Meglepő, de a minimálbér növelheti a foglalkoztatottságot

2021. október 19. – 05:05

Lieli Róbert
a Közép-európai Egyetem kutatója
Lindner Attila
a University College London kutatója

Másolás

Vágólapra másolva

A 2021-es évi közgazdasági Nobel-emlékdíj jutalmazottjai David Card, Joshua Angrist és Guido Imbens voltak. Ebben a bejegyzésben David Card és szerzőtársa egy nagy hatású tanulmányán keresztül mutatjuk be, hogy munkásságuk miként formálta a közpolitikai döntések bizonyíték alapú elemzését. A kérdés: mi a hatása a minimálbér emelésének a foglalkoztatottságra? A meglepő válasz: a foglalkoztatottság akár emelkedhet is.

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kondor Péter, Lieli Róbert, Lindner Attila, Szeidl Ádám és Zawadowski Ádám, a London School of Economics, a University College London, és a Közép-európai Egyetem kutatói.

Általános vélekedés, hogy magasabb ár mellett csökken az a mennyiség, amelyet egy adott termékből vagy szolgáltatásból vásárolnak a fogyasztók. Úgy gondolnánk, hogy nincs ez másképp a munkaerővel sem: ha a kormányzat emeli a minimálbér szintjét, akkor cégek kevesebb alacsony képzettségű munkaerőt foglalkoztatnak majd a megemelkedett munkaerőköltség hatására.

De tényleg ez történik a valóságban? Hogyan lehet megbízhatóan, adatokból megmérni a minimálbér hatását a foglalkoztatásra?

David Card és (a nemrég elhunyt) Alan Krueger híres cikkükben azt használták ki, hogy az Egyesült Államokban a minimálbér megállapítása (részben) tagállami hatáskör. Például New Jersey állam 1992. áprilisában 4,25 dollárról 5,05 dollárra emelte a legalacsonyabb törvényes órabért, míg a szomszédos Pennsylvaniában nem született hasonló intézkedés.

A kutatók először azt mérték meg, hogy mekkorát változott a többségében minimálbért kereső gyorséttermi dolgozók száma 1992. februárja és novembere között a New Jersey állambeli gyorséttermekben. Az eredményeiket az 1. ábra bal oldali oszlopa foglalja össze: az emelés előtti februárt az emelés utáni novemberrel összehasonlítva az éttermek átlagos foglalkoztatási szintje 0,6 főnek megfelelő mértékben nőtt. Tehát nem csökkent a foglalkoztatottság, hanem még kis mértékben emelkedett is. Akkor itt vége is a történetnek?

A bizottság képviselői bejelentik a 2021-es közgazdasági Nobel-emlékdíj nyerteseit, David Cardot, Joshua D. Angristet és Guido W. Imbenstet – Fotó: Claudio Bresciani / TT NEWS AGENCY / AFP

A helyzet ennél bonyolultabb. Ebből az egyszerű emelés előtti és utáni összehasonlításból nehéz a minimálbér hatását kiszűrni, mivel a februártól novemberig terjedő időszakban rengeteg más dolog befolyásolhatta a gyorséttermi dolgozók számát. Például ha a helyi gazdaság általában is növekedett ezekben a hónapokban, akkor lehet, hogy a béremelés nélkül még nagyobb foglalkoztatás-bővülés jöhetett volna létre.

Annak érdekében, hogy ezeket az általános gazdasági hatásokat kiszűrjék, a kutatók megmérték a szomszédos Pennsylvania állambeli gyorséttermek foglalkoztatás-változását is. A jobb összehasonlíthatóság kedvéért olyan gyorséttermeket vizsgáltak, amelyek közel estek Pennsylvania és New Jersey határához. Tehát ezek a „kontroll-éttermek” nagyon hasonló gazdasági környezetben működtek, kivéve persze, hogy rájuk nem vonatkozott az utóbbi állam minimálbér-törvénye.

Ennek a második mérésnek az eredményét az 1. ábra jobb oldali oszlopa mutatja. Látható, hogy február és november között az átlagos foglalkoztatás 2,2 fővel csökkent a határ pennsylvaniai oldalán, tehát egy kisebb recesszión ment át a helyi gazdaság. Ha elfogadjuk, hogy ezek az éttermek jól modellezik, hogy mi történt volna New Jerseyben a minimálbér emelése nélkül, akkor ott is ekkora létszámcsökkentést kellett volna látnunk az intézkedés hiányában. Ehelyett 0,6 fős növekedést mutatnak az adatok, amiből arra következtethetünk, hogy a minimálbér-emelés önmagában 2,8 fős átlagos létszám növekedést idézett elő (-2,2+2,8=0,6). Tehát a minimálbér emelése az általános vélekedéssel szemben nemhogy csökkentette, hanem növelte a foglalkoztatottságot.

Fotó
A bizottság képviselői bejelentik a 2021-es közgazdasági Nobel-emlékdíj nyerteseit, David Cardot, Joshua D. Angristet és Guido W. Imbenstet – Fotó: Claudio Bresciani / TT NEWS AGENCY / AFP

David Card (hasonlóan a többi díjazotthoz) persze nem csak egy-két gyakorlati eredményért kapta a Nobel-díjat, hanem főleg annak a kutatás-módszertannak az elterjesztéséért, amit ez a tanulmány is megtestesít. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, munkájuk fő jelentősége abban áll, hogy rámutattak arra, hogy a közpolitikai intézkedéskben rejlő esetlegességek gyakran előállítanak olyan, szinte „kísérleti” szituációt, ahol egyes személyeket, cégeket, vagy térségeket érint az adott intézkedés, míg más nagyonló hasonló személyeket, cégeket, vagy térségeket nem érint, pusztán a véletlennek köszönhetően. Az érintett és nem érintett csoportok összehasonlításával pedig meg lehet állapítani az adott közpolitika hatásosságát. Korábban ehhez hasonló módszertan segítségével elemeztük a magyar minimálbér 2000-es évek eleji megduplázásának hatásait (itt és itt).

A Defacto szerint az ilyen ok-okozati alapú empirikus kutatások elengedhetetlenek ahhoz, hogy ténykere építsük a közpolitikai intézkedéseket illetve a róluk szóló vitákat.

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!