Magyarországon is aktivizálta magát a Kínai Kommunista Párt régi csodafegyvere, a nagyhatalmú Egyesült Front

Magas rangú kínai delegáció érkezett tavaly novemberben egy jelentéktelennek tűnő, Kőbányai úti áruház épületébe. A küldöttséget elegáns ruhában fogadta a Magyarországi Kínai Nőszövetség elnöke, akinek családja egyben a főként kínai árucikkeket forgalmazó üzlet tulajdonosa is.

A nőszövetség tagjai kulturális műsorral is szórakoztatták a delegációt a tiszteletükre rendezett fogadáson. Az ünnepségen hófehér ruhában énekelték el az „Anyaországom és én” című hazafias kínai dalt, később pedig tradicionális öltözetben táncoltak a színpadon.

A látogatás célja azonban nem bevásárlás vagy a kulturális műsor megtekintése volt.

A küldöttség – amely később Kína budapesti nagykövetével is találkozott – ugyanis a Kínai Kommunista Párt egyik olyan egységétől érkezett, amely kiemelt szerepet játszik az ázsiai nagyhatalom globális befolyásának növelésében. Ezt a szervezetet Egyesült Frontnak hívják, amelynek egyik fő feladata, hogy ellenőrzés alatt tartsa a külföldi kínai diaszpóra fontosabb tagjait és segítse a Kínával szembeni kritikus hangok elnyomását.

Az elmúlt években több nyugati ország hatóságai is lelepleztek olyan titkos műveleteket, amelyek során az Egyesült Fronthoz kötődő személyek és szervezetek törvénytelen módon próbáltak információkhoz jutni, vagy megpróbálták befolyásolni a helyi politikai folyamatokat. Az amerikai hatóságok nemrég vádolták meg New York állam egyik korábbi tisztviselőjét azzal, hogy pénzért és különféle értékes ajándékokért cserébe Kína érdekében járt el, és ennek során kapcsolatban állt az Egyesült Fronthoz kötődő emberekkel is. A cseh kémelhárítás friss éves jelentése is konkrétan megnevezi az Egyesült Frontot, kiemelve, hogy a szervezet a kínai titkosszolgálatok műveleteit segítve hajtott végre fedett műveleteket Csehországban.

A Kínával egyre szorosabb viszonyt ápoló Magyarországon nem tudni arról, hogy a hatóságok bármikor felléptek volna az Egyesült Front tevékenysége ellen. A Direkt36 azonban egy nemzetközi tényfeltáró újságírói projekt részeként kiderítette, hogy a Kínai Kommunista Pártnak ez az egysége Magyarországon is kiterjedt munkát végez. A Fudan Egyetem budapesti kampusza körül kialakult politikai vita során például az Egyesült Fronthoz kötődő magyarországi kínai szervezetek próbálták meggyőzni a fővárosi kilencedik kerület polgármesterét, hogy Kína érdekeit szolgáló döntést hozzon. Vannak arra utaló információk, hogy az Egyesült Front szerepet játszott Hszi Csin-ping kínai elnök májusi látogatása körüli rendezvények szervezésében is.

A nemzetközi tényfeltáró projektet a svéd TV4 televíziócsatorna tényfeltáró stábja vezette, és több más európai szerkesztőség mellett részt vett a kutatásban az ázsiai emberi jogi visszaélésekkel foglalkozó Safeguard Defenders nevű civil szervezet is. A nyomozás részeként megvizsgáltunk egy online hackerfórumra kiszivárgott dokumentumot, amely több mint kétezer olyan személy nevét tartalmazta, akik kínai egyesületeket vezetnek külföldön, és akik állítólag kapcsolatban álltak az Egyesült Fronttal.

A listán található nevek jelentős részében az újságíróknak és a velük együttműködő kutatóknak sikerült nyilvános forrásokból megerősíttetni, hogy az általuk vizsgált országokhoz kötődő személyek és szervezetek valóban kapcsolatban állnak a Kínai Kommunista Pártnak ezzel az egységével. Magyarországon 56 ilyen személyt és 26 egyesületet azonosítottunk, melyek között voltak hivatalosan üzleti, politikai, és kulturális tevékenységgel foglalkozó szervezetek is. A beazonosított személyek között szerepelt például egy üzletember, akinek az érdekeltségei között van több Skála áruház, továbbá feltűntek más vállalkozók és Magyarországon működő, kínai nyelvű lapok újságírói, munkatársai is.

A magyar kormány, a budapesti kínai nagykövetség és a megkeresett egyesületek nem reagáltak a Direkt36 megkeresésére.

A csodafegyver

Az Egyesült Front története régre nyúlik vissza. Aktív volt már a 20. század első felében is, amikor a Mao Ce-Tung által vezetett kommunista párt harcolt Kína irányításáért. Mao egyenesen „csodafegyvernek” nevezte a szerveződést, amelynek akkoriban még elsősorban az volt a célja, hogy a belső ellenségnek tartott személyekkel és szervezetekkel szemben lépjen fel.

A szervezet évtizedekre háttérbe szorult, de új életre kelt Hszi Csin-ping jelenlegi elnök alatt. Számára ez személyes okokból is fontos lehetett, apja, Hszi Csung-hszün ugyanis meghatározó figurája volt a szerveződésnek. 2013-ban az Egyesült Front még egy könyvet is kiadott „Hszi Csung-hszün az Egyesült Frontról” címmel, amely a jelenlegi elnök apjának 109 beszédét, cikkét és egyéb írásait tartalmazta.

A közvetlen elődeihez képest jóval autokratikusabb és nacionalistább hozzáállású Hszi Csin-ping jelentős fejlesztéseket hajtott végre az Egyesült Frontnál. Egy ausztráliai egyetem kutatása szerint a kínai elnök 40 ezer káderrel bővítette a szervezetet, több hivatalt is beolvasztott a hatáskörébe, a kommunista párt pedig közvetlenebb beleszólást kapott a napi működésébe. „A csoport, amelynek 2019-es becsült költségvetése 2,6 milliárd dollár (mintegy 930 milliárd forint mai árfolyamon) volt, a párt hírszerző ügynökségeként működik” – írta a szervezetről a közelmúltban a New York Times.

Döntés született arról is, hogy az Egyesült Front külföldön is bevethető. Ennek keretében a tevékenységei közé tartozik a külföldön élő kínai közösségek megfigyelése és a pártnak megfelelő célok érdekében történő aktivizálása, valamint a külföldi, kínai nyelvű médiumok feletti kontroll.

Az Egyesült Államok külügyminisztériumának egy tavalyi jelentése szerint ezen munka során az Egyesült Front szisztematikusan együttműködik a kínai titkosszolgálatokkal is.

„A Kínai Állambiztonsági Minisztérium és az Egyesült Front különböző szinteken együttműködött annak érdekében, hogy külföldön elnyomják vagy fenyegessék Peking kritikusait”

– áll a jelentésben, amely példának hozta ezekre az együttműködésekre azt, amikor a két szervezet tisztviselői rendszeresen találkoztak és egyeztettek a 2019-20-as hongkongi demokráciapárti tüntetések idején.

Egyre több bizonyíték van arra, hogy az Egyesült Front aktív más nyugati országokban is.

Az ázsiai emberi jogi visszaélésekkel foglalkozó Safeguard Defenders nevű, spanyol székhelyű szervezet pár éve feltárta, hogy az Egyesült Front világszerte legalább 102 úgynevezett adminisztratív központot működtet.

A Safeguard Defenders szerint azonban ezek a központok lényegében illegális rendőrállomásként működnek, megkerülve a helyi hatóságokat és sértve az adott ország szuverenitását. Kutatásaik szerint titokban ezeket a központokat arra is használták, hogy külföldön letelepedett kínaiakat figyeljenek meg és változatos módszerekkel kényszerítsék őket arra, hogy visszatérjenek Kínába. A jelentésben leírják, hogy Szerbiából, Franciaországból és Spanyolországból is akadt már példa arra, hogy ott élő kínaiakat bírtak rá a hazatérésre ezeknek a helyi központoknak a munkatársai.

Egy tavaly közzétett amerikai hatósági irat szerint működött ilyen illegális rendőrállomás az Egyesült Államokban is. Az FBI egyik ügynökének beszámolója szerint az állomás létrehozóját, Lu Csien-vang egy Kínában tett látogatása során bízta meg az Egyesült Front egyik tisztje a létesítmény megalapításával.

A kérés indoka hivatalosan az volt, hogy segíteni szeretnének a koronavírus-járvány során külföldön ragadt honfitársaik hazajuttatásában. Lu és a vele kapcsolatban álló kínai egyesületek azonban egészen más feladatokat is kaptak. A kínai tisztviselők többször is arra utasították őket, hogy derítsék ki az Egyesült Államokban élő bizonyos kínaiak tartózkodási helyét. Az egyik ilyen személyről Lu azt az információt kapta, hogy Kínában csalást követett el, majd illegálisan szökött meg az országból. „Kérem járjon utána, hogy van-e mód arra, hogy visszatoloncoljuk Kínába, köszönöm” – kapta az utasítást Lu. A dokumentum szerint ez végül a keresett személy és családja rendszeres zaklatásához és fenyegetéséhez vezetett.

Az FBI-ügynök beszámolója alapján a New Yorkban létrehozott központot Fucsou Tengerentúli Rendőrállomásnak hívták, és az ott dolgozó személyek egyike sem jelentette be a hivatalos szerveknél, hogy a kínai kormány nevében dolgozna az Egyesült Államokban.

Kína tagadja, hogy rendőrállomásokat üzemeltetne külföldön. Azt állítják, hogy a létesítmények csupán adminisztratív központok, melyekben önkéntesek dolgoznak, hogy segítsenek a külföldön élő kínaiak ügyeinek – például jogosítványok és egyéb személyi okmányok – intézésében. Valójában azonban a nemzetközi jogi előírások értelmében nem végezhetnének ilyen feladatokat sem ezek a központok. A világszerte, többek között Kína által is elfogadott konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény egyértelműen kimondja, hogy külképviseleti tevékenységet csak azok végezhetnek, akik kinevezéséhez mindkét ország hozzájárult. A fogadó ország tudta és beleegyezése nélkül tehát illegális ezeknek az irodáknak a működése.

Üzletemberek és újságírók az Egyesült Front hálózatában

Két évvel ezelőtt a Safeguard Defenders Magyarországon is beazonosított két, szerintük illegális rendőrállomásként működő helyszínt a budapesti Golgota úton és a Cserkesz utcában.

A jelentés megjelenése után Tompos Márton, a Momentum Mozgalom országgyűlési képviselője (jelenlegi elnöke) meglátogatta ezeket az állomásokat, a Golgota úti épületen pedig még a csingtieni (qingtiani) rendőrség hivatalos, kék címerét is megtalálta a Magyarországon Élő Qingtianiak Egyesületének felirata mellett. A magyar Belügyminisztérium ekkor tagadta, hogy Magyarországon kínai rendőrállomások léteznének. Tompos látogatása után az épületről a csingtieni rendőrség címere gyorsan lekerült.

2024 nyarán a Direkt36 újságírói is felkeresték ezeket a létesítményeket. Amikor a Golgota úti állítólagos rendőrállomáshoz értünk, egy kamerákkal felszerelt, ám mégis elhagyatottnak tűnő épület fogadott minket. A ház mögött már a Józsefvárosi Piac található, ezért megnéztük, hogy a piac oldaláról mi látható. Kínai rendőrségre utaló feliratot nem találtunk, de az épület piac felőli bejárata felett hatalmas táblákon virít három kínai egyesület neve is.

Ezek az egyesületek mind kötődnek az Egyesült Fronthoz.

Egyikük a Kína Békés Egyesítését Előmozdító Magyarországi Egyesület, amely fórumot biztosít azoknak, akik elleneznek minden olyan „Kínát megosztó tevékenységeket”, mint például Tajvan függetlensége. Az alapszabályaik között szerepel az is, hogy tagjainak nem csak a fogadó ország törvényeit, de a Kínai Népköztársaság alkotmányát és rendeleteit is be kell tartaniuk.

2022-ben az egyesület akkori elnöke részt vett az Egyesült Front egyik alszervezetének konferenciáján, amelyen elfogadtak egy Tajvan függetlenségét elutasító nyilatkozatot is.

Szerintük ugyanis az amerikai és tajvani „szeparatisták” célja ezzel, hogy Tajvan segítségével irányítsák Kínát.

„Ezzel kapcsolatban magyar kínai közösségünk nyilatkozatot adott ki, amelyben támogatja a kínai kormány ünnepélyes álláspontját”

– hangoztatta az egyesület elnöke a hatalmas vörös molinó alatt. A konferencián részt vett 18 másik Magyarországon működő kínai szervezet vezetője is.

A Kína Békés Egyesítését Előmozdító Magyarországi Egyesületet a bíróság honlapja szerint a kilencedik kerületi Ernő utcába jegyezték be, azonban a Direkt36 ezen a címen csak egy bezártnak tűnő magyar-kínai utazási iroda feliratát találta. Az egyesület képviselőjét megkerestük e-mailben is, de nem reagált a Direkt36 kérdéseire.

A Direkt36 közel harminc olyan Magyarországon működő kínai szervezetet azonosított, melyek vezetői kapcsolatban állnak az Egyesült Fronttal. Ezek a vezetők például fogadják az Egyesült Front alegységeinek delegációit, hivatalosak a Kínában megtartott állami ünnepségekre és helyet kaphatnak olyan politikai konferenciákon is, melyeken az Egyesült Front tagjai mellett Kína legmagasabb rangú politikusai is részt vesznek. Ilyen volt például a tavaly a 10. alkalommal, kifejezetten külföldi kínai egyesületek számára megrendezett konferencia is, amelyen Magyarországról többeket is vendégül láttak, az eseményen pedig Hszi Csin-ping kínai elnök is jelen volt.

Az efféle konferenciákon üzleti megállapodások is születnek. Cao He Ping befolyásos, Magyarországon élő üzletember – aki több Skála áruháznak is tulajdonosa – 2019-ben például a tradicionális kínai orvoslással kapcsolatban írt alá nemzetközi kereskedelmi együttműködést Pekingben. Caónak azonban közvetlenebb kapcsolata is van az Egyesült Fronttal. Egy kínai kormányzati oldalon megjelent beszámoló úgy említi Caót, mint az Egyesült Front egyik alszervezetének vezetőségi tagját. A nemzetközi csereprogramokkal foglalkozó egyesület célja, hogy erősítse a külföldön élő kínai fiatalok nemzeti identitását, és növelje hűségüket az anyaország iránt.

A Direkt36 korábban már megírta, hogy Cao elnöke egy olyan kínai-magyar egyesületnek is, amelynek rendezvényein Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is rendszeresen megjelent, és melyben Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője is vezető szerepet tölt be. A Nagy Fal Magyar-Kínai Barátság Egyesület nevű szervezet kezdeményezésére jött létre például egy díj, amelyet olyan személyeknek osztanak ki, akik sokat tettek a kínai-magyar kapcsolatokért. Kapott ilyen díjat többek között Medgyessy Péter egykori szocialista miniszterelnök is.

Cao He Ping nem válaszolt a Direkt36 megkeresésére. Egy munkatársa azt közölte a Direkt36-tal, hogy az üzletember éppen Kínában tartózkodik, hogy részt vegyen a Kínai Népköztársaság megalapításának 75. évfordulójára rendezett ünnepségeken.

Akadnak olyan, az Egyesült Fronthoz kötődő magyarországi kínaiak is, akik a médiában dolgoznak.

A külföldön működő, kínai nyelvű sajtó munkatársai ugyanis nemcsak tudósítóként, hanem vendégként is megjelennek az Egyesült Front alá tartozó szervek eseményein. Ilyen volt például egy Kínában megtartott médiafórum, amelyet gyakorlatilag azért rendeztek, hogy közvetítsék a Kínai Kommunista Párt utasításait a külföldi kínai sajtótermékek szerkesztői felé. Az eseményen arra ösztönözték a lapok munkatársait, hogy Kínának kedvező cikkeket jelentessenek meg, majd ezzel kapcsolatban egy nyilatkozatot is aláírattak a résztvevőkkel. Magyarországról nyolc szerkesztő és lapigazgató jelent meg az eseményen, közülük pedig többen tagjai itteni kínai egyesületeknek is.

Közöttük volt Teng Vej Csie, a budapesti Jegenye utcába bejegyzett Új Szemle nevű kínai nyelvű lap alapító-főszerkesztője is. Teng 2000-ben alapította az Új Szemlét feleségével, akinek neve előkerült az online hekkerfórumra kiszivárgott, Egyesült Fronttal állítólag kapcsolatban lévő személyeket tartalmazó listán is.

A lap főként kínai és magyar gazdasági, kulturális és politikai hírekkel foglalkozik, de az Új Szemle közösségi médiás oldalain az idei júniusi választások előtt többször megjelentek a magyar kormányzati propaganda anyagai is. A választás előtt egy nappal például Facebook-oldalukon a Fidesz egy kínaira lefordított videóját tették közzé, amelyben Orbán Viktor arról beszél, hogy a választást meg kell nyerni, különben az ország háborúba sodródik. Kerestük Teng Vej Csie-t, de nem reagált a kérdéseinkre.

Szakértők szerint több Magyarországon működő kínai egyesületnek már a létrehozásában is aktívan részt vett a Kínai Kommunista Párt.

Nyíri Pál, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora szerint ezeket az egyesületeket eredetileg külföldön letelepedett kínai üzletemberek hozták létre, mert így szerettek volna üzleti kapcsolatba lépni a kínai kormány- és pártszervezetekkel. Azok léptek be az egyesületekbe, akik valamiféle előnyt reméltek például az áruk beszerzésében azzal, hogy részt vesznek kínai párt- és állami delegációk fogadásában, illetve társadalmi előrelépést láttak abban, hogy ilyen fontos személyekkel fényképezkednek.

Hasonló véleményen van Beck Fanni szociológus is, aki többek között a letelepedési kötvénnyel Magyarországra költözött kínai családokat kutatja. Beck szerint az ugyanakkor egy viszonylag új fejlemény, hogy Hszi elnöksége alatt az Egyesült Front elkezdte saját céljaira használni a már létező külföldi diaszpóraszervezeteket.

Megfelelni két ország elveinek

Az Orbán-kormány egyre szorosabb kapcsolatot ápol Kínával, így a Kínai Kommunista Pártnak Magyarországon kevésbé van szüksége ezekre a kínai szervezetekre ahhoz, hogy politikai befolyást szerezzenek, mint a Kínával kritikusabb nyugati országokban. Így is előfordul azonban, hogy az Egyesült Fronthoz kötődő helyi szervezetek megpróbálják alakítani a magyar közvéleményt Kínával kapcsolatos ügyekben.

Ez történt például a Fudan Egyetem körül kialakult politikai vitában is.

A Direkt36 tárta fel még 2021-ben, hogy a magyar kormány titokban megállapodott Kínával arról, hogy 500 milliárd forintos kínai hitelből épülne fel a sanghaji Fudan Egyetem budapesti kampusza a főváros IX. kerületében. A terv elleni tiltakozásul a kerület polgármestere, Baranyi Krisztina a tervezett helyszínt körülvevő közterületeket Kína által elnyomott közösségekről és vezetőkről nevezte el. Ilyen volt például az Ujgur Mártírok útja vagy a Dalai Láma út.

Ez ellen több magyarországi kínai egyesület is tiltakozott. Baranyi levelet kapott 16 Magyarországon működő kínai egyesület elnökétől, akik állításuk szerint a „40 ezer fős kínai közösség képviselői”. Arra kérték a polgármestert, hogy gondolja át a tervezett Fudan Egyetem kampuszát körülvevő utcák átnevezését, ugyanis azok szerintük sértik Kína politikai nézeteit.

„Nekünk egyaránt meg kell felelni a befogadó ország politikai gondolkodásának, de ugyanakkor meg kell felelni az anyaország, Kína elvárásainak is. Ezért rossz érzés töltött el bennünket, amikor a Fudan egyetem területét övező utca neveket úgy változtatták meg, hogy az anyaország politikai gondolkodásával nem összeegyeztethető”

– írták a levélben, melynek aláírói között 10 olyan szervezet is felbukkant, amelyek a Direkt36 kutatásai szerint az Egyesült Fronthoz kötődnek.

Az Egyesült Front magyarországi tevékenysége látványosan megmutatkozott a kínai elnök 2024 májusi magyarországi látogatásakor is.

Hszi Csin-pinget több száz piros egyensapkás, zászlólengető kínai várta Budapesten. A tömeget koordináló, igazolvánnyal rendelkező, szintén egyensapkát viselő kínaiak a HVG tudósítójának azt mondták, hogy a nagykövetség szervezte az integető-akciót. A tömegből azonban többen is az Egyesült Frontot nevezték meg szervezőként, amikor az újságíró a felszerelések eredetéről kérdezte őket.

Több Magyarországon működő kínai egyesület is részt vett a májusi látogatás szervezésében. Tompos Márton kiszúrta az interneten megjelent beszámolókból, hogy Hszi látogatásán a Magyarországon Élő Qingtianiak Egyesülete szervezte a „biztonsági és üdvözlőcsapat” munkáját. A cikkekben külön említik az egyesület főtitkárát, Fan Csiao-hsziungot, akit az egyik legnagyobb kínai portál az állítólagos Golgota úti rendőrállomás összekötő tisztjeként emlegetett.

A látogatás során a magyar hatóságok és a kínai szervezők nem hagytak lehetőséget arra, hogy esetleges ellenvélemények megmutatkozhassanak. Hszi látogatásának idejére a Tibetet Segítő Társaság több napos demonstrációt szervezett, a rendőrség azonban elutasította az arra vonatkozó kérelmüket, hogy a konvoj útvonalának mentén tibeti zászlókat tűzhessenek ki.

A társaság tagjai ennek ellenére több helyszínen is próbáltak demonstrálni, itt azonban kínai ellenállással szembesültek. „Akárhol megjelentünk tibeti zászlóval, mindenhol pár perc alatt megjelent 10-15 kínai, és volt, hogy meg is támadtak minket” – mesélte a Direkt36-nak Hendrey Tibor, a társaság vezetője, akinek testén több zúzódás is keletkezett az összetűzések miatt. Hendrey szerint május 10-én az I. kerületi Attila úton piros sapkás Hszi Csin-ping szimpatizánsok kirángatták a kezéből a tibeti zászlót és bottal többször is megütötték őt. A Tibetet Segítő Társaság már több tüntetésen is részt vett magas rangú kínai politikusok érkezésekor, de Hendrey szerint „ennyire agresszívan még sosem léptek fel” velük szemben azok, akik nem szimpatizáltak a nézeteikkel.

A budapesti kínai nagykövetségnek is szerepe volt abban, hogy tömegek várják az elnököt az utcákon. Egy kínai beszámoló szerint a Magyarországi Kínai Nőszövetség Egyesületének tagjai – akikről cikkünk elején bemutattuk, hogyan fogadták az Egyesült Front alegységének delegációját – például a Budai Várban teljesítették a „nagykövetség vezetőinek parancsát, hogy elvégezzék az üdvözlőcsapat munkáját”.

Egy névtelenséget kérő, közel tíz éve Magyarországon élő kínai férfi a Direkt36-nak elmondta, hogy április 16-án telefonhívást kapott az egyik ismerősétől, aki „nem a nagykövetségnek dolgozik, de jóban van az ottaniakkal”, hogy nem csatlakozna-e Hszi Csin-ping üdvözléséhez Budapesten. A telefonhívás egy héttel az előtt történt, hogy Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter hivatalosan is bejelentette a kínai elnök látogatását. A férfi megkérdezte, hogy nem kaphatna-e előbb több információt a látogatásról, amire az ismerőse azt válaszolta, hogy „nem küldhet semmit írásban, mert az bizonyíték lenne”.

Beck Fanni szociológus, aki több Budapesten élő kínaival is tartja a kapcsolatot, a Direkt36-nak azt mesélte, hogy az egyik ismerősét is felhívta valaki, aki a nagykövetség embereként mutatkozott be. Az illető pénzt is ígért azért, hogy Beck ismerőse részt vegyen a rendezvényen, de ő visszautasította a lehetőséget.

Beck szerint fontos kiemelni, hogy Magyarországon élő kínaiak körében egyáltalán nem jellemző az, hogy részt vesznek az Egyesült Front tevékenységében. „Akikkel én találkozom, azért jönnek ide, mert nem tetszik nekik a kínai rendszer. Ők messzire elkerülik ezeket az egyesületeket” – mondta a szociológus.

A cikk elkészítésében közreműködött Panyi Szabolcs.

Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre.