2022. március 11. – 08:00
frissítve
Egy ideje minden kormányzati előterjesztés úgy érkezik meg Orbán Viktor asztalára, hogy azokra előzetesen ráragasztanak egy zöld, sárga vagy pedig piros színű post-itet. A jelzőlámpa színeire utaló osztályzás azt mutatja meg a miniszterelnöknek, hogy az adott döntés milyen szintű politikai kockázatot rejt. A legnagyobb rizikójú, piros cetlis anyagot a kormányfő jellemzően alá sem írja.
Ez az epizód is mutatja, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogánnak és a hozzá közel állóknak milyen kiemelt szerepük van a választási készülődésben. Rogán ugyanis annak ellenére is a mostani kampány megkérdőjelezhetetlen irányítója, hogy ezt a posztot töltötte be a 2019-es önkormányzati választás előtt is, amelyen a Fidesz a várakozásainál sokkal rosszabbul szerepelt.
A 2019-es választás Rogán renoméját nem tépázta meg, a Fidesz számára azonban számos tanulsággal szolgált. A Facebookot tudatosan kerülő Tarlós István példáján okulva arra jutottak, hogy közösségi média nélkül nem lehet választást nyerni. Ezért kezdték el kiképezni a Fidesz politikusait a Facebook megfelelő használatára. Ráadásul ezzel a felismeréssel párhuzamosan létrejött a kormányközeli figurák közösségi médiás jelenlétét szponzoráló Megafon Központ is.
A 2019-es választásból szűrte le a Fidesz azt is, hogy Tarlós saját eredményeit hangsúlyozó kommunikációjával önmagában nem lehet választást nyerni. Ez megerősítette őket abban, hogy szükség van arra az ellenfelet démonizáló stratégiára, amelyet a Fidesz a korábbi parlamenti kampányok idején már hatékonyan használt. Emiatt lett kiemelt fontosságú a Gyurcsány Ferenc DK-elnököt középpontba helyező negatív kampány.
Közben a Fidesz politikusai maguk is tartanak attól, hogy a 2019-es Borkai-ügyhöz hasonlóan ezúttal is kirobban egy rájuk nézve terhelő botrány a kampány vége felé. Annak érdekében, hogy egy kormánypárti politikus esetleg nyilvánosságra kerülő homoszexualitása minél kevésbé befolyásolja a választás végkimenetélét, a különböző pénzosztásokkal igyekeznek támogatottságban minél nagyobb előnyre szert tenni az ellenzékkel szemben.
A Direkt36 több mint egy tucat forrással – kormányzati szereplőkkel és velük kapcsolatban álló ellenzéki politikusokkal – beszélgetve próbálta megérteni a Fidesz választási stratégiáját. Mindegyikük azzal a feltétellel vállalta a beszélgetést, ha nem írjuk le a nevüket.
Mindezzel kapcsolatban több kérdést is feltettünk Orbán sajtófőnökének, Rogán minisztériumának és a Fidesznek is. Egyelőre egyik helyről sem kaptunk választ.
Az elveszített bizalom
A Fidesz a 2019-es önkormányzati választásoknak azzal a stratégiával futott neki, hogy az ellenzéki szavazókat minél nagyobb arányban otthon tartsa. A párt emiatt abban volt érdekelt, hogy a kampány minél unalmasabb legyen. A Fidesz kampánystábja ezért nem hagyta jóvá, hogy Tarlós István akkori főpolgármester vitázzon a legesélyesebb ellenzéki kihívójával, Karácsony Gergellyel. És ez volt az oka annak is, hogy Orbán Viktor a korábbiakhoz képest szokatlanul visszafogottan vett részt a kampányban. Néhány nappal a választás előtt még arra is maradt ideje, hogy előbb Rómába, majd Párizsba utazzon.
Tarlós kampányának jelentős részét azt tette ki, hogy a saját eredményeiről beszélt a nyilvánosságban. Nem voltak nagyobb kampányrendezvényei, és az évek óta inaktív Facebook-oldalát sem pörgette fel a kampányra. Ez utóbbit az Azonnalinak azzal magyarázta: „Nem szeretem a Facebookot. A következő generációk számára sok előnye mellett rengeteg kockázatot rejt a részben anonim, részben felelőtlen internetes kommunikáció.” Karácsonynak ezzel szemben erős online jelenléte volt.
A Fidesz kevéssé látható kampányát végül az borította fel, hogy egy héttel a választás előtt egy blogon olyan képek, videók jelentek meg, amelyeken Borkai Zsolt, Győr akkori fideszes polgármestere és a politikus barátai egy jachton fiatal nőkkel szexelnek. A botrány jelentősen átalakította a kampány tematikáját. Egy kormányzati forrás szerint a Fidesz politikusai számára ettől kezdve egyre nehezebbé vált, hogy kizárólag Karácsony alkalmatlanságáról beszéljenek. A Fidesz a kampány alatt nyilvánosan alig reagált a botrányra, amely a kormánypárt utólagos értékelése szerint a saját eredeti stratégiájukkal szemben az ellenzéki szavazókat mozgósította, az övéiket pedig elbizonytalanította.
Végül a Fidesz a 2019 októberi önkormányzati választáson sokkal rosszabbul szerepelt, mint amire a párt előzetesen számított. „Tarlós vereségének mértéke és a budapesti kerületek ilyen arányú elvesztése meglepetést okozott” – mondta egy fideszes politikus arról, hogy Budapesten nem csak a főpolgármesteri posztot veszítették el, de több, hagyományosan jobboldali kerületben is kikaptak. Ráadásul fontos pozíciókat vesztettek vidéken is, az ellenzék ugyanis több nagyobb város vezetését is átvette.
Ezeket a vereségeket ráadásul több esetben nem jelezték előre a kormányközeli elemzőintézetek, a Századvég és a Nézőpont felmérései sem. Nem csupán a nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások számoltak jobb fideszes eredménnyel, hanem azok is, amelyek a kormánypárt belső használatára készültek. A mérések pontatlanságai miatt a Fideszben komolyan megorroltak az elemzőkre. Az egyik kormányközeli intézet vezető munkatársa később több, nem kormánypárti elemzőnek is elpanaszolta, hogy milyen komoly fejmosást kaptak a teljesítményük miatt. „Újra meg kell dolgoznunk a bizalomért” – fogalmazott például egy alkalommal. Egy fideszes polgármester pedig azt mondta, hogy a pontatlan mérések miatt ők már egy ideje a Mediánnal dolgoztatnak, mivel a politikus szerint náluk a „valóságot nem befolyásolja az érzelem”.
Nem csináltuk elég jól
Bár a 2019-es volt több mint tíz év után az első olyan kampány, amelynek a végeredménye nem a Fidesz szája íze szerint alakult, ezt a pártban mégsem élték meg komoly tragédiaként. Egy forrás szerint, aki rendszeresen beszélget a Fidesz vezető politikusaival, inkább az a benyomás alakult ki a kormánypártban, hogy „nem csináltuk elég jól”. Több tanulságot azonban levontak a 2019-es választásból, például a közösségi média használatára és a negatív kampány fontosságára vonatkozóan. És ez alapján kezdték meg a felkészülést már 2020-ban a mostani parlamenti választásra.
Ebben a kulcsszerep továbbra is Rogán Antalra, a miniszterelnök kabinetfőnökére hárul, akinek a tekintélyét a kormányzaton belül nem tépázta meg a 2019-es kampány. Egy kormánytisztviselő szerint a budapesti vereség inkább még meg is erősítette Rogán pozícióját, mivel a Fidesz kampánystábjától függetlenedni próbáló Tarlós kampánya alig volt látható. Egy, a Fidesz vezető politikusaival kapcsolatban álló forrás Rogánról azt mondta, hogy a kabinetminiszter szeret „mindent ő maga csinálni”, emiatt pedig rendszerint éjfélig bent van a Miniszterelnökségnek helyt adó Karmelita kolostorban. A kormánytisztviselő szintén Rogán munkabírását emelte ki, hozzátéve, hogy bár a különböző ötletek nem feltétlenül a politikustól jönnek, de ezek végrehajtását rendkívül hatékonyan felügyeli az egész kormányzati rendszerben.
Rogán nagyban támaszkodik Gyürk Andrásra, akivel közösen indult a karrierjük a Fidelitasban, és aki több parlamenti és EP-kampánynak is volt már hivatalosan a felelőse. A különböző kutatásokat, felméréseket pedig a legfontosabb kormányzati elemzőintézet, a Századvég vezetője, Fűrész Gábor fogja össze Rogán számára. Fűrész a Magashegyi Underground nevű rockzenekar tagja, hosszú ideig volt az egyik fontos kormányközeli közvélemény-kutató, a Kód Kft. résztulajdonosa, az egyik Századvég-céget pedig egy ideig Habony Árpád korábbi üzlettársával, Szalay-Bobrovniczky Kristóffal közösen birtokolta. 2021 nyarán a Századvég Alapítvány kuratóriumi elnöke lett.
A Századvégnek több kérdést is feltettünk Fűrész tevékenységével kapcsolatban. Ezekre reagálva azt közölték: a Századvég Alapítvány nem áll szerződéses kapcsolatban a Fidesszel, Fűrész pedig semmilyen tisztséget nem tölt be a kormánypártban.
Fűrészen és Gyürkön kívül fontos szerepe van Rogán egyik államtitkárának, Tuzson Bencének, aki a miniszterelnök elé kerülő kormányzati döntéseket politikai kockázat alapján mérlegeli, és ennek megfelelőn különböző színű cetlikkel látja el.
A fideszes kommentek titka
Rogán és stábja több fontos tanulságot is levont a 2019-es választásból. Ehhez elemzéseket kértek be a Fidesz területi szervezeteitől arról, hogy ők helyben milyen hibákat érzékeltek a kampány során és azokból milyen következtetésekre jutottak.
Rogánék számára például egyértelművé vált, hogy 2019-ben nem használták ki eléggé a közösségi médiát. A 2019-es választást követően egy kommunikációs ügynökség és egy piackutató cég közös elemzése is arra jutott, hogy a Facebooknak döntő jelentősége volt a kampány során. Ez utóbbi elemzés szerint
- azokban a budapesti kerületekben, amelyeket az ellenzék elnyert a Fidesztől, az ellenzéki jelöltek aktívabbak voltak a Facebookon,
- a főpolgármesteri tisztséget elnyerő Karácsony kiemelkedően sokat posztolt, miközben Tarlósnak még saját oldala sem volt,
- a Fidesz Facebook-falán is mindössze 11 olyan poszt jelent meg, amely Tarlós támogatására buzdított.
Hasonló eredményre jutott a Fidesz is, az egyik kormányzati forrás szerint azt a következtetést vonták le, hogy a „2022-es választást a Facebook fogja eldönteni”. A Fidesznek dolgozó közvélemény-kutatók már 2019-ben is azt mérték, hogy az emberek 30 százalékának a Facebook az elsődleges hírforrása. Azóta ez az arány, főleg a koronavírus-járvány miatt még tovább, 60 százalék közelébe emelkedett.
Így az elmúlt években elkezdték kiképezni a Fidesz politikusait a Facebook minél profibb használatára. A közösségi médiában jelenleg az egyik legaktívabb fideszesnek számító Szijjártó Péter nyilvánosan is mesélt arról, milyen nehezen vette rá a magát arra, hogy saját Facebook-oldala legyen. Elmondása szerint ezt előbb Rogán javasolta, majd miután vonakodott belefogni, Orbán is felvetette ezt neki 2020 elején. Nemcsak Szijjártó aktivizálta magát, a járvány alatt Orbán is a legtöbb kormányzati intézkedést a Facebook-videóiban jelentette be. Ezek mellett 2020 májusában létrejött a Megafon Központ azzal a céllal, hogy kormányközeli figurák Facebook-posztjainak finanszírozásával felerősítse a kormánypárti véleményeket.
Keménység és gyurcsányozás
Néhány hónappal a Megafon megalapítása után volt egy másik fontos mozzanat is a 2022-re készülő Fidesz életében. Orbán 2020 szeptemberében egy Magyar Nemzet-cikkben fejtette ki a gondolatait a közelgő választásról. Többek között azt írta: „Nem érdemes ámítani magunkat: a globális elit ugyanezt a stratégiát fogja alkalmazni Magyarországon a 2022-es választási küzdelemben. Eszközük a már többszörösen bukott baloldal, amelynek vezére Gyurcsány Ferenc...”
Orbán ebben a cikkben fogalmazta meg azt a stratégiát, amelyet a Fidesz 2022-ben az ellenzékkel szemben követ. Ennek lényege pedig az, hogy mivel a DK a legerősebb ellenzéki párt, ezért az ellenzéki miniszterelnök-jelölt személyétől függetlenül valójában a DK elnöke, azaz Gyurcsány Ferenc az ellenzék igazi vezetője. Azért Gyurcsányt állították a középpontba, mert a Fidesz stábja azt mérte, a volt miniszterelnök szerepének hangsúlyozásával faraghatnak az ellenzék szavazótáborából. Az ellenzék felé húzó, de politikailag középen állókat és jobboldaliakat elbizonytalaníthatják.
Ennek a kampányüzenetnek az előzménye szintén Tarlós csalódást keltő 2019-es eredménye volt. A Fidesz stratégái úgy vélték, hogy a Tarlós által alkalmazott, főleg az eredmények és sikerek bemutatására épülő kommunikációval nem lehet választást nyerni. „Szükség van egy olyan szembesítő kampányra is, ami kijelöli azt az ellenfelet, aki fenyegetést jelent” – fogalmazott az egyik kormányzati forrás.
Az ellenzéki politikusok is érzékelték, hogy a Fidesz be fog keményíteni, ahogy közeledik a parlamenti választás. Miközben a kormánypárt Karácsonyt már 2020 tavaszán is keményen támadta például a fővárosi járványkezelés miatt, az egyik budapesti fideszes egyik ellenzéki tárgyalópartnerének arról beszélt, a főpolgármesterrel szemben még keményebb konfrontációt várnak el tőlük. „Így is azzal basztatnak bennünket, hogy miért nem vagyunk keményebbek” – fogalmazott az informális beszélgetésen a fideszes. A kormánypárt azért akarta fokozni Karácsonyon a nyomást, mert úgy gondolták, neki van a legnagyobb esélye arra, hogy az ellenzék vezéreként megszorongassa őket.
A digitalizált Kubatov-lista
Ezt az online kommunikációra és negatív kampányra alapozott stratégiát a Fidesz 2021 tavaszán próbálta ki először, amikor Karácsony Gergely 2021 május közepén bejelentette, hogy indul az ellenzéki előválasztáson a miniszterelnök-jelöltségért. A bejelentés napján a YouTube-ot és a Facebookot elárasztották a Fidesz által szponzorált videók, amelyek arról szóltak, hogy Karácsony valójában Gyurcsány embere. Ekkorra vált világossá a Megafon szerepe is, amely a következő hónapokban fokozatosan az egyik legnagyobb hazai politikai hirdetővé nőtte ki magát, tavaly összesen több mint félmilliárd forintot költött a kormány üzeneteit erősítő Facebook-hirdetésekre.
Az ellenzéki előválasztáshoz időzítve tavaly szeptemberben indult el a Fidesz „Stop Gyurcsány! Stop Karácsony!” című aláírásgyűjtő akciója is. Ezt a párt vezetői nyilvánosan azzal magyarázták, hogy emlékeztetik az embereket, hogy olyanok akarnak hatalomra kerülni, akik korábban „tönkretették az országot”. A petíciónak valójában ennél sokkal fontosabb szerepe volt.
Frissíteni akarták a Fidesz pártigazgatója után Kubatov-listának nevezett adatbázist, amely a párt szimpatizánsainak adatait tartalmazza. A Fidesz választási stratégiájának régóta központi eleme, hogy a saját választóikról naprakész adatbázist vezetnek azért, hogy a választás napján tisztában legyenek azzal, kiket kell felkeresni és szavazásra buzdítani. „Nagyon nagy a hit abban a Fidesz vezetésében, hogy végső soron semmi nem számít, csak ez. A választás napján ott kell állni a kapuban, amíg a szavazó el nem megy voksolni” – fogalmazott egy kormánytisztviselő, aki szerint a lista frissítésébe éppen ezért nagy energiákat ölnek. A forrás szerint a választás napján a Fidesz aktivistái majd egy tableten fogják látni, hova kell menniük kopogtatni, és az ételfutárokhoz hasonlóan „mindig csak a következő nevet és címet” kapják majd meg.
A Fidesz lecsapja a magas labdát
Hiába készült azonban a Fidesz keményen, az ellenzéki előválasztás nem volt zökkenőmentes a párt számára. Az egyik ellenzéki elemző ezt abból szűrte le, hogy miközben máskor könnyen elérte kormánypárti beszélgetőpartnereit, ezekben a hetekben nem reagáltak a megkereséseire. Utólag ezt azzal magyarázták neki, hogy az ellenzéki előválasztás számukra is intenzív időszak volt, rengeteg kutatást csináltak, és ekkor még ők is ellenzéki vezetést mértek.
Ráadásul az ellenzéki miniszterelnök-jelölt személyéről döntő előválasztást a Fidesz várakozásaival szemben nem Karácsony, hanem Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester nyerte. „Ez váratlanul ért bennünket” – mondta egy fideszes politikus arról, hogy a kormánypárt egész kommunikációjával a főpolgármester győzelmére számított. Ezt mutatta a Karácsonyra és Dobrev Klárára kihegyezett Elk*rtuk című film is, amelynek tavaly őszi díszbemutatóján a fideszes holdudvar több ismert figurája is megjelent.
Ennek megfelelően készítették elő a Városháza-ügyet is, amely a fideszes politikus megfogalmazása szerint „arra volt kitalálva, hogy Karácsonyt mint miniszterelnök-jelöltet támadja.” A forrás szerint hiába vettek az események időközben más irányt, a Fidesz úgy döntött, ha már bekészítették az ügyet, akkor „lecsapják a magas labdát”. Az ügy legfontosabb állítása, hogy Karácsonyék titokban a Városháza épületének eladására készültek (és ebben a folyamatban részt vett például Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök is), illetve hogy bizonyos fővárosi ingatlanértékesítéseknél korrupció történhetett.
A sztori tavaly november elején az Indexen jelent meg először. A lap – amelyet a Fideszben felelősnek tartottak a Borkai-ügy napirenden tartásáért – 2020-ban került egy kormányközeli üzletember tulajdonába. Az Index a tulajdonosváltást követően a kormánnyal szemben visszafogottabb lett, olyan harsány propagandaoldallá azonban nem vált, mint más kormányközeli médiumok. A lap politika rovatának korábbi szerkesztője utalt is rá, hogy a Városháza-ügyet kirobbantó cikkek mögött a kormánypárt állt. Gabay Balázs, aki még tavaly novemberben mondott fel, a Facebook-posztjában arról írt, hogy „ez esetben az Indexet platformként használta valaki, hogy politikai támadást hajtson végre az ellenfeleivel szemben”.
Karácsony a megjelent állításokat végig tagadta, a főváros még egy vizsgálóbizottságot is felállított. A kormányzati kampány hatékonyságát mutatja, hogy a főpolgármester hetekig magyarázkodásra kényszerült egy olyan ügy miatt, ami szerinte meg sem történt.
Orbán, az elemében lévő csapatkapitány
Közben a Fidesznek Márki-Zay győzelme miatt át kellett alakítania a kommunikációját. Innentől a kormánypárt célja az lett, hogy a magát konzervatívnak tartó, az előválasztás alatt Gyurcsányt keményen bíráló Márki-Zayt betolják balra és a DK elnökéhez kössék. Ehhez pedig felhasználják Márki-Zaynak nemcsak a Fidesz kedvenc témáiról, a migrációról, a rezsicsökkentésről szóló mondatait, hanem a politikus vitatott kijelentéseit is.
Ilyeneket pedig a hódmezővásárhelyi polgármester rendszeresen termel, például amikor fogyatékosnak nevezte a kormánypárti újságírókat, vagy amikor a Fideszben lévő zsidókról beszélt. „A hibáit ügyesen használjuk ki, és ezzel tematizálunk” – mondta egy fideszes arról, hogy Márki-Zay hosszúra nyúló Facebook-videóiból szemezgetik ki azokat a mondatokat, amelyeket aztán fel tudnak használni ellene.
A Fidesznek ezt a reaktív stratégiáját, miszerint csak figyelik Márki-Zay mondatait, majd reagálnak ezekre, többen is kritizálták a kormánypárton belül. Az egyik forrás szerint ennek oka, hogy a Fidesz korábban, 2014-ben a rezsicsökkentéssel, 2018-ban pedig a migrációval sokkal jobban uralta a kampányt, mint jelenleg. Ráadásul Márki-Zayról egyelőre nem találtak olyan lejárató információt sem, amivel személyre szabottabban támadhatnák a politikust. Így, ahogy egy kormányzati forrás fogalmazott, lehet, hogy „karakteralapú támadás” sem lesz ellene.
Mindezek ellenére sem aggódnak komolyan a Fideszben. A párt belső mérései ugyanis azt mutatják, hogy februárra több mint 10 százalékponttal vezettek az ellenzék előtt. A Medián mérései is a Fidesz erősödését mutatták, a közvélemény-kutató cég szerint amíg tavaly októberben 37-37 százalék volt a két tábor támogatottsága, addig december végére a Fidesz 39-34 arányban vezetett. Egy kormánypárti forrás szerint a Fidesz támogatottságának év eleji emelkedése azért is figyelemre méltó, mert a korábbi parlamenti választási kampányok tendenciája az volt, hogy a párt népszerűsége decembertől kezdve a választás napjáig csökkent vagy stagnált.
Saját méréseik szerint a Fidesz még a számukra esélytelen terepnek tartott Budapesten is erősödött az elmúlt időszakban. Amíg korábban úgy vélték, hogy a fővárosban mindegyik egyéni választókerületet elbukhatják, addig az év elejére már azt mérték, hogy néhány körzetben mégis lehet esélyük. Ezek az 1. és 5., a 12., a 16. és a 17. kerületeket magukba foglaló választókörzetek. Ezekben azért rúghat labdába a Fidesz, mert itt a kerületi önkormányzatok jelenleg is fideszes irányítás alatt állnak.
A Fidesz a miniszterelnök népszerűségével is elégedett. A méréseik azt mutatják, hogy Orbán támogatottsága +5 százalékos, vagyis 5 százalékkal többen vannak azok, akik támogatják a miniszterelnököt, mint azok, akik nem. A kormányzati forrás szerint Orbán a korábbi ciklusokban –5 százalékos támogatottsággal is választást tudott nyerni. Egy másik forrás ezt megerősítve arról beszélt, Orbánt a választás villanyozta fel. A miniszterelnököt ugyanis az az időszak élteti, amikor nem csak kormányozni kell, hanem választási csata is zajlik. Orbán – a forrás szerint – „csapatkapitányként irányít”, személyesen hívogatja a Fidesz egyéni jelöltjeit és osztja meg velük az aktuális közvélemény-kutatási adatokat.
A Fidesz jelenlegi kedvező helyzete nem csupán a Városháza-ügyhöz hasonló negatív kampány következménye, hanem abban szerepet játszanak a pozitív üzenetek is. A kormány tavaly óta jelenti be a jóléti, pénzosztó intézkedéseket, köztük az adókedvezményeket, nyugdíjemeléseket, fizetésemeléseket, árbefagyasztó döntéseket. Orbán december óta folyamatosan posztolgat ezekről az intézkedésekről. Az egyik kormányzati forrás szerint tudatos stratégia, hogy a miniszterelnök Facebook-oldalán főként a pénzosztáshoz, disznóvágáshoz, családlátogatáshoz hasonló pozitív tartalom jelenik.
Akkor is pozitív forgatókönyvvel rukkoltak elő, amikor Orbán decemberben bejelentette, hogy a Fidesz Novák Katalint jelöli köztársasági elnöknek. A történteket ismerő források szerint Orbán a jelölésnél két különböző forgatókönyvet is mérlegelt. Az egyik arról szólt, hogy egy lehetséges választási vereség esetén a Fidesznek egy konfliktusosabb, „ütésálló” jelöltre van szüksége. Így merült fel a párt elnökségi ülésén Kövér László házelnök, Lázár János volt kancelláriaminiszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes neve.
A másik forgatókönyv a Fidesz választási győzelmével és egy pozitív képet sugárzó jelölttel számolt. Ez utóbbi volt Novák Katalin családügyi miniszter. Végül Orbán választása a második forgatókönyvre esett, női jelöltet választott, miközben a Fidesz azt mérte, hogy Márki-Zay kevésbé népszerű a női választók körében.
A Fidesz az így megszerzett előnyétől azt várja, hogy ha a kampány vége felé egy számukra kedvezőtlen fordulat, például egy Borkai-ügyhöz hasonló botrány állna elő, akkor az érdemben már ne befolyásolja a választás kimenetelét. Az egyik forrás szerint ugyanis a kormánypártban tartanak attól, hogy például egy fideszes politikus homoszexualitása előkerülhet a kampány során. A lehetséges botrányokra úgy készül a Fidesz, hogy meglehetősen sok ügyet táraztak be, amiket ellencsapásként be tudnak vetni. Két fideszes is példaként említette, hogy amikor az ellenzék elkezdte felkarolni azt a témát, hogy Rogán kabinetfőnöke csalhatott az egyetemi vizsgája során, az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikóról pár nappal később kiderült, hazudott a diplomájáról.
A cikk írásában közreműködött: Panyi Szabolcs, Pethő András, Wirth Zsuzsanna.
