Fojtogatás, tüzes próba: idióta, veszélyes TikTok-kihívások terjednek megállíthatatlanul

A 154 országban jelenlevő és több mint egymilliárd felhasználóval rendelkező TikTok alkalmazás az egyik legnépszerűbb közösségi platform, a többihez hasonlóan ennek is megvan a maga varázsa és a veszélye is. Az elmúlt években a YouTube-on, Facebookon, Snapchaten vagy WhatsAppon terjedő extrém és veszélyes kihívások mellett a TikTok lett a legújabb felület arra, hogy főleg a tinédzserek egymásnak bizonygassák, mennyire bevállalósak. Ám nem minden próbálkozás sül el jól. Sőt, sajnos több végzetes esetről is hallhatunk, olvashattunk már olyanokról is, amikor gyerekek vesztették életüket, mert nem voltak tisztában azzal, mire vállalkoznak.

A Verge egy július elején publikált cikke azt írja, hogy a TikTokon futótűzként terjedő Blackout-kihívás például hét, tizenöt év alatti gyermek halálát okozta tavaly. A kihívás lényege, hogy a résztvevőnek addig kell fojtogatnia magát, vagy addig nem szabad levegőt vennie, amíg elveszíti az eszméletét. Mondanunk sem kell, hogy ez rendkívül veszélyes, hiszen ha az agy nem kap oxigént, az visszafordíthatatlan károkat okozhat, vagy tragédiával is végződhet. Egy ilyen esetről számolt be nemrég a Hvg.hu is, a cikkben annak a 12 éves brit kisfiúnak a haláláról írnak, aki, miután megpróbálta teljesíteni a Blackout-kihívást, kómába esett, és több hónapig tartották gépekkel életben.

De nem ez az egyetlen kihívás, ami fiatal TikTok-felhasználók egészségét veszélyezteti. 2021 májusában a Portlandben élő Destini Crane a tűzkihívást próbálta ki – otthonuk rosszul szellőző fürdőszobájában. Destininek egy tükörre felrajzolt szimbólumot kellett volna valamilyen gyúlékony folyadékkal lángra lobbantania. A próba azonban valahol félrecsúszott, és a 13 éves fiatal lányt harmadfokú égési sérülésekkel szállították kórházba. A sérülései olyan súlyosak voltak, hogy testvére az Independentnek akkor azt mondta, félő, hogy Destini élete végéig mozgáskorlátozott lesz.

Többen próbálkoztak azzal a tavaly augusztusban elterjedt kihívással is, aminek lényege, hogy rekeszekből felépített, lehetőleg instabil piramis tetejére másznak fel. A People azt írta erről, hogy miután többen kerültek csonttöréssel és zúzódásokkal a sürgősségi osztályokra a kihívás teljesítése után, több amerikai orvos próbálta felhívni az emberek figyelmét arra, mennyire veszélyes, amit csinálnak.

Vagy ott van például a Benadryl-kihívás, aminek a CNN cikke szerint az a lényege, hogy a vény nélkül kapható allergiagyógyszerből kell a lehető legtöbbet egyszerre bevenni, és videóban beszámolni a hatásairól.

Veszélyes TikTok-kihívásokra tehát bőven találnánk még példát, azonban ebben a cikkben inkább arra igyekszünk választ találni, mivel magyarázható, hogy egyre több kamasz hajlandó a saját testi épségét, vagy akár az életét is kockára tenni azért, hogy teljesítsen valamilyen feladatot, amit videóra vesz és feltölt. A legújabb TikTok-őrület, ami egyelőre csak egy trend és nem kihívás, a vabbing, aminek lényege, hogy a nők hüvelyváladékukat használják parfümként, hogy növeljék a vonzerejüket, természetesen semmilyen tudományosan bizonyított alapja nincs annak, hogy ez így lenne. És ebben hasonlít a legtöbb, manapság akár életeket követelő TikTok-őrületre.

FOMO, népszerűség, csoportnyomás és fejletlen homoklebeny

Egyszerű lenne azzal magyarázni a jelenséget, hogy sok tini csupán a népszerűségért vállalja ezeket a kihívásokat. Persze az egyre növekvő követőtábor is sokakat motiválhat arra, hogy felmásszon egy instabil, rekeszekből felépített torony tetejére, vagy az otthon talált fájdalomcsillapítókból kapkodjon be párat. A magyarázat azonban ennél sokkal összetettebb és bonyolultabb, legfőképpen azért, mert tinédzserekről van szó.

„A kamaszkorra jellemző egyik leggyakoribb jelenség, hogy a tinédzserek eltávolodnak szüleiktől, és a kortárs csoportban keresnek új referenciapontokat, például népszerű társaikat utánozzák, vagy olyan trendeket, divatokat követnek, amik a barátaik körében menőnek számítanak” – fejti ki Baross Dorottya pszichológus.

Hasonló okokat fogalmaz meg a Hintalovon Alapítvány alapítója és vezetője, Gyurkó Szilvia is, aki azt is mondja, ez az a kor, amikor a szülők véleménye helyett már az a fontos, hogy a kortársak, a barátok mit gondolnak és mit tesznek. A kamaszok számára fontos az is, hogy találjanak egy olyan – akár online vagy offline – közösséget, amelyben úgy érzik, elfogadják őket.

Ez azonban járhat egyfajta nyomással és megfelelési kényszerrel is, amiről az UNICEF Magyarország fiatal nagykövete, Karsai Vivien is beszélt a Telexnek. Szerinte sok fiatal nem találja a helyét a social platformokon, a TikTokon azonban például könnyen érezhetjük úgy, hogy egy közösség tagjai vagyunk. „Szeretnének ennek a közösségnek megfelelni, ezért is vállalják be sokan ezeket a kihívásokat. Azt gondolják, ha teljesítik őket, akkor őket is elfogadják.” Hozzáteszi, szerinte

sokak azért is próbálkoznak ezekkel a kihívásokkal, mert vonzza őket a lehetőség, hogy egy ponton akár a társadalmunkat és gondolkodásunkat is egyre inkább meghatározó influenszerekké válhatnak. Miközben sokan nincsenek is tisztában, hogy ez pontosan mivel is jár, ahogy azzal sem, hogy az influenszerek által posztolt tartalmak sokszor nem a valóságot mutatják.

Baross Dorottya szerint az mindenképpen pozitív, hogy sokan találhatnak például a TikTokon is barátokra, akiktől olyan megerősítést, pozitív visszajelzést kaphatnak, amelyeket lehet, hogy otthon, a saját környezetüktől nem. A szakértő szerint a valahova tartozás szükséglete mellett – ami ebben a korban talán mindennél fontosabb – a közösségimédia-platformok sokaknak jelenthetnek egyfajta menekülést is saját valóságukból. Ez azonban sokkal többet árthat, mint azt elsőre gondolnánk.

„Az eszképizmus az, amikor a saját közvetlen környezetéből menekül egy számára kívánatosabbnak tűnő virtuális valóságba, vagy távolabbi, online közösségbe, amelyben nagyobb biztonságban érzi magát. Ez sokszor nem jelent valós érzelmi biztonságot, főleg, ha az interneten folyamatosan azzal szembesülnek, hogy mások élete sok szempontból »jobb«, mint amivel ők nap mint nap szembesülnek.

A barátokról, interneten követett hírességekről kialakulhat egy olyan pozitív kép, amely nem fedi a valóságot, és a követőkben negatív érzéseket, stresszt válthat ki a folyamatos online jelenlét. Vagy olyan nyomást gyakorol a kamaszra, hogy úgy érzi, vakmerőnek kell lennie, hogy elfogadják, a közösségbe befogadják”

– fejtette ki a szakértő.

A valahova tartozás szükséglete mellett Baross Dorottya szerint a FOMO, vagyis a kimaradástól való félelem is közrejátszhat abban, hogy egyre többen próbálkoznak ezekkel a kihívásokkal otthon. „Tizenhárom-tizennégy éves korban szokott megjelenni a kockázatos viselkedés, amikor a kamaszok inkább haladnak az árral, mintsem kimaradjanak valamiből, ekkor felelőtlenségre is hajlamosabbak. Afféle láthatatlan fenyegetésként tekint sok szülő és tanár a FOMO-ra, vagyis a kimaradástól való félelemre (Fear of missing out), amely külső szemlélő számára úgy tűnhet, mintha egyszer csak elhatalmasodna a kamaszokon” – fejti ki a pszichológus.

A szakértő hozzáteszi, hogy a kimaradástól való félelem sok tinédzserben kelthet valódi szorongást, és válhatnak ezért fogékonyabbá efféle próbákra, főleg, ha barátaik is valamilyen veszélyes, vakmerő dolgot terveznek, amikbe őket is be akarják vonni. A FOMO-t ráadásul a TikTokhoz hasonló közösségi platformok csak még tovább erősíthetik a kamaszokban; ahogy pörgetik ezeket az oldalakat, és látják egymás képeit és videót, előjöhet bennük egy szorongató gondolat azzal kapcsolatban, hogy mások máshol sokkal jobban szórakoznak, és több élményben van részük, mint nekik. De van pusztán egy biológiai magyarázata is annak, hogy a tinédzserek miért hajlamosabbak felelőtlenebbül viselkedni:

„A homloklebeny, amelyet a legtöbbször úgy emlegetnek, mint a döntéshozatalért felelős területet az agyban, csak a húszas évek közepére fejlődik ki teljesen. Addig nagyon nehéz a fiataloknak megfékezniük a kockázatos viselkedést, hiszen a döntéshozatal, önszabályozás mellett számos kognitív funkcióban részt vesz az ekkor még éretlen frontális lebeny”

– magyarázta Baross Dorottya. Szerinte ezért is fontos, hogy ebben a korban minden fontos döntéshozatalnál jelen legyenek a szülők is. De a csoportnyomásról sem feledkezhetünk meg. A Hintalovon Alapítványt vezető Gyurkó Szilvia szerint a kamaszkori döntéshozatalt vizsgáló kutatások azt mutatják, hogy kamaszként az egyéni mérlegelés lehetősége is korlátozott, csapatban nagyobb eséllyel vállalnak a fiatalok olyat is, amit egyébként egyénileg nem tennének meg.

A veszélyes TikTok-kihívások mellett Baross Dorottya egy másik, szintén a TikTokon terjedő trendre is felhívta a figyelmet. „A koronavírus-járvány alatt ugrott meg igazán azon tartalmak száma, amelyek mentális betegségeket, például depressziót, kényszerességet mutattak be, de szép számmal találunk ADHD-val és autizmus spektrumzavarral, szenzoros feldolgozási zavarral kapcsolatban is videókat” – magyarázza a pszichológus, aki szerint ezek a tartalmak segíthetnek abban, hogy ezeket a betegségeket, fejlődési zavarokat ne egyfajta stigmaként kezeljük, illetve segíthetnek a helyzettel való megküzdésben is.

Csakhogy ennek megvannak a maga veszélyei is. A pszichológus szerint ugyanis a trend hatására egyre több fiatal diagnosztizálhatja saját magát valamilyen mentális betegséggel pusztán azért, mert olyan tüneteket fedeznek fel magukon, amelyeket ezekben videókban is láttak. Baross Dorottya azt tanácsolja, hogy ilyen esetben az öndiagnózis helyett minél előbb forduljunk szakemberhez.

A teljes eltiltás helyett közösen kitalált mentőmondatok

De mit lehet tanácsolni a szülőknek; hogyan lehet ezekről a kihívásokról beszélni a gyerekkel? És hogy lehet velük megértetni, hogy nem éri meg saját magukban kárt tenni csak azért, hogy több kedvelést kapjanak a TikTokon? Lehet megoldás a teljes eltiltás?

A megkérdezett szakértők szerint semmiképp, ugyanis a teljes eltiltás csak még vonzóbbá és izgalmasabbá teheti a kiskamaszok, kamaszok számára a TikTok használatát. Sőt, Baross Dorottya szerint a teljes eltiltásnak romboló hatása is lehet. Ebben az életkorban ugyanis a kamaszok nehezen tudják elválasztani, hogy melyik kritika szól az adott magatartásnak, és melyik szól a személyüknek. A tiltást értelmezhetik egyfajta elutasításként is, és félő, hogy ennek hatására a gyerekek még jobban eltávolodnak a szülőktől, valamint a köztük lévő kommunikációt is megnehezítheti egy ilyen ellentét – fejti ki a pszichológus. Ezért a szakember azt tanácsolja a szülőknek, hogy

bátran meséljenek akár saját kamaszkori döntéseikről, a jókról és rosszakról egyaránt, például, amikor meg akartak felelni a többieknek, vagy olyan helyzetekről, amikor sikerült ellenállni a csoportnyomásnak.

Ezzel jó példát is mutatnak a gyereknek, és azt üzenik, hogy nem szégyen hibázni, vagy akár a többieknek nemet mondani. Az is segíthet, ha gyerek és szülő közösen talál ki válaszokat, egyfajta mentőmondatokat, amit a kamasz adott esetben bevethet, ha a többiek valami olyasmire akarják rávenni, amit ő valójában nem akar. Például „nekem ez nem jön be”, vagy „ebből kimaradnék” vagy egész egyszerűen csak azt:

„kösz, nem”.

Az UNICEF Magyarország egy másik fiatal nagykövete, Berényi Gergő szerint ilyen esetekben sokat segíthet az is, ha képesek vagyunk felismerni a helyzetet, és ha úgy látjuk, hogy az adott helyzetből nem jönnénk ki jól, akkor inkább ne menjünk bele. Többek között ezt is szeretnék a gyerekeknek, fiataloknak megtanítani, például az UNICEF Ébresztőóra programjának keretein belül is. Berényi azt mesélte, hogy ennek az iskolának szánt programnak a lényege, hogy a résztvevők, gyerekek és tanárok is megismerjék a gyermekjogokról szóló, hatályos egyezmények részleteit. A szervezet másik nagykövete, Karsai Vivien szerint az is fontos lenne, hogy a fiatalok tudják,

nem kell mindenáron egy olyan közösséghez tartozni, ami számukra nem jó és nem motiválja őket.

Illetve azt is érdemes elmondani, hogy az internetre feltöltött képek, videók örökre ott maradnak, és a későbbi életükre is hatással lehetnek.

De visszatérve a nyílt kommunikációhoz, a megkérdezett szakértők szerint az is lényeges, hogy ne legyen tabutéma otthon a közösségi médiáról, és főleg annak veszélyeiről beszélni. Például az online zaklatásról, ami teljesen behálózhatja egy gyerek életét.

„Szerintem a legfontosabb, hogy a szülők ne tartsák el maguktól az online biztonság témáját azzal, hogy ők ehhez nem értenek, meg hogy ez nem dolguk, majd az iskola. Vagy hogy olyan jól használja a gyerek a telefont, mi baj lehet. A gyerekek lehet, hogy technikai értelemben ügyesek a neten, viszont érzelmileg nem biztos, hogy elég érettek, és a tapasztalatuk sincs meg arra, hogy a veszélyeztető helyzeteket magabiztosan felismerjék, elkerüljék, kezeljék” – fejtette ki a véleményét Gyurkó Szilvia. A szakértő szerint a szülőknek nem kell feltétlenül ismerniük ebben az esetben például a TikTokot, hogy tudjanak róla beszélgetni a gyerekekkel. Szívesen mesélnek a gyerekek maguk, ha arról kérdezzük őket, pontosan mi fán terem a TikTok. Gyurkó Szilvia szerint fontos megérteni, hogy

a mai gyerekek számára az online és offline tér nem válik el, és az online térben kialakított kapcsolataik ugyanolyan fontosak, mint a környezetükben élőkkel kialakított személyes viszonyok.

Ezt kell először is tudatosítaniuk a szülőknek, a következő pedig az, hogy megtanítsuk a gyerekeket az alapvető dolgokra; így arra, hogyan is lehet az online világban is biztonságosan és tudatosan létezni.

De hol van ebben az egészben a TikTok felelőssége?

A TikTokot – más közösségi platformokkal egyetemben – évek óta vádolják azzal, hogy függőséget okoz, tartalmai károsak, és sokaknál, különösen a tizenéveseknél, okozhat depressziót, felerősíthet bizonyos szorongásokat.

Sőt, a Verge cikke szerint a TikTokot működtető vállalatot már korábban is perelték, és bírságolták meg azért, mert felületén a gyerekek hozzáférhetnek minden tartalomhoz. 2019-ben például 5,7 milliárd dollárt bírságot kellett fizetnie az amerikai szövetségi kereskedelmi bizottságnak azért, mert lehetővé tette a 13 év alatti felhasználók számára, hogy a szülők engedélye nélkül regisztráljanak. Körülbelül egy évvel később a TikTok bevezette a Family Pairing módot, amely lehetővé teszi, hogy a szülők összekapcsolják fiókjukat a gyermekeikével, és így szabályozzák a látott tartalmak mennyiségét, illetve azt, hogy mennyi időt tölthetnek az alkalmazáson.

A Verge cikke arról is ír, hogy a TikTok ellen több olyan család is pert indított, amely valamelyik veszélyes kihívás miatt vesztette el gyermekét. Egy social media platformot felelősségre vonni azonban nem olyan egyszerű. Gyurkó Szilvia szerint már csak azért sem, mert ahhoz azt kell tudni bizonyítani, hogy közvetlen összefüggés van az okozott kár, és a TikTok között. Hozzátette, a Gazdasági Versenyhivatal korábban vizsgálta a TikTokot, annak adatkezelését, és kereskedelmi gyakorlatát is, ahogyan azt is, hogy mennyire biztonságos. Ezzel kapcsolatban kerestük a GVH sajtóirodáját, hogy van-e információ arról, hogyan áll a vizsgálat, ám a hivatal azt válaszolta, hogy

a kérdéses eljárás jelenleg is folyamatban van, versenytanácsi szakaszban. Bővebb információval a folyamatban lévő eljárásra tekintettel azonban nem szolgálhatnak.

A CNET idén februárban megjelent cikke azt írja, hogy tavaly ősszel az amerikai szenátus köreiben is igen nagy port kavart, hogy a TikTok, a YouTube és a Snapchat felületén a platformok mindegyike azt állítja, hogy náluk elsődleges a gyerekek védelme, valójában ez nem így van.

A TikTokot működtető vállalat ezután közölte, hogy változtat a működési irányelvein, és kiterjeszti a szabályzatát annak érdekében, hogy minél több veszélyes kihívást, illetve szexista és nőgyűlöletet népszerűsítő tartalmat is kiszorítson a platformról. A cikk szerint a TikTok szabályzata a korábbiaknál is szigorúbban kezeli a terjedő, veszélyes kihívásokat. Sőt, olyan videók gyártásába kezdenek, amelyek pont ezeknek a kihívásoknak a veszélyeire hívják fel a figyelmet. Ezek a videók az „Állj meg, gondolkodj, dönts és cselekedj” szlogennel futnak jelenleg is az applikáción, miközben továbbra is tiltólistásak azok a tartalmak a TikTokon, amelyek a nemek közti megkülönböztetésekről és nőgyűlöletről szólnak, és az olyan videók is, amelyekben arról beszélnek, milyen terápiás kezelésekkel lehet meggyógyítani az LMBTQ-közösség tagjait. Tiltólistásak a deadnamigről szóló videók is, ami azt jelenti, amikor valaki, szándékosan vagy sem, egy transznemű személy korábbi nevét használja az illető beleegyezése nélkül, illetve frissítették az alkalmazás étkezési zavarokat népszerűsítő tartalmakra vonatkozó tilalmát is.

Bár a veszélyes TikTok-kihívások egyelőre külföldön, főleg Amerikában terjedtek el, az UNICEF Magyarország egyik fiatal nagykövete, Berényi Gergő azt mondta: ő már találkozott nem egy extrém kihívást bemutató videóval itthon is. „Országosan szerintem pár száz ilyen videó lehet fent a TikTokon, olyan kihívásokról például, hogy az emberek kanállal, szárazon eszik a fahéjat, vagy rekeszekre másznak fel” – mondta.