A fiúk egy kicsit jobbak matekból, mint a lányok, de sokkal jobbnak gondolják magukat

2024. március 8. – 04:50

A fiúk egy kicsit jobbak matekból, mint a lányok, de sokkal jobbnak gondolják magukat
Fotó: Godong / Universal Images Group / Getty Images
Adamecz Anna
a UCL Social Research Institute adjunktusa és a HUN-REN KRTK KTI tudományos főmunkatársa

Másolás

Vágólapra másolva

A fiúk és a lányok matekot illető önértékelése közötti különbség hozzájárul a munkaerőpiaci különbségekhez, és ahhoz, hogy a tehetséges lányok kisebb valószínűséggel mennek tudományos pályára vagy vállalnak később vezető pozíciót, mint a tehetséges fiúk. Brit ikerpárok adatain végzett elemzésünk azt mutatja, hogy a tényleges teljesítmény a fiúk és a lányok matek-önértékelésében lévő különbség kis részét tudja csak megmagyarázni. Fontos szerepe van a szülők sztereotipikus értékelésének és a testvérek önértékelésének is.

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Bárány Zsófia, Danis András, Lindner Attila, Szűcs Ferenc és Zawadowski Ádám, a Közép-európai Egyetem (CEU), a Stockholmi Egyetem, és a University College London kutatói.

A legtöbb országban a fiúk egy kicsit jobbak matekból, mint a lányok. Ha azonban a fiúk és lányok önértékelését vizsgáljuk, azaz azt, hogy mennyire gondolják magukat jónak matekból, a különbség a tesztpontszámbeli különbség többszöröse. Ezt mutatja az ábra, amely a Trends in International Mathematics and Science Study (TIMSS) adatai alapján készült. Az ábra negyedikes diákok matematikai teszteredményében és önértékelésében lévő nemek közötti különbséget veti össze OECD-országokban.

A fiúk átlagosan 0,1 szórásegységgel jobbak matekból, mint a lányok, de 0,3 szórásegységgel gondolják magukat jobbnak. Magyarországon is hasonló a helyzet, bár az önértékelés-beli különbség kicsit kisebb, még így is jelentős.

Miért baj ez? Azért, mert annak ellenére tartja távol bizonyos területektől a nőket, hogy a teljesítményük alapján nem kellene ezektől távol maradniuk (például a természettudományoktól vagy a vezető pozícióktól).

Ha tehetséges nők azért kerülik ezeket a területeket, mert tévesen alábecsülik a képességeiket a férfiakhoz képest, az akár generációkon átívelő felesleges társadalmi és gazdasági veszteségeket okoz.

Két ország kivételével mindenhol nagyobb a különbség a fiúk és a lányok matek-önértékelésében, mint a tesztpontszámaikban. Forrás: TIMSS 2019-es adatfelvétel, 4. osztályos adatok. Minden pont egy országot jelöl. A vízszintes tengely a nemek közötti matektesztpontszám-beli, a függőleges tengely a matek-önértékelésbeli különbséget mutatja. Az átlóban levő vonal azt mutatja, ahol a két különbség megegyezne. A matek-önértékelés és -tesztpontszámadatok sztenderdizáltak (az átlaguk nulla és a szórásuk egy). A nemek közötti különbség a fiúk és a lányok mutatóinak különbsége, azaz a pozitív különbség azt mutatja, hogy a fiúk mutatója nagyobb, mint a lányoké
Két ország kivételével mindenhol nagyobb a különbség a fiúk és a lányok matek-önértékelésében, mint a tesztpontszámaikban. Forrás: TIMSS 2019-es adatfelvétel, 4. osztályos adatok. Minden pont egy országot jelöl. A vízszintes tengely a nemek közötti matektesztpontszám-beli, a függőleges tengely a matek-önértékelésbeli különbséget mutatja. Az átlóban levő vonal azt mutatja, ahol a két különbség megegyezne. A matek-önértékelés és -tesztpontszámadatok sztenderdizáltak (az átlaguk nulla és a szórásuk egy). A nemek közötti különbség a fiúk és a lányok mutatóinak különbsége, azaz a pozitív különbség azt mutatja, hogy a fiúk mutatója nagyobb, mint a lányoké

Kutatásunkban ikrek adatain keresztül próbáljuk jobban megérteni, mi táplálja azt az elképzelést, hogy „a fiúk sokkal jobbak matekból, mint a lányok”, annak ellenére, hogy valójában csak egy kicsivel jobbak. Ehhez a Twins Early Development Study (TEDS) longitudinális kutatás adatait használjuk, amiben születésüktől kezdve tudunk azonos és ellenkező nemű ikerpárokat követni. Olyan fiúkat és lányokat hasonlítunk össze, akiknek ugyanazok a szüleik, és hasonlók a matekosztályzataik, tesztpontszámaik, és a különböző intelligenciatesztekkel mért kognitív készségeik.

A matek-önértékelést illető nemek közötti különbség ezeknél az ikerpároknál is fennáll, sőt, még nagyobb is, mint a teljes mintában.

Ennek a különbségnek maximum a negyede tudható be a tényleges matematikaeredményeik különbségének. A szülők megítélése a fiaik és lányaik matekkészségeiről ugyanennyire torzított. Ez a torzítás még a gyerekeket tanító matematikatanárok értékelésében is fennáll, bár ott valamivel alacsonyabb.

Az ikrek adatai segítenek jobban megérteni, hogy hogyan termelődnek újra a fiúk és lányok eltérő matematikakészségeivel kapcsolatos előítéletek a családokon belül. A szülő megítélése a gyerekekről nagyon fontos, ez adja a matek-önértékelésben lévő nemek közötti különbség 23 százalékát (az objektív készségeken felül). Azt találjuk, hogy csak azokban a családokban számottevő a különbség a fiúk és a lányok matek-önértékelésében, ahol a szülők értékelése a gyerekeiről sztereotipikus: felülértékelik a fiaik és alulértékelik a lányaik matematikakészségeit az objektív osztályzataikhoz képest.

Nemcsak a szülők számítanak, hanem a testvérek is. Ahol fiú- és lánygyerek is van a családban, könnyebben osztják a „matekból jó” címkét a fiúra és az „olvasásból jó” címkét a lányra, ami aztán attól függetlenül a gyerekeken ragad, hogy ténylegesen ki mennyire jó matekból. Érdekes módon azoknak a gyereknek, akiknek fiúikertestvérük van, nemtől függetlenül rosszabb a matek-önértékelésük, mint azoknak, akiknek lányikertestvérük van, akkor is, ha az objektív matekkészségeik hasonlók.

Ha azonban azt is figyelembe vesszük, hogy a fiúikertestvér matek-önértékelése milyen, eltérő kapcsolatot találunk a fiúk és a lányok között. A fiúk jobbnak gondolják magukat matekból, ha a fiúikertestvérük jónak gondolja magát matekból, a lányok azonban nem. A gyerekek matek-önértékelése a fiútestvérük tényleges matektudásától nem függ, csak az önértékelésétől. Az eredményeink arra utalnak, hogy a fiúk önbizalma szempontjából kedvező lehet, ha magas önbizalmú fiúkkal vannak együtt, a lányok számára viszont nem.

Ez a jelenség lehet az oka annak, hogy miért olyan nagy még mindig a nők hátránya a tudományos pályákon és az üzleti világban, ami jellemzően tele van magas önbizalmú férfiakkal. Az ilyen környezet tovább növelheti a férfiak önbizalmát, ezért ez számukra vonzóbb közeg lehet, mint a nők számára. A Defacto szerint ezért fontos, hogy a lányok matematikával kapcsolatos önbizalmát mind a családon belül, mind az iskolában tudatosan növeljük.

A bejegyzés alapjául szolgáló tanulmány: Anna Adamecz – John Jerrim – Jean-Baptiste Pingault – Nikki Shure: Peers, parents, and self-perceptions: The gender gap in mathematics self-assessment. MKE WP 38841.

Ha szeretne a Defacto-elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!