Az egyfordulós választás szélsőségesebb programokat eredményezhet
2021. január 18. – 04:50
frissítve
Egyfordulós választási rendszerben könnyebben kerülnek szélsőségesebb erők a hatalomba, és emiatt az ilyen típusú választási rendszerek változékonyabb gazdaságpolitikához vezetnek. Legalább is erre következtethetünk az olasz önkormányzati választásokból.
A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kondor Péter, Lieli Róbert, Lindner Attila, Szeidl Ádám és Zawadowski Ádám, a London School of Economics, a University College London, és a Közép-európai Egyetem kutatói.
Magyarországon 2010 után jelentősen átalakult az országgyűlési választási rendszer, és többek között a korábbi kettő forduló helyett már csak egy fordulóból áll. A választási rendszer változása mögött az egyik leggyakrabban hangoztatott érv, hogy az új rendszer növeli a politikai stabilitást és így hosszú távon kiszámítható gazdaságpolitikát eredményez. Vajon a tudományos kutatások alátámasztják ezt az elméletet a fordulók számát illetően is?
Erre a kérdésre keresi a választ egy olasz önkormányzati adatokon végzett kutatás. Olaszországban a 15.000 fő alatti településeken egy fordulóban, a polgármester- és képviselőjelöltekből álló listára szavaznak a választók. Ezzel szemben 15.000 fő felett maximum kettő fordulóban, az első körben a polgármesterjelöltre és egy külön pártlistára történik a szavazás. Ha valamelyik jelölt megkapja a szavazatok több mint 50%-át, akkor polgármester lesz, ha nem, akkor második fordulót írnak ki, most már csak a két legnépszerűbb jelöltnek.
Milyen hatással van mindez az önkormányzati gazdaságpolitikára? Erre ad választ az első ábra, ahol a vízszintes tengelyen a lakosságszám van feltüntetve, a függőleges tengelyen a helyi iparűzési adókulcs időbeli változékonyságát (pontosabban a szórásnégyzetét) láthatjuk. A kék illetve vörös folytonos vonalak az adatokra illesztett függvények. A kék jelöli az egyfordulós, míg a vörös a kétfordulós rendszert.
Jól látható, hogy 15.000 fős lakosságszám felett jelentősen mérséklődik az adókulcsok változékonysága (a kék vonal vége és a vörös vonal eleje közötti különbség).
Tehát a kétfordulós választási rendszert használó településeken kevésbé bizonytalan a gazdaságpolitika.
Mi lehet a különbség oka? A kutatók feltételezték, hogy a fordulók száma azért hat a gazdaságpolitikára, mert befolyásolja a politikai versenyt, azaz a jelöltek számát és programját. A második ábra ezt a mechanizmust vizsgálja, a jelöltek számát ábrázolva a lakosság számának függvényében.
Jól látható, hogy a választási rendszer változásával a polgármester-jelöltek átlagos száma közel 4 jelöltről 5 jelöltre ugrik.
A kétfordulós rendszer tehát valóban megnöveli a jelöltek számát a politikai palettán.
De miért jár a kevesebb jelölt bizonytalanabb gazdaságpolitikával? A tanulmány szerzői szerint egyfordulós rendszerben a jelölteknek még a választások előtt kell koalíciókat és kompromisszumokat kötni. Emiatt a nagy támogatottsággal rendelkező mérsékelt jelölteknek el kell indulniuk a politikai oldaluk szélsőségei felé, hogy nyerhessenek a másik oldal jelöltjei ellen.
Mindez kevesebb jelöltet és radikálisabb választási programot eredményez.
Ezzel szemben a kétfordulós rendszer első fordulójában a jelöltek a szélsőségekkel kötött kompromisszumok nélkül indulhatnak, és a két legnépszerűbb jelölt részvételével megrendezett második fordulóban a népszerűbb mérsékelt jelölt a saját, szélsőséges javaslatoktól mentes programjával győzhet. (Ennek a gondolatmenetnek fontos felvetése, hogy a választók többsége alapvetően mérsékelt.)
Felmerülhet a kérdés, hogy esetleg más politikai tényezők is változnak a 15.000 fős határnál, és ezek, nem pedig a fordulók száma, magyarázzák az eredményeket. A szerzők megnéztek sok más tényezőt, például az önkormányzati közgyűlés szerepét az önkormányzati politikában, illetve a polgármesterek pozíciójának stabilitását (hivatalban töltött napok száma, milyen arányban töltik a második ciklusukat), de egyikben sem találtak jelentős különbséget a települések között.
A fenti eredmények alapján az egyfordulós rendszerben kevesebb jelölt indul, szélsőségesebb programokkal, mint a kétfordulósban. Ezért egyfordulós rendszerben jelentősebb közpolitikai változások várhatóak egy-egy választás után. A Defacto szerint a kiszámítható gazdaságpolitika feltételrendszerének a választási rendszer is része. Egy többfordulós rendszer lehetővé teheti mind a bal- és jobboldal számára, hogy ne kelljen saját szélsőségeikkel konszenzust keresni.
Ha szeretne a Defacto elemzéseinek megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!
