Annyira lehúzza az ukrán gazdaságot a háború, hogy minden ukrán legalább évi 330 ezer forintnyi összeget veszít miatta
Szintetikus kontroll módszerrel vizsgáltuk meg, mekkora gazdasági veszteséget okozott Ukrajnának az orosz invázió. Az adatok azt mutatják, hogy az ország 2014-ben tért le a békés fejlődési pályáról, és a halmozott GDP-veszteség 2025-re elérhette vásárlóerő-paritáson számolva az éves ukrán GDP-t.
A Defacto blog a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesülettel együttműködésben készül. Szerzői közgazdászok, szerkesztői Bárány Zsófia, Kabos Eszter, Prinz Dániel, Szűcs Ferenc és Zawadowski Ádám, a Közép-Európai Egyetem (CEU), az Oxfordi Egyetem, a Stockholmi Egyetem és a Világbank kutatói.
Több mint tíz éve zajlik Oroszország Ukrajna elleni háborúja. Bár sokan nem vettek tudomást a konfliktusról, amikor az 2014-ben elkezdődött, ha csak a teljes körű orosz invázió, 2022. február 24. óta eltelt időt nézzük, az is összemérhető a második világháborúval: ez év január 12-én hívta fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a világ figyelmét, hogy az orosz nyílt agresszió immár 1418 napja tart, ami éppen annyi, mint ameddig a Szovjetunió harcolt a náci Németország ellen.
A háború okozta kár számos szempontból felmérhetetlen. Az emberi szenvedés, a környezet pusztulása és az életkilátások romlása nem írható le szokásos gazdasági mutatókkal. De még az elvileg mérhető gazdasági veszteségeket sem egyszerű kiszámítani: nincs az ukrán gazdaság belső működését leképező olyan modell, amely megmutatná, hogyan fejlődött volna Ukrajna háború nélkül, és nincs könnyen használható történelmi minta sem egy ilyen méretű modern háború gazdasági hatásaira.
Nemrég megjelent tanulmányunkban, a veszteségek becsléséhez ezért az úgynevezett szintetikus kontroll módszert alkalmaztuk. Ennek lényege, hogy több, Ukrajnához a háború előtt hasonló ország gazdasági adataiból létrehoztunk egy „szintetikus Ukrajnát”, amely megmutatja, milyen pályán haladhatott volna az ország a háború nélkül. (Ezeket az országokat mutatja első ábránk.) Ezt hasonlítottuk össze a tényleges adatokkal.
A második ábrán jól látható, hogy 2013-ig a két pálya – az általunk létrehozott szintetikus Ukrajna és a valódi Ukrajna – szinte teljesen együtt mozog, utána azonban világosan szétválik. Ez két dolgot jelez. Egyrészt azt, hogy a szintetikus Ukrajna megfelelően tükrözi egy háborúmentes Ukrajna helyzetét, másrészt, hogy Ukrajna a háború kitörésekor letért arról a fejlődési útról, amelyet békés körülmények között követhetett volna.
Számításaink szerint a háború miatt minden ukrán ember – életkortól függetlenül – évente körülbelül 1000 dollárnyi, azaz kb. 330 ezer forintnyi jövedelmet veszített vásárlóerő-paritáson. A 2014–2023 közötti időszakban a halmozott GDP-veszteség mai értéken, vásárlóerő-paritáson mintegy 360 ezer milliárd forint, amely 2025-ig várhatóan 390-430 ezer milliárd forintra nő – miközben a háború még mindig tart. Összehasonlításképp, a magyar éves vásárlóerő-paritáson mért GDP nagyságrendileg 150 ezer milliárd forint.
Az eredmények megbízhatóságát több módszerrel is teszteltük, és nem találtunk olyan alternatív magyarázatot, amely megkérdőjelezné: a gazdasági lemaradás döntően a háború következménye.
A veszteségek ellentételezésére sokféle eszköz létezhet, de az Ukrajnát ért gazdasági kár, és ezáltal egy méltányosnak mondható jövőbeli kártérítés értékének a fentiekből kell kiindulnia. Mindez ráadásul még nem számol az emberi veszteségekkel, amelyek gazdasági értelemben valóban felbecsülhetetlenek.
