Szakmai mulasztás miatt vizsgálják a Szent Imre Kórházat, ahol későn ismerték fel egy idős nő halálos infarktusát

Több ponton is mulasztást feltételez a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) annak a szívinfarktusban elhunyt 89 éves nőnek, Piroskának a kórházi ellátásában, akinek halála előtti estéjét márciusban részletes cikkben mutattuk be. A hatóság az után kezdte el vizsgálni az érintett intézményt, a Dél-Budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórházat, hogy az asszony fia gondatlannak találta édesanyja ellátását, ezért hivatalos panaszt nyújtott be az NNGYK felé.

„A rendelkezésre álló dokumentáció alapján nagy valószínűséggel megállapítható, hogy a kórház által nyújtott ellátás a beteg pillanatnyi állapotának nem volt megfelelő” – olvasható a Direkt36 birtokába került dokumentumban, amelyben az NNGYK a panasz kivizsgálásáról ad tájékoztatást. Ebből kiderül az is, hogy mivel Piroska fiának panaszát megalapozottnak találta az NNGYK, közigazgatási hatósági eljárást indít a kórház ellen, mert felmerült a gyanú, hogy az intézmény megszegte a szakmai szabályokat, nem megfelelő ellátást nyújtott, nem az elvárható gondossággal járt el, és nem dokumentálta megfelelően az esetet.

Mint írtuk, Piroska 2024 szeptemberében került a Szent Imre Kórház sürgősségi osztályára, mert éles, sugárzó hátfájdalmat, fulladást és halálfélelmet tapasztalt. A triázst – azaz a beteg állapotának felmérését – végző ápolók a nő kivizsgálása során nem végeztek EKG-t, hiába kérte az idős nő.

Az NNGYK vizsgálata szerint ez „szakmai mulasztásnak tekinthető”, mert az EKG lehetővé tette volna, hogy gyorsan kiderüljön, hogy Piroskának szívinfarktusa van.

A hatóság vizsgálata szerint – amelyet részben egy sürgősségi orvostani szakfelügyelő véleményére alapozott – az is szakmai mulasztásnak tekinthető, hogy az ápoló „kevésbé sürgős” esetként jelölte meg Piroskát. Ez azt jelentette, hogy akár 6-8 órát kellett volna várakoznia az orvosi vizsgálatig és a vérvétel eredményéig. A szakvélemény szerint a nő esetét „sürgősként” kellett volna meghatározni, ami alapján fél órán belül orvos elé kellett volna kerülnie.

A fájdalmakkal küszködő asszony szeretett volna fájdalomcsillapítót is kérni, de nem adtak neki. „Azt otthon kellett volna bevenni” – mondta neki az egyik ápoló. A hatóság vizsgálata az ápoló kommunikációjára és a gyógyszer megtagadására nem tér ki, de az kiderül, hogy az ambuláns lapról hiányzik a fájdalom erősségének rögzítése. A hatósági dokumentum szerint a nő által említett erős fájdalmak is inkább a sürgős besorolást indokolták volna.

A nő várakozás közben még rosszabbul lett, de fia és barátnője hiába kértek ismételten segítséget, Piroskát nem vizsgálták újra, és orvos sem látta. A nő nem bírta volna egy széken ülve kivárni, hogy 6-8 óra múlva kerüljön ellátásra. Úgy érezte, vesztegetik az idejét, és magánúton gyorsabban orvos elé kerülhet. Ezért fél tízkor saját felelősségre elhagyta a kórházat, néhány óra múlva azonban otthonában elhunyt.

A hatósági vizsgálat megállapította, hogy ha a kórházban elvégzik az EKG-vizsgálatot, és nem kevésbé sürgős esetként kezelik a nőt, akkor „a beteg állapotromlása nem, vagy csak kórházi körülmények között következett volna be”.

A Szent Imre kórház saját, 2024-es vizsgálata alapján eredetileg nem talált szakmai mulasztást. Az NNGYK vizsgálatának megállapításaira ugyanakkor a kórház úgy reagált a Direkt36-nak, hogy tudomásul vette a megállapításaikat, és együttműködik a hivatallal. Mint írták, a 2024-es jelentésük „gerincét az osztály akkori osztályvezető főorvosának nyilatkozata képezte”. A főorvos azóta saját kezdeményezésére távozott az intézményből. A kórház arra is kitért, hogy „a betegekkel való nem megfelelő kommunikációt intézményünk semmilyen formában nem tartja elfogadhatónak”.

Szerettük volna megtudni azt is, hogy lett-e következménye annak, hogy hatósági eljárás indult ellenük, azonban a folyamatban lévő eljárásra hivatkozva erre a kérdésünkre nem válaszoltak.

Ugyanezt szerettük volna megtudni az NNGYK-tól is. Válaszukban röviden annyi szerepelt, hogy a hatóság „megteszi a szükséges intézkedéseket”, de több információt adatvédelmi jogszabályokra hivatkozva nem adhatnak ki.

A Direkt36 megkeresésére Piroska fia elmondta, hogy számára biztató a vizsgálat eredménye, ugyanakkor „rendkívül elszomorítónak” tartja, hogy több mint egy évet kellett várnia az NNGYK válaszára. „Édesanyámat már nem hozza vissza semmi, de az NNGYK mostani megállapításai – miszerint a megfelelő ellátás mellett az állapotromlás elkerülhető lett volna – számomra egyfajta erkölcsi elégtételt jelentenek” – írta a Direkt36-nak.

„Bebizonyosodott az, amit a családommal végig éreztünk: édesanyám nem kapta meg az esélyt a túlélésre, mert a kórházban nem tartották be az alapvető szakmai szabályokat. Fájdalmas olvasni, hogy ha elvégzik az EKG-t és komolyan veszik a tüneteit, talán még ma is köztünk lenne” – fogalmazott.

A kórház válaszával kapcsolatban azt írta, pozitívnak tartja, hogy elismerik a hibákat, de egy emberélet elvesztése után számára ez önmagában kevés. „Bízom benne, hogy a hatósági eljárásnak valódi következményei lesznek, és másnak nem kell átélnie azt a méltatlan bánásmódot, amit édesanyámnak kellett” – tette hozzá.

Piroska halálának körülményeit feltáró cikkünket itt olvashatja el.