékes véralkoholszint mellett (ez kb. az alkoholmérgezés állapotának felel meg) folyékonyan kommunikált, de olyan fiatalt is, akit 1,5 ezrelékes véralkoholszinttel lélegeztetőgépre kellett tennünk. Ugyanez igaz ezen gyógyszerek hatóanyagaira is:

nem lehet általánosságban megállapítani, mennyit tolerál belőlük az emberi szervezet.”

Magyarországon jelenleg 200 ezer fölött van a nyugtató- és altatószerfüggők száma, és a statisztikán a Covid-járvány is sokat rontott: a toxikológus szerint a karanténidőszak alatt a hazai fogyasztás félmillió dobozzal nőtt egy év alatt. És hiába vényköteles mind a három szóban forgó szorongásoldó, vagyis minimum háziorvos szükséges a kiírásukhoz, az internetes kereskedelem révén nagyobb mennyiségben is könnyen hozzáférhetők.

Zacher Gábor szerint tehát valószínűsíthető, hogy amikor a Kapuváron balesetező férfi nem a terápiás adagban vett be a nyugtatóból, azért tolerálhatta a szervezete a nagy mennyiséget belőle, mert a gyógyszer rendszeres adagjához már korábban hozzászokott.

A férfit bódult állapotban elkövetett járművezetés vétségével vádolta meg az ügyészség, akár két év börtönbüntetést is kaphat.