Családi üzlet Pakson: a helyi Fidesz exelnöke ingatlanokat ad a Roszatomnak, a fia pedig WC-tisztításért kap tőlük pénzt

Jól keresett az elmúlt években a paksi atomerőmű bővítésén a Fidesz paksi szervezetének korábbi elnöke, a település egyik ismert vállalkozója, Kovács Sándor. Cégeivel a beruházás orosz kivitelezője, a Roszatom eddig több mint egymilliárd forint értékben kötött szerződéseket, többnyire ingatlanok bérbeadásáról.

Közben a Kovács család egy másik tagja is részt vesz a paksi bővítésben, még ha egy ennél szerényebb összegű és kevésbé elegáns megbízással is.

A Direkt36-nál évek óta követjük a paksi tendereket, és nemrég kiszúrtuk, hogy az oroszok tavaly ősszel Kovács Sándor fiának, Kovács Kristófnak a cégét, a KBP GROUP Kft.-t bízták meg azzal, hogy az építkezés helyszínén bruttó 1,2 millió forintért WC-kabinokat telepítsen, és azokat karban is tartsa.

A Roszatom közbeszerzési oldalára feltöltött magyar és orosz nyelvű dokumentumok szerint a KBP GROUP Kft.-nek négy darab „bio WC”-t kell leszállítania, és azokat a szerződés 12 hónapos hatálya alatt, heti kétszer kell takarítania. Az iratokból az is kiderül, ez alatt azt értik, hogy „a székletet teljesen kiszivattyúzzák”, a kabinokat pedig „fertőtlenítő és szagtalanító folyadékokkal” töltik fel, illetve „WC-papírral és papírtörlővel” látják el. A legjobb árajánlatot tevő KBP GROUP Kft.-t négy jelentkező közül választották ki a munkára.

A WC-s megbízást elnyerő Kovács Kristóf lakcíme megegyezik az egykori fideszes politikuséval, ráadásul Kovács Kristóf ügyvezetői pozíciót is betölt Kovács Sándor egyik vállalkozásában.

Kovács Kristóf a Direkt36-nak telefonon megerősítette, ő Kovács Sándor fia. Azt mondta, a Roszatom tenderén valóban elindultak, arról azonban nem rendelkezett információval, hogy meg is nyerték-e azt. Azt kérte, ezzel kapcsolatos kérdéseinket küldjük el írásban, hogy a munkatársai ennek utána tudjanak nézni. Az írásos megkeresésünkre azonban nem reagált. A telefonbeszélgetésben Kovács a cégét „lokálpatrióta vállalkozásként” jellemezte, amely többek között különböző rendezvényeket szervez Pakson. A település honlapja szerint például az elmúlt években „kávé-, bor- és pálinkafesztivált” és „Márton-napi libaünnepet” is szerveztek a városban.

Kovács Sándor még 2017-ben lett a Fidesz paksi szervezetének elnöke, később pedig a város egyik alpolgármestere. A politikusról 2017-ben a Népszava írta meg, hogy az önkormányzati képviselői posztja mellett egy önkormányzati cég igazgatóságába is bekerült, miközben ez a két tisztség összeférhetetlen egymással. A Tolna Megyei Kormányhivatal később meg is állapította az összeférhetetlenséget, Kovácsot pedig visszahívták a céges tisztségéből.

A politikus 2019-ben felhagyott a közéleti szerepvállalással, nem indult újra a helyi Fidesz elnöki posztjáért, és az alpolgármesterségről is lemondott. Ismerősei szerint a férfi azóta az üzleti tevékenységére koncentrál, cégei többek között betoncserép és falburkolat gyártásával foglalkoznak. Kovács emellett az elmúlt években a város különböző pontjain ingatlanokat újított fel és adott bérbe.

A cégei tulajdonában lévő ingatlanokat 2021-től kezdődően az új paksi blokkok építésével megbízott orosz Roszatom is többször bérbe vette. Az egyik nagyobb összegű szerződés szerint – amelyről korábban a Direkt36 számolt be – az oroszok 2021 őszén 36 hónapra bruttó 254 millió forintért bérelték ki Kovácsék egyik paksi ingatlanját.

A paksi projekt jelenleg többéves csúszásban van, amit a kormányon belül is egyre többen tartanak problémának. Lázár János építési miniszter tavaly „ősbűnnek”, az egyik legsúlyosabb kormányzati hibának nevezte, hogy Paks II. még 2023-ban sem fog áramot termelni. Lázár ezzel arra utalt, hogy a paksi bővítésről szóló szerződés 2014-es aláírásakor még 2023-as üzembehelyezésről volt szó.

A folyamatos csúszások egyik látványos példája, hogy hiába kapta meg a projekt tavaly augusztusban a legfontosabb, az úgynevezett létesítési engedélyt, az építkezés mégsem indulhatott be. Az engedélykérelem ugyanis a többéves előkészítés ellenére is annyira rossz minőségű volt, hogy az engedélyező hatóság, az Országos Atomenergia Hivatal csak az alapozással összefüggő munkák megkezdéséhez járult hozzá.

A paksi bővítés helyzetét tovább bonyolította a szomszédban tavaly februárban kirobbant háború. Az Ukrajna ellen inváziót indító orosz fél ugyanis nemcsak fővállalkozóként, hanem hitelezőként is részt vesz a projektben. A magyar kormány azonban a háborús konfliktus ellenére továbbra is az oroszok részvételével képzeli el Paks II. megépítését. A tavaly tavaszi parlamenti választás után a projekt a kormányon belül átkerült az oroszokkal látványosan jó viszonyt ápoló Szijjártó Péter külügyminiszterhez, aki lecserélte a kivitelezésért felelős magyar csapat vezetését.

Kovács Sándor a nagypolitikai bonyodalmak közben is tovább üzletelt a Roszatommal. Az orosz atomenergiai vállalat tavaly decemberben például 125 millió forint értékben betonkeverék vásárlására szerződött Kovács Sándor egyik cégével. Összesítésünk szerint Kovács vállalkozásai a paksi bővítéssel összefüggésben eddig legalább hét különböző szerződést kötöttek, ezek összértéke meghaladja az 1,1 milliárd forintot.