Ha egy cégnél pénzügyi gondok vannak, az azt is megviseli, akit nem rúgnak ki
2025. január 16. – 05:04
Gazdasági nehézségek egy cégnél könnyen kihatnak az ott dolgozók egészségére, még azokra is, akik nem veszítik el a munkahelyüket.
A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Bárány Zsófia, Danis András, Lindner Attila, Szűcs Ferenc és Zawadowski Ádám, a Közép-Európai Egyetem (CEU), a Stockholmi Egyetem, és a University College London kutatói.
Gyakran beszélünk arról, hogy gazdasági válságok milyen hatással vannak a vállalatokra, de arról kevesebb szó esik, hogy azok milyen következményekkel járhatnak az alkalmazottak mentális egészségére. Egy nemrég megjelent tanulmány, amelyet Kárpáti Dániel és Renneboog Luc publikált, éppen ezt vizsgálja. A kutatás erős összefüggéseket mutatott ki a vállalatok gazdasági nehézsége és az alkalmazottak antidepresszáns-használata között.
Képzeljünk el egy nagyvállalatot, amelynek jelentős adóssága van, és szembe kell néznie egy komoly gazdasági sokkal, mint például a 2008-as pénzügyi válság. A hitelkínálat beszűkül, és a vállalatoknak nehezebbé válik újabb kölcsönhöz jutni. Ez a pénzügyi nyomás nem csak a vállalat túlélését veszélyezteti, kihatással lehet az alkalmazottakra is, még akkor is, ha a dolgozók végül nem is vesztik el az állásukat.
A tanulmányban azoknak a holland vállalatok alkalmazottainak egészségi állapotát kutatták, amelyek a 2008-as pénzügyi válság során komoly bajba kerültek, mert hosszú távú hiteleik pont 2008-ban jártak le, amikor a bankok hitelezési hajlandósága összeomlott. Ezeket a vállalatokat nagyon hasonló cégekhez hasonlították, akiknek a hosszú távú hitele egy évvel korábban, 2007-ben járt le. Az utóbbi szerencsés vállalatok még a válság előtt kedvező módon meg tudták hosszabbítani hiteleiket. Ezek a cégek jobban át is tudták vészelni a pénzügyi válsággal kapcsolatos gazdasági visszaesést.
Az alábbi ábrán látható a vállalatok dolgozóinak antidepresszáns-használata. Jól látszik, hogy azoknál a vállalatoknál, amelyeknek éppen 2008-ban járt le a hitelük, közel 1 dolgozóval növekedett az antidepresszáns gyógyszerek használata, minden 100 dolgozóra nézve, a kevésbé sújtott cégekhez képest. Ez nem hangzik soknak, viszont nem is olyan kevés, ha ahhoz hasonlítjuk, hogy a válság előtt ezekben a vállalatokban minden 100 dolgozóból csupán 5 dolgozó szedett antidepresszánst (és nem is mindenki szed gyógyszert, akinek mentális betegsége van).
Még meglepőbb, hogy a negatív hatás a mentális betegségekre még jóval a gazdasági válság után is jelen van, sőt idővel a különbség még növekedett is. Ráadásul az antidepresszáns-használat nem csak azoknál nőtt, akik elvesztették az állásukat. Azoknak az alkalmazottaknak az esetében, akik meg tudták őrizni a munkahelyüket, szinte ugyanúgy emelkedett az antidepresszáns gyógyszerek használata. A munkahelyi bizonytalanság érzése, még ha az elbocsátás nem is következik be, komoly stresszforrás. Amikor egy vállalat instabillá válik, az alkalmazottak jobban aggódhatnak állásuk biztonsága miatt, ami hosszú távon mentális problémákhoz vezet.
A gazdasági válságok tehát nemcsak a vállalatok nyereségére, hanem a munkások mentális egészségére is hatással vannak. Ez a hatás nem ér véget azzal, hogy a gazdaság fellendül, mivel az alkalmazottakra gyakorolt mentális nyomás hosszabb távon is éreztetheti hatását. Ezeket a hatásokat érdemes lehet tompítani a kormányzatnak, megfelelő támogatói rendszerek kialakításával, melyek képesek enyhíteni az ilyen válságok hosszú távú mentális következményeit is.
Ha szeretne aDefacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni,kattintson ide!
