A 10 legérdekesebb részlet a lengyel-magyar viszonyt feltáró Direkt36-nyomozásból

2023. május 15. – 06:56

frissítve

A 10 legérdekesebb részlet a lengyel-magyar viszonyt feltáró Direkt36-nyomozásból
Novák Katalin találkozója Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel (jobbról a második, szemüvegben) – Forrás: PiS

Másolás

Vágólapra másolva

A Direkt36 számos új részletet feltárt arról, hogy mi történt az Orbán-kormány számára stratégiai fontosságú lengyel-magyar viszonyban az Ukrajna elleni háború kezdete óta. A tényfeltáró központ újságírói egy varsói szerkesztőséggel, a VSquare-rel összefogva több mint harminc olyan emberrel folytattak beszélgetéseket, akik bennfentes tudással rendelkeztek a témáról.

Érdemes elolvasni a korábban nem ismert információkban gazdag teljes cikket, de akinek nincs rá ideje, annak itt egy összefoglaló a legfontosabb részletekkel.

1. Novák Katalin kioktatása

Novák Katalin első hivatalos elnöki útján, 2022 májusában Varsóba utazott, hogy megmentse a háború miatt veszélybe került magyar-lengyel kapcsolatokat. A korábban Orbán Viktor legszorosabb európai szövetségesének számító lengyel vezetést feldühítette az, hogy a magyar kormány nem foglalt egyértelműen állást az Ukrajna elleni orosz invázió ügyében, és ugyan megszavazott minden addigi uniós szankciós csomagot Oroszország ellen, de közben hangosan bírálta azokat.

Csakhogy a Novák Katalin látogatásáról részletes információkkal rendelkező magyar és lengyel kormányzati források beszámolója szerint legalább az egyik tárgyalása rendkívül feszült hangulatban zajlott, és számára kifejezetten rosszul sült el. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő megkérte ugyanis a magyar államfőt, hogy magyarázza el, miért olyan súlyos Magyarország orosz energiafüggése. Novák erre az Orbán-kormány gyakori érvét adta elő, miszerint ez egy sajnálatos adottság, történetileg így alakult, és az orosz energiahordozók kiváltása technikailag lehetetlen.

A lengyel miniszterelnök viszont tudta előre, hogy milyen választ fog hallani, és azonnal ellenérvekkel állt elő. A találkozóra készülve Morawiecki ugyanis saját apparátusától és a lengyel kormánynak dolgozó szakértőktől részletes számításokat kért be Magyarország orosz energiafüggőségéről, és arról, vajon megoldható-e az orosz energia kiváltása. „A lengyel elemzések mind arra jutottak, hogy Magyarország technikailag ki tudná váltani az orosz energiát, csak éppen nem akarja” – magyarázta egy, a találkozóról részleteket ismerő forrás.

2. A büdös csomag és más tiltakozások

2022 tavaszán egy olyan csomag érkezett a varsói magyar nagykövetségre, amelyhez hasonló küldeménnyel az addig a lengyel közvélemény szeretetét élvező diplomáciai misszió tagjai még nem találkoztak. Egy dobozt kézbesítettek hozzájuk, amelyet erős bűz lengett körül. Így amikor a nagykövetség titkárságán felbontották a csomagot, már nem is okozott olyan nagy meglepetést a tartalma:

a doboz ürülékkel volt tele.

A magyar kormány ellen irányuló lengyel haragnak közel sem csak ez volt az egyetlen szélsőséges megnyilvánulása. Egy, a történteket ismerő forrás szerint tömegével jelentek meg a gyalázkodó kommentek a varsói magyar nagykövetség Facebook-oldalán, sőt halálos fenyegetések is érkeztek, amelyekről a követség értesítette a biztonsági részleget, az pedig a lengyel rendőrséget. „Kitapossuk a beleteket, ti oroszbérencek!” – a forrás szerint ilyen és ehhez hasonló üzenetek érkeztek tömegével 2022 tavaszán, a fenyegetések miatt pedig diplomaták is tettek feljelentést ismeretlen tettes ellen.

3. Nagykövet nyomás alatt

Különösen rosszul viselte a történteket a varsói nagyköveti posztot 2017 eleje óta betöltő Kovács Orsolya, állította egybehangzóan több, a lengyel-magyar kapcsolatok alakításában részt vevő forrás. A nagykövetet személyesen ismerő források állítása szerint Kovács – akinek a kiküldetése egyébként lejárt, de azt egyértelműen alkalmas utód híján meghosszabbították – magánbeszélgetésekben több alkalommal elmondta, hogy haza akar jönni Magyarországra. Ezt a források szerint azzal magyarázta, hogy emberileg nehezen viseli a magyar-lengyel viszony megromlását, és hogy egyre kevésbé tudja adni az arcát az Orbán-kormány Ukrajna-politikájához.

A diplomáciai nehézségekre jellemző példa, hogy miközben Varsóban minden európai uniós ország nagykövetsége azonnal és magától értetődően kifüggesztette saját épületeire az ukrán zászlót, a varsói magyar nagykövetség ezt nem tehette meg. Egy, az esetet ismerő forrás szerint Kovácsnak hosszasan kellett magyaráznia a magyar külügyminisztériumnak, hogy erre miért van szükség, de helyettes államtitkári, államtitkári szinten senki nem merte megadni neki az engedélyt. „El kellett magyaráznia, hogy miért kérik ezt, hogy ez Lengyelország, és itt mindenki kirakja. Másutt ugyanis magyar nagykövetségek vagy Budapesten az intézmények nem rakták ki” – mondta a forrás, akinek állítása szerint végül „legfelsőbb szintről” érkezett a jóváhagyás.

A drámai változást jelezte az is, hogy míg Kovács Orsolya nagykövet korábban szinte bármikor, bárkihez könnyen bejuthatott a varsói kormány vagy a PiS vezetéséből, a háború kitörése után ezek az ajtók mind bezáródtak. „Egyszerűen letiltották a magyar nagykövetet egyik napról a másikra, és mindenütt” – mondta a magyar külügyminisztérium belső ügyeit ismerő, lengyel ügyekkel foglalkozó forrás. Egy lengyel kormányzati informátor pedig azt mondta, nem tud arról, hogy felsőbb utasításra záródtak-e be az ajtók Kovács előtt, de ő is hallotta, hogy a nagykövet panaszkodott erre. „Nem tudott leszervezni találkozót, mert elfordult tőle mindenki. Látványosan, egyszerre” – fogalmazott a forrás.

4. Szijjártó afférja a lengyel Simicskával

Szijjártó Péterhez kapcsolódott egy epizód, amely diplomáciai bonyodalmat okozott az egyébként korábban harmonikus magyar-lengyel viszonyban. 2021-ben a karpaczi Nemzetközi Gazdasági Fórumon a magyar nagykövetség munkatársai azt a feladatot kapták, hogy szervezzenek le interjút Szijjártónak a PiS-közeli médiamágnás, Tomasz Sakiewicz sajtója számára. Sakiewicz fontos figura a lengyel kormányzati körökben, akit egy a magyar külügy belső ügyeit ismerő forrás úgy jellemzett, hogy ő „a PiS és Kaczysnki Simicska Lajosa”, aki segítette megteremteni a párt médiahátterét még az ellenzéki időkben.

Sakiewicz is ott volt a rendezvényen, és amikor meglátta a magyar külügyminisztert, akkor személyesen is köszönteni akarta. Szijjártó stábjának tagjai ugyanakkor nem ismerték fel a lengyel médiamágnást, és a miniszter egyik munkatársa úgy próbálta távol tartani a jól megtermett Sakiewiczet, hogy közben majdnem fellökte őt. Az epizód részleteit ismerő egyik forrás szerint Szijjártó stábjának egyik tagja pedig meg is üzente a varsói nagykövetség munkatársainak, hogy „azt a dagadt idiótát tartsátok távol a minisztertől”.

5. Szijjártó hírneve

A magyar diplomácia vezetőjének, Szijjártó Péternek amúgy sincs nincs túl jó reputációja lengyel kormányzati körökben. Főleg az zavarja őket, hogy Szijjártó nagyon szívélyes kapcsolatot ápol magasrangú orosz tisztviselőkkel.

Egy lengyel kormányzati forrás szerint különösen rossz az üzenete annak, amikor Szijjártó közvetlenül az európai uniós találkozók előtt és után találkozik ilyen emberekkel. A forrás szerint számos ilyen eset volt, köztük az, amikor tavaly májusban egy svéd-lengyel közös rendezésű eseményre Szijjártó azután érkezett, hogy Törökországban a Roszatom vezérigazgatójával, Alekszej Lihacsovval egyeztetett. „Az ilyesmik nem erősítik a közös kapcsolatokat és a bizalmat” – mondta a forrás, aki szerint 2021-ben a V4-egyiptomi diplomáciai találkozó után is Lihacsovval tárgyalt Szijjártó, illetve a cseh EU-s elnökség egy tavaly szeptemberi eseményét követően Alekszej Miller Gazprom-vezérrel ment egyeztetni.

6. Morawiecki figyelmeztetése

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök 2021 őszén körbejárta a térségbeli országokat azokkal az információkkal, amelyek szerinte mind arra utaltak, hogy Oroszország háborúra készül. 2021 novemberében Morawiecki Budapestre is eljött Orbánhoz egy V4-es találkozó keretében, de süket fülekre talált. A tárgyalás hivatalos témája a lengyel-belorusz határon kialakult menekültválság volt, de Morawiecki beszámolt Orbánnak a közelgő orosz invázióra utaló bizonyítékokról is. „Beszélt arról, hogy milyen információk vannak nemcsak a katonai műveletekről, hanem a rubelfelhalmozásról, a jóléti intézkedések megvágásáról, amik mind arra utaltak, hogy háborúra készülnek az oroszok” – magyarázta egy, a találkozó részleteit ismerő lengyel kormányzati forrás, hozzátéve, hogy „nem hitt neki senki”. (A Direkt36 korábban részletesen bemutatta, hogy a magyar kormány hitetlenkedve fogadott minden, a háború megindulásáról szóló külföldi hírszerzői előrejelzést.)

7. Titkos találkozó

A lengyelek kezdettől fogva kritikus szemmel nézték a magyar kormány reakcióját a háborúra, de nem akarták teljesen megszakítani a kapcsolatokat. Ugyan a háborúra hivatkozva lemondtak egy épp esedékes nyilvános közös rendezvényt, de abba belementek, hogy legyen egy titkos magasszintű találkozó a két ország között. Egy, a találkozó részleteit ismerő forrás szerint erre a megbeszélésre nagyjából egy hónappal a háború kitörése után került sor, és azon miniszteri szintű párbeszéd zajlott. A forrás azt nem árulta el, hogy pontosan kik voltak a résztvevők, de annyit elmondott, hogy „a cél az volt, hogy megértsék a két kormány közti különbségeket”.

A titkos találkozó ugyanakkor legfeljebb arra volt hasznos, hogy nyitva maradjanak a kommunikációs csatornák, de arra nem, hogy elsimítsák a nézeteltéréseket. „A lengyelek számára nehéz azt megérteni, hogyan állhatnak a kérdéshez ennyire másképp a magyarok, akik átélték 1956-ot. Hogy miért nem tudják megérteni azt, hogy ez nemcsak Ukrajnáról szól, hanem az oroszok más országokat is el akarnak foglalni” – magyarázta egy lengyel kormányzati forrás.

8. Kövér megfejtése

Kövér László házelnök egy nem nyilvános megbeszélésen kifejezetten élesen fogalmazott a visegrádi partnerekről, amikor a V4-ek múltját és jövőjét fejtegette. Egy, a tanácskozás részleteit ismerő forrás szerint Kövér arról beszélt, hogy a 2015-ös menekültválság és a Brüsszelből akkor megfogalmazott elvárások hozták közelebb a négy országot egymáshoz, de ezen most a háború változtatott. A magyar házelnök szerint először a szlovákiai és csehországi kormányváltásokkal változott negatív irányba a helyzet (mindkét helyen az Orbán-kormánytól eltérő irányt képviselő kormányok kerültek hatalomra az elmúlt pár évben), majd a háború miatt „a magyar-lengyel tengely is nyomás alá került.”

A házelnök megjegyezte, hogy a magyar-lengyel kapcsolat megromlásáért a lengyel média és a lengyel ellenzék a felelős, a PiS pedig szerinte abban hibázott, hogy hagyta nekik, hogy éket verjenek a lengyel-magyar kapcsolatba. Kövér ugyanakkor derűlátóan kijelentette, hogy „jobbra fog fordulni a helyzet, mert a lengyeleknek szükségük van Magyarországra a hetes cikkely szerinti eljárás megakadályozásában.”

9. Barátság nap barátok nélkül

2022 novemberében egy meghívólevél érkezett Andrzej Duda lengyel elnök hivatalába Magyarországról. A magyar fél megírta, hogy a következő évben esedékes március 23-iki magyar-lengyel barátság napján szeretné vendégül látni a lengyel államfőt.

Korábban ezt a napot magas rangú találkozókkal ünnepelte a két ország, és egymást váltva biztosították hozzá a helyszínt. Tavaly a lengyelek lettek volna a házigazdák, de az akkori közös ünneplés – amelyre még Áder János utazott volna – elmaradt. Ezt közösen jelentette be a két ország a háborúra hivatkozva, de egy, a szervezés részleteit ismerő forrás szerint a találkozó lemondását Lengyelország kezdeményezte.

A magyar vezetés bízott abban, hogy idén sikerül végre összehozni a közös, elnöki szintű ünneplést. Ez egyben egy erős jelzése lehetett volna annak, hogy a háború miatt megroppant magyar-lengyel viszony javulóban van. A magyar remények azonban nem váltak valóra. Duda hivatala előbb annyit közölt, hogy amíg zajlik az ukrajnai háború, addig azt tekintik prioritásnak, és nem tudnak ünneplésekkel foglalkozni. Jelezték, hogy a konkrét dátumhoz közeledve tudnak csak biztosat mondani, de a végleges válaszuk is az lett, hogy biztonsági okokra és a háborúra hivatkozva nem tud Magyarországra utazni a lengyel államfő.

10. Az utolsó szövetséges

Egy szövetségese maradt az Orbán-kormánynak a lengyel közéletben. Miközben a legtöbb kormányközeli orgánum is bírálja a magyar kormány oroszbarát politikáját, a Zbigniew Ziobro igazságügyminiszter vezette radikális Szolidáris Lengyelország körei még manapság is kiállnak Orbánék mellett. Egy lengyel kormánytisztviselő szerint a Ziobróhoz közel álló Sieci nevű lengyel hetilap „az egyetlen jobboldali lap, ahol rendszeresebben védik a magyar kormányt, mindenütt máshol bírálják”.

A forrás azonban a lap jellemzésére hozzátette, hogy a Sieci volt az, ahol a háború kitörése után a varsói orosz nagykövettel hoztak le egy interjút, amiből nagy botrány lett Lengyelországban. „Tehát nem véletlen, hogy ők a magyar kormánnyal is máshogy bánnak” – jegyezte meg a lengyel kormánytisztviselő, érzékeltetve, hogy kikre szűkült a magyar kormány támogatóinak a köre a lengyel közéletben.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!