Amikor igazán szükség van rá, a férfiak munkahelyi kapcsolatai jobban hasznosulnak

A nők munkaerőpiaci helyzete az elmúlt évtizedekben jelentősen javult. Nőtt a foglalkoztatottságuk, a nemek közötti bér- és státuszkülönbségek pedig lassan mérséklődni kezdtek. Ennek ellenére számos láthatatlan akadály ma is nehezíti a nők érvényesülését, és hozzájárul a meglévő egyenlőtlenségek fennmaradásához. A nemekkel kapcsolatos előítéletek, a társadalmi elvárások, valamint a munka és a magánélet összeegyeztetésének nehézségei továbbra is korlátozzák a munkahelyi előrejutásukat.

Ugyanakkor egyre több kutatás rámutat arra, hogy a kapcsolati hálók – különösen a korábbi munkatársakkal ápolt ismeretségek – kulcsszerepet játszanak a munkaerőpiaci előrejutásban. Ám a kapcsolatokból származó előnyök nem mindenki számára egyaránt hozzáférhetők vagy hasznosíthatók.

Magyar adatokon végzett elemzésünk alapján a volt munkatársi kapcsolatok munkakeresés során való hasznosíthatósága nagymértékben függ a munkahelyváltás körülményeitől. Kényszerű elbocsátások – például munkahely felszámolása vagy gyárbezárás – esetén a férfiak kapcsolatai, főként férfi ismeretségeik, jobban hasznosulnak, mint a nők kapcsolatai, annak ellenére, hogy minden rendelkezésre álló kapcsolatot igyekeznek mozgósítani. Kutatásunk eredményeit az alábbi ábrán szemléltettük. A szorzók azt mutatják meg, hogy egy tetszőleges munkakereső adott cégnél való elhelyezkedésének valószínűsége hányszorosára nő, ha legalább egy (adott típusú) ismerőse dolgozik a cégnél.

Más a helyzet, amikor a munkavállalók önként váltanak: ekkor a férfiak és nők közötti különbségek eltűnnek. A nők vélhetően ilyenkor tudatosabban válogatnak kapcsolataik között, elsősorban női ismerősökre és magasabb beosztású volt munkatársakra támaszkodva. A vezetői szintű kapcsolatok azonban továbbra is inkább a férfiakat segítik.

Összességében a vizsgálat azt mutatja, hogy kényszerű helyzetekben a nők kevésbé tudják hatékonyan aktiválni kapcsolataikat, míg önkéntes váltáskor célzottabban használják hálózatukat, főként megbízható, azonos nemű vagy támogató ismerősökre támaszkodva. Utóbbi esetekben azonban a hierarchikus kapcsolatokhoz (például vezetőkhöz) való korlátozott hozzáférés továbbra is hátrányt jelent számukra, noha pont ezek azok az ismeretségek, amik különösen nagy befolyással bírnak a dolgozók felvételénél.

A kutatás azt is megmutatta, hogy a korábbi munkatársak nemcsak a felvételi esélyeket befolyásolják, hanem a munkaerőpiaci előmenetelt is. A kapcsolatok révén az egyének jobb helyzetbe kerülhetnek a bérezés szempontjából, mind a vállalatokon belül, mind a teljes munkaerőpiacon, és nagyobb eséllyel kerülhetnek olyan munkahelyekre, ahol magasabbak az átlagbérek, vagy kisebb a nemek közötti bérkülönbség. Ám míg a férfiak számára az előny független a korábbi munkahelyi helyzetüktől, a nők csak átlagos vagy hátrányosabb helyzetből tudnak előnyhöz jutni. Eredményeink így rávilágítanak arra, hogy a volt munkatársi kapcsolatok kettős szerepet töltenek be a munkaerőpiacon: egyrészt támogatják a nők előrejutását az alacsonyabb keresetűek csoportjában, másrészt hozzájárulnak a nemek közötti egyenlőtlenségek fennmaradásához a magasabb keresetűek körében.

Ha szeretne a Defacto-elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!