Mennyit tud egy nyolcadikos cigány diák?

2021. július 09. – 05:21

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A roma fiatalok már 8. osztályos korban nagyon jelentős lemaradásban vannak nem roma társaikhoz képest. Ez a hátrány nagyrészt a családi háttérnek, az otthoni környezetnek és a diákok egészségi állapotának köszönhető, nem pedig kulturális vagy etnikai különbségeknek.

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kondor Péter, Lieli Róbert, Lindner Attila, Szeidl Ádám és Zawadowski Ádám, a London School of Economics, a University College London, és a Közép-európai Egyetem kutatói.

Magyarország egyik legégetőbb társadalmi problémája a roma népesség társadalmi és gazdasági helyzete. 2017-ben a 15–64 éves roma népességnek csupán 45%-a, míg a nem roma népességnek 69,9%-a volt foglalkoztatott. Az ugyanezen korú romák között a munkanélküliségi ráta 18,5% volt, míg a nem romák között kevesebb mint 4%. És egy 2004-es kutatás szerint a roma népesség több mint 65%-a a társadalom legszegényebb 10%-ához tartozik.

A roma népesség lemaradása már az iskolában tetten érhető. Kertesi Gábor és Kézdi Gábor 2011-es tanulmánya először dokumentálta reprezentatív országos mintán a 8.-os roma és nem roma diákok matematikai és szövegértési készségeit. Az alábbi ábrán egy átlagos roma diák szövegértési és matematikai tudását hasonlítjuk egy átlagos nem roma diákéhoz. Az egyszerűbb értelmezhetőség kedvéért a roma diákok lemaradását ahhoz a különbséghez hasonlítjuk, ami átlagos 6. és 8. osztályos diákok között figyelhető meg.

Az ábra legbaloldalibb oszlopai azt mutatják, hogy egy 8. osztályos roma és nem roma szövegértési (sárga) és matematikai (kék) teszteredményei között a különbség jóval meghaladja a 6. és 8. osztályosok között megfigyelt tudáskülönbséget. Matematikában a roma diákok lemaradása mintegy két és félszerese (249%-a) annak a különbségnek, ami átlagos 6.-os és 8.-os osztályos diákok teszteredményei között van. Mindez azt is jelenti, hogy egy 8. osztályos roma diák jóval alacsonyabb tudásszinttel rendelkezik, mint egy átlagos 6. osztályos nem roma diák. Ugyanez a roma – nem roma különbség szövegértésben is megfigyelhető, noha valamelyest kisebb mértékben: ott az átlagos 6. és 8. osztályos különbség 168%-át figyelhetjük meg.

Tehát mire egy roma diák a 8. osztályba jut, már óriási lemaradás van a nem romákhoz képest. Vajon mire vezethető vissza ez a lemaradás? A középső oszlopok a fenti ábrán azt mutatják, hogy a roma – nem roma diákok közötti teszteredmények jelentősen csökkennek, ha statisztikai módszerekkel kiszűrjük azt, hogy a roma tanulók egészségi állapota rosszabb, az otthoni körülményeik kevésbé kedvezőek, és a roma tanulók szülei gyakran alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek. A szövegértésbeli különbség már csak 20%-a a 6. és 8. osztályosok közötti különbségnek, míg a matematika esetén 52%-a.

Az utolsó oszlopban az egyéni és családi körülményeken túl az iskola minőségét is kiszűrjük. Ez esetben a szövegértésbeli különbségek szinte eltűnnek, míg matematika esetén a különbség 36%-ra csökken. Mindez azt mutatja, hogy az otthoni körülmények (pl. esti mesék gyakorisága gyermekkorban), a szülők iskolai végzettsége, az egészségi állapot és iskolaminőség-beli különbségek nagyrészt megmagyarázzák a roma és nem roma diákok közötti különbséget 8. osztályban.

Az eredmények azt is sugallják, hogy az iskolarendszer megreformálása fontos, de önmagában nem elég: az otthoni körülményekből fakadó hátrányok enyhítése is lényeges, ha jelentősen szeretnénk csökkenteni a roma diákok lemaradását.

A Defacto szerint a romák nem romák közötti különbségek közpolitikai beavatkozásokkal csökkenthetők. A csökkentésben az iskolai minőség javítását célzó programok mellett fontosak lennének olyan integrált programok is, amelyek képesek az otthoni környezetből származó lemaradást enyhíteni. Jó példák ilyen programokra az olyan óvodáskor előtti fejlesztő foglalkozások, mint a Perry Preschool Project vagy a Head Start az Egyesült Államokból.

Kézdi Gábor emlékére

A Defacto volt és jelenlegi szerkesztői e poszttal tisztelegnek Kézdi Gábor volt főszerkesztőnk előtt, aki hosszú betegségét követően 2021. június 29-én, 50 éves korában hunyt el. Gábornak úttörő szerepe volt a tényalapú közpolitikai elemzés magyarországi meghonosításában és blogunk létrehozásában, működtetésében. A blogunkon tárgyalt magyarországi kutatások szinte mindegyikében jelen van Gábor hatása, és jelentős részük tanítványai tollából született. Gábor kutatásai során mindig Magyarország legfontosabb és gyakran legvitatottabb társadalmi problémáival foglalkozott, melyek megértését és megoldását adatok segítségével képzelte el. Halála fájó veszteség a magyar közgazdászok közösségének és a tényalapú közpolitikákért dolgozóknak. Korábbi defactós posztjai itt és itt érhetőek el.

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről emailt kapni, kattintson ide!

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!