Magyarországon a szegények rövidebb ideig élnek, de ennek nem feltétlenül kellene így lennie
2021. december 7. – 04:59
Magyarországon a szegényebb települések lakói rövidebb ideig élnek és ezek az egyenlőtlenségek nőttek az elmúlt évtizedekben. Ezért az elkerülhető halálokok felelősek. Az elkerülhető halálozáshoz vezető betegségek összefüggnek az egészségügyi ellátórendszerhez való rosszabb hozzáférésével és az ellátások alacsonyabb szintű igénybevételével.
Az elmúlt években egyre többet beszélünk a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek növekedéséről Magyarországon és más országokban. Ugyanakkor az embereket nem csak az érdekli, mennyit keresnek, legalább ilyen fontos, hogy milyen hosszú és mennyire egészséges életre számíthatnak.
Most megjelent tanulmányunkban azt vizsgáltuk, mennyivel élnek tovább a gazdagabb településeken lakó magyarok a szegényebbekhez képest, illetve ez az egyenlőtlenség hogyan változott az elmúlt évtizedekben.
A települések jövedelem szerinti feloszlása
A mintánkat alkotó településeket az egy főre jutó 2016-os jövedelem (egészen pontosan az egy lakosra jutó, adózás előtti adóköteles jövedelmek 2016-os árakon) szerint sorba rendezve húsz egyforma nagyságú csoportra osztottuk. Néhány példa arra, hogy az egyes csoportokban milyen településeket találunk:
- A legszegényebb huszadban találjuk például Hodászt: a 3400 lelkes szabolcsi faluban 366 ezer forint az egy főre jutó éves jövedelem,
- A 10. csoportban, tehát az eloszlás közepén van a Veszprém megyei Pápa, ahol 32 ezren laknak, az egy főre jutó átlagos éves jövedelem 939 ezer forint,
- A leggazdagabb településhuszadban van például a főváros környékén található Budaörs (1 millió 444 ezer forint), Nagykovácsi (1 millió 570 ezer forint) és Dunakeszi (1 millió 419 ezer forint).
Mi az a várható élettartam?
A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének definíciója szerint a várható élettartam (amelyet gyakran várható átlagos élettartamnak neveznek) a halálozás komplex mérőszáma, amelyet a halandósági tábla segítségével számítunk ki. A legismertebb mutató a születéskor várható átlagos élettartam, amely az egész népesség mortalitási tapasztalatait összegzi (általában egy adott évre vonatkozóan).
Mi a tanulmányunkban a 45 éves korban várható élettartamot használtuk. Ez azoknak az éveknek a száma, amit a 45 évesek remélhetnek, feltételezve, hogy a 2011-2016 közötti időszak korspecifikus halálozási rátái lesznek érvényesek rájuk az életük későbbi éveiben.
Első ábránk azt mutatja be, hogy a legszegényebb és a leggazdagabb településeken hogyan alakul a 45 éves korban várható élettartam a 2011-2016-os időszakban. Kékkel ábrázoltuk a legszegényebb települések átlagát, pirossal pedig a leggazdagabb településekét. Az ábrát nemek szerint is megbontottuk: a bal oldalon láthatók a férfiakra, a jobb oldalon pedig a nőkre vonatkozó adatok.
Az eredmények megerősítik azt a közismert tényt, hogy a nők tovább élnek, mint a férfiak. De más következtetések is levonhatóak.
Megállapítható, hogy nagyok az egyenlőtlenségek: a leggazdagabb településeken 7 évvel hosszabb hátralévő élettartamra számíthatnak a 45 éves férfiak és 4,5 évvel hosszabb élettartamra a 45 éves nők, mint a legszegényebb településeken. Európai összehasonlításban ez azt jelenti, hogy a legszegényebb településeken lakó 45 éves férfiak várhatóan kevesebb ideig fognak élni, mint az átlagos belarusz férfi, míg a leggazdagabb településen lakó férfiak majdnem annyi ideig, mint az átlagos német férfi.
Az ábra azt is bemutatja, hogy a különböző jövedelmi szinteken lévő települések közötti különbségeket mennyiben magyarázzák elkerülhető és nem elkerülhető halálokok a 2011-2016-os időszakban. Az elkerülhető halálokok azok, amelyek az egészségügyi szakemberek szerint bizonyos életkor estén a legtöbb esetben megelőzhetőek vagy gyógyíthatóak megfelelő minőségű egészségügyi ellátás segítségével. Ilyenek például a fiatalon elhunyt tüdő- vagy vastagbél rákos, vagy a fiatalon elszenvedett szívroham. A zöld oszlopok azt mutatják, mennyi lett volna a 2011-2016-os időszakban a 45 éves korban várható élettartam a legszegényebb településeken, ha elkerülhető halálokok miatt ugyanolyan valószínűséggel haltak volna meg, mint a leggazdagabb településeken.
Jól látható, hogy mind a férfiak, mind a nők esetében, ha kiszűrjük az elkerülhető halálokok miatti különbségeket, akkor sokkal kisebbek az eltérések a szegény és a gazdag települések között a 45 éves korban várható hátralévő élettartamban. A férfiak körében a legszegényebb és a leggazdagabb települések közötti különbség 7 évről 3 évre csökken, a nők körében pedig 4 évről 2 évre. Vagyis a várható élettartamban mutatkozó különbségek legalább felerészben elkerülhető halálokok számlájára írhatók. Ez az eredmény azt sugallja, hogy megfelelő egészség- és társadalompolitikával csökkenthető a települések közti egyenlőtlenség.
Az egyenlőtlenségek nem csak nagyok, de húsz év alatt növekedtek is. Második ábránk azt mutatja, hogy két évtized alatt jelentősen nőtt a 45 éves korban várható élettartam a szegényebb és a gazdagabb településeken is. A legszegényebb településeken a férfiak körében 22 évről 26 évre, a nők körében 31 évről 33 évre. A leggazdagabb településeken a férfiak körében 28 évről 33 évre, a nők körében 33 évről 37 évre. Míg 1991 és 1996 között kevesebb, mint 6 év volt a különbség a legszegényebb és a leggazdagabb településeken élő 45 éves férfiak életkilátásai között, 2011 és 2016 között már majdnem 7 év. A nők körében ugyanez a különbség 2 évről 4,5 évre nőtt.
Az egészség- és társadalompolitika mozgásterét támasztja alá az is, hogy erős összefüggés van a települések jövedelmi helyzete és különböző egészségügyi mutatók között. A Központi Statisztikai Hivatal területi statisztikai adatai, illetve más adatbázisok alapján a gazdagabb településeken jóval közelebb van átlagosan a gyógyszertár és a szakrendelő, gyorsabban ér ki a mentő és kevesebb a betöltetlen háziorvosi praxis, és magasabb arányban vesznek részt a lakosok szűrővizsgálatokon is. Emellett kevesebben dohányoznak, kevesebb egészségtelen ételt és italt fogyasztanak, és többet sportolnak a gazdagabb települések lakói.
A Defacto szerint ezek az eredmények alátámasztják, hogy a mindenkori kormánynak komoly felelőssége van az ilyen mértékű területi egyenlőtlenségek csökkentésében, mert minden emberélet ugyanannyira számít.
Ha szeretne aDefacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni,kattintson ide!
