Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Az biztos, hogy az unióban 14 hónap múlva már csak olyan autót lehet eladni, amely technikailag megpróbálja meggátolni a gyorshajtást.
Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy 2022-től minden új autóba be kell építeni valamilyen intelligens sebességszabályozó asszisztenst (ISA-t). Ám hogy ez pontosan mivel jár majd a hétköznapokban, azt annak ellenére is nehéz ma még megmondani, hogy a szabályokon évek óta dolgoznak.
Az ISA egyes változatai már jó pár éve több új autóban is megtalálhatók, az újdonságot nem a technológia jelenti, hanem annak kötelezővé tétele. A rendszer a GPS segítségével meghatározza az autó helyzetét, az autó kamerái pedig leolvassák a sebességkorlátozó táblákról az aktuális értéket, és annak túllépésekor aktivizálják magukat.
Az egyik megoldás az, amikor az autó a műszerfalon és/vagy hangjelzéssel üzen a sofőrnek, a drasztikusabb verziókban azonban a gázpedált is manipulálják. A fékekhez ugyan nem nyúl a rendszer, de gyorshajtáskor hirtelen elveszi a motorerőt, és a sofőr hiába nyomja a gázpedált, nem tud gyorsítani. Egy másik verzióban vibrálni kezd a pedál a sofőr talpa alatt.
Az övbecsatolás hiányát jelző idegesítő (de hatásos) pittyegés mindennapi tapasztalatából már lehet következtetni arra, hogy milyen a rendszer. Az ISA a jelenlegi formájában viszonylag könnyen kikapcsolható, pillanatnyilag nem kötelező a tényleges használata, és van egy olyan változata is, amikor erőteljes padlógázra a motorerő visszanyerhető. Ez utóbbit leginkább az indokolja, hogy a motorerő elvétele akár veszélybe is sodorhatja az autó utasait, ha például előzés közben lépik át a sebességhatárt.
Az ISA kötelezővé tételével kapcsolatban óriási viták folytak az elmúlt időszakban (és egyelőre nem is lehet tudni, hogy milyen változatokban lesz kötelező alkalmazni). Az autógyártók általában a könnyen kikapcsolható (és egyben számukra olcsóbb) megoldások mellett érveltek, a közlekedésbiztonsági szervezetek viszont a drasztikusabb verziókat szeretnék az autókban látni.
A végső cél természetesen a közúti balesetek számának és súlyosságának csökkentése, de korántsem egyértelmű, hogy pontosan milyen megoldásokkal lehetne ezt a legjobban elérni.
