A mesterséges intelligencia lassan már emberi beavatkozás nélkül ír tudományos cikkeket
Ma már köztudott, hogy a mesterséges intelligencia képes jogi és üzleti szöveget írni. Viszont eddig azt hittük, hogy olyan szakmák, mint a tudományos kutatás, védve maradnak e technológia hatásaival szemben. Két közgazdász, Robert Novy-Marx és Mihail Velikov, egy új tanulmányban megmutatják, hogyan lehet nagy nyelvi modellek segítségével olyan tudományos cikkeket írni, amelyek nehezen megkülönböztethetők emberek által készített tanulmányoktól.
Az USA-ban kutató közgazdászok egy olyan automatizált kutatási folyamatot mutatnak be, amely képes teljes tudományos dolgozatokat létrehozni. A pénzügyi közgazdaságtan területén dolgozó szerzők először mintegy 30 ezer számviteli mutatót határoztak meg, majd statisztikai módszerekkel 96 olyan mutatót azonosítottak, amelyek hasznosak lehetnek a pénzügyi kutatások számára. Ezeket egy mesterséges intelligenciát használó rendszerrel tovább vizsgálták.
A mesterséges intelligencia ezután emberi beavatkozás nélkül képes volt tanulmányokat létrehozni minden azonosított mutatóról. Minden egyes dolgozat tartalmazott egyedi előfeltevéseket, előrejelzéseket és irodalmi hivatkozásokat. Ezek a dokumentumok megfeleltek a tudományos publikációkra jellemző formai és tartalmi elvárásoknak. A dolgozatok bemutatását követően a kutatók vizsgálták a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmak minőségét.
Kiderült, hogy a dolgozatok egy része érdekes és fontos gazdasági összefüggéseket mutatott be, de néhány esetben kitalált hivatkozásokat is tartalmazott.
Összességében elmondható, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása jelentősen felgyorsíthatja a tudományos kutatásokat, de kockázatokat is rejt magában. Az MI olyan méretű adatbázisokat képes kezelni, amelyeket hagyományos módszerekkel nem lehet hatékonyan feldolgozni. Ugyanakkor az a jelenség, amely az emberi kutatók esetében is megfigyelhető – hogy az eredmények ismeretében utólag fogalmaznak meg előfeltevéseket –, valamint a kitalált hivatkozások kockázata a mesterséges intelligencia alkalmazásában is komoly kihívást jelent.
A szerzők esettanulmánya megmutatta, hogy a mesterséges intelligencia hogyan alakíthatja át a tudományos kutatást, ugyanakkor rámutatott azokra a veszélyekre is, amelyekkel az akadémiai közösségnek szembe kell néznie. A Defacto szerint nem valószínű, hogy a mesterséges intelligencia hamarosan helyettesíteni tudja a kutatókat, de lenyűgöző, hogy első látásra mennyire professzionálisnak tűnő tanulmányokat tud gyártani.
Ha szeretne a Defacto-elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!
