Bizalmas iratok leplezik le, hogy Orbánék titokban finanszírozták az egyik legnagyobb európai tévécsatorna megvásárlását

Aggodalmaskodó kérdések fogadták Pedro Vargas Santos David portugál üzletembert, amikor 2022 elején megjelent az Euronews televízió csatorna munkatársai előtt.

Nem sokkal korábban, 2021 végén jelentették be, hogy David cége meg fogja vásárolni a saját állítása szerint havonta 145 millió nézőt elérő, egyik legnagyobb európai hírcsatornát, és az erről szóló hírt riadtan fogadták az európai sajtószabadságért aggódó szervezetek és emberek a televízión kívül és belül is. A riadalom oka az volt, hogy Davidról lehetett tudni, szoros személyes és üzleti szálakon is kötődik Orbán Viktor kormányához, amely az elmúlt néhány évben jelentősen leszűkítette a független újságírás lehetőségeit Magyarországon, és ezzel párhuzamosan felépített egy hatalmas propagandagépezetet.

David igyekezett eloszlatni az emiatt kialakult félelmet az Euronews szerkesztőségében. Egy, a 2022 elején tartott megbeszélés részleteit ismerő forrás szerint a mosolygós, barátságos stílusban beszélő, akkor 37 éves üzletember közölte, hogy számára ez egy pusztán üzleti jellegű befektetés. Hozzátette, hogy ő nem azonos az apjával, Mario David konzervatív portugál politikussal, aki baráti viszonyt ápol Orbánnal.

David azt ugyanakkor nem árulta el sem a Euronews dolgozóinak, sem az ügyben érdeklődő újságíróknak, hogy kik biztosították a forrást az ügylethez. A cége annyit közölt még 2021-ben az Expresso portugál újsággal, hogy az ügyletben nincs közpénz, és magyar üzletemberek sincsenek a befektetők között.

Orbán Viktor szintén igyekezett elhessegetni minden olyan találgatást, hogy neki vagy pártjának köze lenne az ügylethez. Amikor 2021. decemberi sajtótájékoztatóján megkérdezték tőle, hogy fideszes köröknek lehet-e közük a nemzetközi tévécsatorna felvásárlásához, akkor közölte, hogy

„a Fidesz nem szül világbirodalmi terveket, ezt biztosan mondhatom, és az üzleti cégek nevében sem tudok nyilatkozni”.

Valójában azonban a magyar kormányzati köröknek nagyon is komoly szerepük volt a felvásárlásban. A Direkt36 az Expressoval és a Le Monde francia lappal közös nyomozása kiderítette, hogy a mintegy 150 millió eurós ügylet jelentős részét magyar állami és kormányközeli szereplők finanszírozták.

A Direkt36 birtokába került iratok bizonyítják, hogy 45 millió eurót (jelenlegi árfolyamon 17,5 milliárd forintot) egy magyar állami tőkealap biztosított. Ezt az alapot a korábban a Pénzügyminisztérium alá tartozó, majd később egy egyetem alá kiszervezett Széchenyi Alapok (SZTA) nevű cég kezelte. A pénzt az Euronewst végső soron felvásárló, European Future Media Investment Fund nevű befektetési alapba helyezték el.

A nyomozásunk során kiderült az is, hogy az ügylethez köze volt egy olyan cégnek, amely a magyar kormány propagandakampányainak egyik fontos szereplője. Cégiratokból megállapítható ugyanis, hogy a European Future Media Investment Fund egyik befektetője 12,5 millió euró értékben kapott hosszú lejáratú kölcsönt a New Land Media nevű magyar cégtől. Ez a társaság annak a Balásy Gyulának az érdekeltsége, akinek cégei az elmúlt tíz évben – a G7 gyűjtése szerint – több százmilliárd forint értékben kaptak megbízásokat a kormányzati kommunikációs kampányokban. Ezeket a kampányokat Orbán egyik legközelebbi bizalmasa, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője felügyeli.

Bár az Euronews belső működését ismerő források szerint nincs jele annak, hogy az új tulajdonosok beavatkoznának a szerkesztőségi döntésekbe, a kiszivárgott iratokban vannak arra utaló információk, amelyek szerint a csatorna felvásárlását politikai célok is kísérték. Az SZTA munkatársai által készített egyik előkészítő anyagban például szerepelt, hogy a célok között van egyetemekkel együttműködni a „baloldali eszmék és elfogultság / egyoldalúság enyhítése” érdekében.

Orbán sajtófőnöke azt állította a Direkt36-nak, hogy semmit nem tudnak az ügyletről. Guillaume Dubois, az Euronews vezérigazgatója a Le Monde-nak azt mondta, hogy nem volt tudomása a magyar állam szerepéről az ügyletből, de hozzátette, hogy neki amúgy sem kell ismernie a befektetőket. Dubois közölte azt is, hogy semmilyen nyomás nem éri a szerkesztőséget a magyarországi tudósításokkal kapcsolatban.

Az SZTA az Euronews-befektetésre vonatkozó részletes kérdéseinkre érdemben nem válaszolt. Általánosságban annyit közöltek, hogy „a befektetési döntéseket minden esetben körültekintő és részletes elemzés előzi meg”. Hozzátették, hogy konkrét ügyletekről titoktartási szabályok miatt nem nyilatkoznak. Balásy Gyula szintén nem válaszolt érdemben a konkrét kérdésekre azon túl, hogy az „említett hosszú lejáratú kölcsön egyike azon befektetéseknek, amelyeket üzletemberként hasznosnak és jövedelmezőnek ítéltem meg”.

Pedro Vargas Santos David és cége, az Alpac Capital nem reagált a kérdéseinkre.

A döntés

2022. február 10-én délelőtt több mint egy tucatnyi ember gyűlt össze az SZTA, vagyis a Széchenyi Alapok nevű alapkezelő cég székhelyén, a cég Blaha Lujza térhez közeli irodájában.

Néhány nappal korábban ez a cég még közvetlenül a Pénzügyminisztérium alá tartozott, de 2022 februárjában a kormány döntése értelmében átkerült az Óbudai Egyetemet fenntartó Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány tulajdonába. Technikailag így az SZTA kikerült a kormányzati felügyelet alól, de azért a kötődés megmaradt. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Varga Mihály pénzügyminiszter lett, és az SZTA továbbra is olyan befektetési alapokat kezelt, amelyekbe nagyrészt a magyar állam tette be a pénzt. (Varga azóta távozott a kuratóriumból, stábja pedig most a Direkt36 kérdésére azt közölte, hogy a miniszternek nincs és nem is volt döntési jogköre tőkealapokkal kapcsolatban.)

Az egyik ilyen alap, az adófizetői pénzből felállított Gazdaságfejlesztési Magántőkealap ügyében tartották a tanácskozást 2022 februárjában. Az SZTA néhány munkatársa mellett ott volt az alapkezelő cég igazgatóságának négy tagja, továbbá a Gazdaságfejlesztési Magántőkealap mellett működő befektetési bizottság tagjai – köztük Papcsák Ferenc korábbi fideszes parlamenti képviselő – is.

Ez a két testület volt hivatott dönteni arról, hogy milyen befektetéseket hajtsanak végre az állami finanszírozású alapból. Az aznapi ülés napirendjén egy nagyszabású külföldi ügylet szerepelt: befektetés 45 millió euró értékben a European Future Media Investment Fund (EFMIF) kockázati tőkealapba.

A Direkt36 birtokába jutott iratok szerint a közel másfél órás tanácskozáson a résztvevők többsége úgy döntött, hogy támogatja ezt a döntést. Előbb a befektetési bizottság – amelynek elnökévé Papcsákot választották az ülésen – határozott úgy, hogy „az előterjesztett tranzakció illeszkedik a Gazdaságfejlesztési Magántőkealap befektetési stratégiájához”, majd az SZTA igazgatósága is hozott egy határozatot arról, hogy támogatja az ügyletet.

A két testület a döntés előtt kapott egy 64 oldalas, szigorúan bizalmas feliratú előterjesztést, amely bemutatta a befektetés részleteit. Az SZTA munkatársai által összeállított dokumentumban szerepel, hogy az EFMIF-t a Pedro Vargas Santos David és egy partnere által vezetett Alpac Capital menedzseli, az SZTA révén a magyar államtól kapott 45 millió eurós forrást pedig arra akarják használni, hogy megvegyék az Euronewst, amely „egyike a világ 4 vezető hírcsatornájának”.

A kiszivárgott iratokban nem szerepel, hogy pontosan ki kezdeményezte ezt a befektetést, de az ügylet részleteit ismerő egyik forrás szerint nyilvánvaló volt, hogy felsőbb utasításra kellett megcsinálni ezt a befektetést.

„Ez egy jó példa volt arra, amikor kézi vezérléssel átnyomnak egy ilyen döntést”

– mondta a forrás, aki szerint a befektetést intéző embereknek külön a lelkükre kötötték, hogy semmi nem kerülhet ki a nyilvánosságba.

Az előterjesztésből kiderül, hogy az Alpac összesen 170 millió eurót tervezett költeni a felvásárlásra. Ebből 150 millió volt a vételár, a maradék 20 milliót pedig az Euronews finanszírozására, illetve a tervezett átalakításának a fedezésére szánták. A kiszivárgott iratok szerint ebben kulcsfontosságú szerepet játszott a magyar államtól származó forrás. Az összegnek a felét tette ki ugyanis a saját tőke, a többit hitelből tervezték előteremteni. Vagyis a 85 millió eurós saját tőke több mint felét adta az SZTA révén szerzett 45 millió euró.

Az SZTA úgy tette be ezt a pénzt, hogy a kiszivárgott iratok szerint fogalma sem volt arról, hogy milyen más befektetők vesznek részt a projektben. „A társbefektető az előterjesztés szerint az Alpac csoport tagja, de pontos kiléte nem ismert” – állt az egyik döntéselőkészítő anyagban, amely szerint csak „szóbeli tájékoztatás” állt rendelkezésre arról, hogy közelebbről meg nem nevezett „üzleti körök” készen állnak a forrásbiztosításra.

Egy magyar kockázati tőkealap vezetője a Direkt36-nak azt mondta, a normál üzletmenetben nem szokás, hogy valaki a társbefektető ismerete nélkül szálljon be egy üzletbe. „Nagyon szokatlan, hogy ezen nem akadtak fenn” – magyarázta a névtelenséget kérő befektető, aki szerint ilyen esetben egy normális befektető visszalép az ügylettől. A forrás hozzátette azt is, hogy az SZTA által alkalmazott megoldás láthatóan azt a célt szolgálta, hogy elfedjék azt, kik finanszírozzák az ügyletet.

„Ez a tulajdonos elrejtésére alkalmas konstrukció, nem a könnyű üzletmenetre” – mondta a befektető.

Kiderült azonban, hogy a magyar nyilvános cégiratok mélyén vannak arra utaló jelek, hogy milyen más szereplők vettek részt az ügyletben. Ezek a szálak szintén a magyar kormány közelébe vezetnek.

A Pedro Vargas Santos David által vezetett Alpac csoportnak van egy tagja, az Alpac Media Investments Kft. nevű magyar bejegyzésű cég, amelynek 2022-es üzleti beszámolójában szerepel, hogy a társaság több mint 28 millió euró értékben rendelkezik befektetési jeggyel az EFMIF-ben. Szintén ebből a beszámolóból kiderül az is, hogy a cég ehhez segítséget kapott a magyar kormány propagandakampányaiban évek óta meghatározó szerepet játszó, Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó cégcsoport egyik tagjától.

A cégiratban ugyanis az áll, hogy az Alpac Media Investments Kft. 12,5 millió euró értékben hosszú lejáratú kölcsönt kapott a Balásy Gyula tulajdonában álló New Land Media Kft. nevű cégtől. A dokumentum szerint ez egy kötvényügylet keretében történt, amelynek lejárata 2033-ban esedékes.

A vízió

A kiszivárgott dokumentumok szerint a befektetőknek nagyratörő tervei voltak az Euronews felvásárlásával.

Az előterjesztésben az állt, hogy a „vízió” az „EU legbefolyásosabb és leginformatívabb médiumának létrehozása, Brüsszel elszámoltathatóságának és számonkérhetőségének missziójával”. Még ennél is hosszabb távra szóló ambícióról tanúskodik az a célkitűzés, hogy támogassák „az európai és a globális újságírás diverzifikáció”-ját. Ennél a pontnál megjegyezték, hogy együttműködéseket akarnak kialakítani „top európai egyetemekkel, a baloldali eszmék és elfogultság/egyoldalúság enyhítése érdekében”.

Az ügylet részleteit közelről ismerő egyik forrás szerint a színfalak mögött a befektetés állami részét intéző szereplők sem titkolták, hogy politikai okokból volt fontos ez az ügylet. A forrás szerint a befektetést intéző emberekkel közölték, hogy azért kell az Euronews, mert túl sok kritika éri Magyarországot külföldön, és ezért javítani akarják az országimázst.

„Mondták, hogy szükségünk van arra, hogy legyen egy olyan európai platform, ahol jobb színben tudjuk feltüntetni magunkat” – mondta a forrás.

Guillaume Dubois, az Euronews vezérigazgatója a Le Monde-nak azt mondta, hogy meglepődve hallotta ezeket az elképzeléseket. „Mi egy olyan stratégia tervet készítettünk, amelynek köze sincs ehhez” – magyarázta Dubois, aki szerint a terv arról szól, hogy erősítsék jelenlétüket Brüsszelben és más európai fővárosokban. A vezérigazgató hangsúlyozta azt is, hogy nincs semmilyen befolyás a magyar kormány részéről.

„Soha nem volt semmilyen személyes vagy szakmai kapcsolatom tisztviselőkkel Magyarországon” – tette hozzá.

Az Euronews működését ismerő más források a Direkt36-nak és a Le Monde-nak szintén azt mondták, hogy semmilyen jelét nem tapasztalták egyelőre annak, hogy a csatornánál lenne bármiféle nyomás annak érdekében, hogy pozitívabban tüntessék fel a magyar kormányt. „Ha van is olyan ambíció, hogy átállítsák az Euronewst, akkor azt nagyon nehéz lenne megcsinálni” – magyarázta az egyik forrás, aki szerint „botrány lenne, ha lenne valamilyen irányváltás, a csatorna elvesztené a hitelességét, elmennének a hirdetők, és zsebből kellene finanszírozni”.

Az SZTA-nál is tisztában voltak azzal, hogy a csatorna politikai átpozicionálásának vannak üzleti kockázatai.

A 2022. február 10-i igazgatósági és befektetési bizottsági ülésre az SZTA kockázatkezeléssel foglalkozó szakemberei készítettek egy állásfoglalást, amelyben felhívták a figyelmet arra, hogy a „hírcsatorna magánszektortól származó bevételekből nem tud rentábilisan működni”, a bevételek 44 százaléka „EU-s megrendelésekből származik”. A kockázatkezelők felvetették, „kérdéses, hogy a csatorna irányultságának megváltozása (pl. EU-kritikus vélemények megjelenése) esetén az EU intézményei továbbra is hajlandóak lesznek-e a programgyártás finanszírozására”.

Az állásfoglalás szerint ezért a politikai kockázat „magas”-nak számít, és ez csak akkor csökkenthető, „ha a további megrendelések biztosítottak, vagy pótolhatók”.

Az Euronews jelenleg egy több évre szóló megállapodás értelmében részesül EU-s finanszírozásban, amelynek keretében 2022-ben 18,8 millió eurót, tavaly pedig 12,2 millió eurót kaptak. Az Európai Bizottság a Le Monde kérdésére közölte, hogy ez idén júliusban jár le, és ezt már nem fogják meghosszabbítani. Helyette meg fognak hirdetni egy új, nyilvános pályázatot, amelyen az Euronews is elindulhat majd, ha teljesíti a feltételeket.

Jönnek a problémák

Még egy év sem telt el a befektetési döntés után, amikor az SZTA-nál arra jutottak, nem biztos, hogy jó helyre került a végső soron a magyar adófizetők pénzéből származó 45 millió euró. Egy 2023. januári igazgatósági ülésre készült előterjesztés ugyanis több komoly aggályt is megfogalmazott a befektetéssel kapcsolatban, és felvetette azt is, hogy ki kellene szállni a projektből.

A kiszivárgott anyagok szerint az SZTA–ban elégedetlenek voltak többek között EFMIF alapot kezelő céggel, a Pedro Vargas Santos David által vezetett Alpac Capitallel. Az SZTA kifogásolta többek között, hogy az Alpac megfelelő indoklás nélkül hozott meg olyan lépéseket, amelyek aztán az ügyintézés csúszásához vezettek. Problémának találták például, hogy bizonyos határidőket nem sikerült tartani, és emiatt újra kellett tárgyalni a befektetés bizonyos feltételeit.

A Direkt36 birtokába jutott dokumentumok között van egy olyan levelezés is, amelyben egy, az SZTA-val is kapcsolatban álló magyar ügyvédi iroda hónapokon keresztül üldözte Pedro Vargas Davidot, hogy megpróbálja kifizettetni vele az állítólag elmaradt számláit. A levelezés szerint David egy ponton azt a kurta választ küldte, hogy „megerősítem, hogy kifizetem ezt a számlát”, de aztán ez vélhetően nem történt meg, mert az ügyvédi iroda hónapokkal később is küldözgette a számla kifizetését sürgető emaileket.

Az ilyen fennakadások mellett jóval komolyabb aggályok is megfogalmazódtak az SZTA-nál. A 2023. januári igazgatósági ülésre készült előkészítő anyag hangsúlyozta, hogy az Euronews „a vártnál gyengébben teljesít a megváltozott piaci körülmények (EU gazdasági lassulás, infláció emelkedése, kamatszintek emelkedése, növekvő bérköltségek stb.) következtében”, és így a cégnél tervezett, a hatékonyság növelését célzó úgynevezett „turnaround stratégia megvalósítása” is elhúzódott.

„A társaságnál emiatt az idei évben további külső finanszírozásra lesz szükség, melynek mértéke és forrása egyelőre bizonytalan”

– áll az előkészítő anyagban. Hozzátették, hogy az „Euronews működése kapcsán további jelentős kockázat az EU-támogatások esetleges csökkenése/kiesése”.

Az SZTA befektetési igazgatója által jegyzett előterjesztés ezért egyenesen azt javasolta az alapkezelő igazgatóságának, hogy szálljanak ki az Euronewsból. Az anyagból kiderül, hogy az EFMIF-ben résztvevő társbefektető, a szintén Pedro Vargas Santos David és üzlettársa, Luis Santos érdekeltségébe tartozó Alpac Media Investment Kft. készen állt arra, hogy kivásárolja az SZTA által kezelt állami alapot az EFMIF-ből. Az anyagból kiderül, hogy az ajánlat úgy szólt, hogy az Alpac Media a kibocsátási értéken, tehát 45 millió euróért vásárolta volna ki az SZTA-féle alapot. Ez azt jelentette volna, hogy a közel egyévnyi befektetésen semmit nem keresett volna a magyar adófizetők pénzéből finanszírozott alap.

A kiszivárgott iratokból ugyanakkor nem derül ki, hogy végül megtörtént-e a kivásárlás. A nyilvánosan elérhető információkból annyi látszik, hogy az EFMIF-be befektető magyar állami alap az SZTA-tól előbb a Hiventures, majd a Focus Ventures nevű állami alapkezelőhöz került. Megkerestük mindkét alapkezelőt, amelyek közül a Hiventures válaszolt, de nem árulták el, hogy mi történt az Euronews-befektetéssel az ő kezelésük időszakában. Közölték, hogy a befektetéseikre vonatkozó részletek „szigorúan üzleti titok részét képezik”.

A Portugáliában bejegyzett EFMIF-t 2023-ban felszámolták, de az nem derül ki a portugál céginformációkból, hogy mi lett a sorsa az alapban lévő vagyonnak és eszközöknek. Az Euronews jelenlegi végső tulajdonosa egy, az Alpac-csoporthoz tartozó dubaji cég.

Orbán projektjei

Nem az első alkalom, hogy nagyjából ugyanezek a szereplők titokban finanszíroznak a magyar kormány számára fontos befektetéseket.

A Direkt36 tavaly ősszel mutatta be azt, hogy szintén az SZTA juttatott több mint 70 milliárd forintot az Orbán-kormány által számos egyéb módon támogatott és a miniszterelnök által személyesen is prioritásként kezelt telekommunikációs cégnek, a 4iG-nek. Akkor az volt a módszer, hogy az SZTA által kezelt egyik állami alap összeolvadt egy magánkézben lévő alappal, amely aztán ennek a pénznek a túlnyomó részéből tőkeemelést hajtott végre a 4iG-ben. A kiszivárgott iratok szerint erre a tőkejuttatásra kifejezetten azért volt szükség, hogy finanszírozni lehessen a távközlési-informatikai vállalat terjeszkedését. Vagyis egy hivatalosan magánkézben lévő cég titokban kapott több tízmilliárd forintot az adófizetők pénzéből, hogy bővíthesse a birodalmát.

Abban a cikkünkben kitértünk arra is, hogy a 4iG építkezésében szintén részt vett Pedro Vargas Santos David, aki jelenleg is tagja a vállalat igazgatótanácsának.

Az Euronews-befektetés előtt is voltak olyan próbálkozásai kormányzati köröknek, hogy a külföldi médiapiacon is terjeszkedjenek. Ahogy arról a Direkt36 és más újságok korábban beszámoltak, kormányközeli szereplők jelentős összegeket fektettek be balkáni országok médiapiacán, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy ott segítsék az Orbán-kormány helyi szövetségeseit.

Az Euronews-befektetés mellett David és üzlettársa megvásárolt egy portugál hetilapot, a „Nascer do Sol”-t és az „I” című napilapot. Az Expresso kutatásai szerint ennek a két lapnak ugyanaz a dubaji bejegyzésű, az Alpac Capitalhez tartozó cég a tulajdonosa, mint az Euronewsnak.

Az Euronewshoz hasonló, nemzetközileg jegyzett nagy médiacégnél korábban még nem tűntek fel a magyar kormányhoz közel álló szereplők. Bár arról nincs információ, hogy Orbán közvetlenül részt vett volna ennek az ügyletnek a tető alá hozásában, a miniszterelnök nagyratörő politikai terveihez elvileg passzolna egy európai elérésű médium. Orbán az idei március 15-i beszédében kijelentette, hogy „nincs más választásunk, el kell foglalnunk Brüsszelt”.

Megkérdeztük a miniszterelnök sajtófőnökét, hogy ehhez a törekvéshez volt-e bármi köze az Euronews-befektetésnek, de ő az ügyletre vonatkozó összes kérdést elintézte azzal, hogy „erről nem tudunk semmit”.

Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre.

A magyar cégnyilvántartási adatok megismeréséhez az Opten szolgáltatását használtuk.