Ha végre itt a nyár, és meleg az idő, az ember sürgősségi osztályra jár
A Defacto blog a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesülettel együttműködésben készül. Szerzői közgazdászok, szerkesztői Bárány Zsófia, Kabos Eszter, Szűcs Ferenc és Zawadowski Ádám, a Közép-európai Egyetem (CEU), az Oxfordi Egyetem és a Stockholmi Egyetem kutatói.
A klímaváltozás az emberiség előtt álló legnagyobb próbatételek egyike. Bár jelenleg úgy tűnik, hogy a hatások többsége elkerülhetetlen, a megfelelő felkészülés segíthet mérsékelni a negatív következményeket. Éppen ezért kulcsfontosságú annak vizsgálata és megértése, hogy bolygónk rohamosan emelkedő hőmérséklete hogyan befolyásolja mindennapjainkat.
Egy nemrég megjelent tanulmányban azt vizsgáltuk, miképpen hat a hőmérséklet a magyarországi sürgősségi betegellátó osztályok (SBO) betegforgalmára a felnőttek esetében. Az SBO-k éjjel-nappal, a hét minden napján működnek, és jellemzően súlyos, életveszélyes állapotú, hirtelen rosszullét miatt jelentkező betegeket látnak el. A betegek gyakran mentővel érkeznek ezekre az osztályokra, de bárki önmaga is felkereshet egy SBO-t, ha úgy véli, hogy azonnali orvosi segítségre van szüksége.
Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy a napi középhőmérséklet miképpen befolyásolja az SBO-kon ellátott személyek számát. Mivel az extrém hőmérsékletek hatásai gyakran nem azonnal jelentkeznek, illetve az egészségi panaszok jelentkezése és az orvoshoz fordulás között is eltelhet némi idő, ezért nemcsak az adott napi betegforgalmat vizsgáltuk, hanem a következő napokon jelentkező késleltetett hatásokat is figyelembe vettük. A hatásokat az 5-10 Celsius-fokos közép-hőmérsékletű napok betegforgalmához képest mértük, azaz azt elemeztük, hogy az ennél melegebb és hidegebb napokon látszik-e betegforgalmi többlet vagy esetleg „hiány”.
Azt látjuk, hogy a 5-10 fokosnál hidegebb közép-hőmérsékletű napoknak nincs érdemi hatásuk a betegforgalomra, de ahogy a napi középhőmérséklet 10 fok fölé kúszik, az SBO-k betegforgalma is növekszik. Egy 25 fok feletti közép-hőmérsékletű nap – ami a HungaroMet gyakorlatában a magas hőmérsékletre vonatkozó figyelmeztetés első szintjének felel meg – hatására 4,7 fővel nő a 100 ezer lakosra jutó SBO-látogatások száma a következő napokban (beleértve az adott napot is). Némi vigaszt jelent, hogy úgy tűnik, a hőség miatti SBO-esetek ritkábban igényelnek további kórházi ellátást (az átlagos 18 százalékhoz képest, csupán az esetek 5 százalékában).
Az elemzés azt is megmutatja, hogy a hőség hatásának mintegy fele azonnali, azon a napon jelentkezik, amikor a hőségnek való kitettség megtörténik. Egy 25 fok feletti közép-hőmérsékletű napon a 100 ezer lakosra jutó SBO látogatások száma 2,3-del nő, ami az átlagos napi SBO esetszám 8,5 százalékos emelkedését jelenti.
Mit jelentenek ezek a hatások a klímaváltozás szempontjából? A klímaváltozás a hőmérséklet-eloszlás eltolódását jelenti: a magasabb közép-hőmérsékletű napok száma növekszik, míg az alacsonyabb közép-hőmérsékletű napok száma csökken. Ismerve ezeket a változásokat és a különböző közép-hőmérsékletű napok hatásait, könnyen kiszámítható, hogy az utóbbi években hány SBO látogatásért tehető felelőssé a klímaváltozás. A tanulmány megmutatja, hogy ha a 2009 és 2017 közötti években az 1950–1989 közötti időszak hőmérséklet-eloszlása lett volna megfigyelhető, akkor
nagyjából 47 ezerrel kevesebb SBO-látogatás történt volna ez alatt a kilenc év alatt.
A tanulmány eredményei szerint a magasabb hőmérsékletek hatása erősebb a szegényebb és az alacsonyabb háziorvosi ellátottságú járásokban. Ennek részben az extrém meleg elleni mérsékeltebb védekezési képesség, illetve a rosszabb egészségi állapot lehet az oka. Ugyanakkor tükrözheti azt is, hogy a háziorvosi rendszer képes lehet ellátni számos hőség miatt jelentkező panaszt, egészségi problémát. Azaz,
amennyiben az alapellátás hozzáférhetősége megfelelő, a sürgősségi ellátórendszerre extrém időjárási körülmények között nehezedő nyomás is némiképp mérséklődhet.
Mindez azt jelenti, hogy a jövőben tovább melegedő klíma várhatóan az egészségügyi rendszer igénybevételére is hatással lesz, mindamellett ezek a hatások egyenlőtlenül oszlanak majd meg a társadalom tagjai között. A leginkább érintettek azonosítása és az erőforrások ennek megfelelő elosztása jelentős hatékonyságnövekedéssel járhat. A megfelelő felkészülés és stratégiaalkotás mind költségvetési, mind társadalmi szempontból elengedhetetlen.
Ha szeretne a Defacto-elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!
