A Xanax és a Frontin hatóanyagát kapja több mint 500 gyerek úgy, hogy erre nem adtak ki engedélyt

2015 és 2025 között minden évben legalább 500 kiskorúnak váltották ki társadalombiztosítási támogatással a Xanax és Frontin neveken is ismert gyógyszer hatóanyagát, az alprazolámot hatósági engedély nélkül – többek között ez derült ki azokból a közérdekűadat-igénylésekből, amiket Pusztai Emese öngyilkosság-megelőzési aktivista és újságíró adott be a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (NEAK) és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnak (NNGYK). Az aktivista a NEAK-tól a gyerekeknek felírt pszichiátriai gyógyszerek 2015 és 2025 közötti adatait kérte ki, az NNGYK-tól pedig a gyógyszerek alkalmazási előírásától eltérő, indikáción túli engedélyezés iratait.
A Xanax és a Frontin hatóanyaga, az alprazolám pszichoaktív gyógyszer, a benzodiazepinek közé tartozik, egyebek között szorongásoldó, nyugtató-altató, izomlazító és antiepileptikus hatása is van. Az alprazolámot rengeteg magyar szedi receptre felírva vagy anélkül is, a tudatmódosító hatás miatt sokan nem terápiás céllal, hanem kábítószerként használják.
A NEAK adatai szerint Magyarországon 2025-ben tb-támogatással nagyjából 2,1 millió dobozt, több mint 100 millió tablettát adtak el olyan gyógyszerekből, amiknek az alprazolám a hatóanyaguk. Az ENSZ Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző Testülete (INCB) 2025-ben adott ki egy 2024-es adatokon alapuló jelentést, ami egyebek között az alprazolámhasználatot is vizsgálta. 85 országból gyűjtöttek adatokat, ezek alapján
lakosságarányosan Magyarországon fogyott a legtöbb alprazolám az összes ország közül.
Azt nem lehet pontosan megmondani, hogy hányan vannak rászokva az országban erre az egyébként addiktív gyógyszerre. A Partizán októberi riportfilmje alapján viszont borzalmas elvonási tüneteket, többek között alvási nehézségeket és a korábbinál erősebb szorongást okoz az, ha valaki hosszú idejű használat után próbál róla leszokni.
Az alprazolám hatóanyagát annak ellenére szedheti minden évben több száz kiskorú is, hogy azt alapvetően nem is lehetne nekik felírni, csak külön engedéllyel. Kérdéseket küldtünk erről az állami egészségbiztosítónak (NEAK), ezt a választ kaptuk:
„Az alkalmazási előírások figyelembevétele kötelező a készítmények felírása során, alprazolám készítmények 18 év alatti gyermekek és serdülők számára nem alkalmazhatóak, biztonságosságát és hatásosságát ebben a korcsoportban nem igazolták klinikai vizsgálatokkal.”
Fontos megjegyezni, hogy a NEAK-nak finanszírozóként nem feladata vizsgálni, hogy a gyógyszerfelírások szabályosan történnek-e, ők csak a felírásokról szóló adatokat vezetik. 2015 és 2025 között így alakultak a kiskorúaknak tb-támogatással kiváltott alprazolámreceptek számai:
| Év | Hatóanyag | 18 év alatti betegszám | Összes doboz |
|---|---|---|---|
| 2015 | alprazolám | 978 | 2587 |
| 2016 | alprazolám | 859 | 2473 |
| 2017 | alprazolám | 800 | 2216 |
| 2018 | alprazolám | 787 | 2326 |
| 2019 | alprazolám | 662 | 2143 |
| 2020 | alprazolám | 521 | 1841 |
| 2021 | alprazolám | 532 | 1612 |
| 2022 | alprazolám | 556 | 1712 |
| 2023 | alprazolám | 630 | 1961 |
| 2024 | alprazolám | 546 | 1703 |
| 2025 | alprazolám | 548 | 1770 |
A NEAK válasza nem adott magyarázatot arra, hogy mégis miért kap akkor minden évben ebből a nyugtatóból ennyi kiskorú. „Ezt nehéz megmondani simán az adatokból, vannak olyan helyzetek, ahol egyébként abszolút indokolt, ilyen, mondjuk, a műtétek előtti premedikáció, gyógyszeres előkészítés. Az viszont nagyobb probléma, ha 18 év alattiak ezt tartósan, hosszabb időn keresztül szedik” – nyilatkozta a Telexnek Nagy Péter, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Gyermekpszichiátria és Addiktológia Tagozatának elnöke.
A pszichiáter szerint olyan esetek is lehetnek, amikor hosszabb ideig is indokolt és alátámasztott szakmailag az alprazolám vagy más benzodiazepinek alkalmazása. Például akkor, ha ezekkel a szerekkel tompítják a népszerűbb antidepresszánsok kezdeti, kellemetlen hatásait. A szelektív szerotoninvisszavétel-gátló, vagyis SSRI-típusú antidepresszánsok szedésének első heteiben sokan tapasztalják, hogy rosszabbodnak a szorongásos tüneteik, ezeken segíthetnek a benzodiazepinek. Az SSRI-k fokozatosan, több hét alatt fejtik ki a hatásukat, hatnak a sokszor leegyszerűsítve csak boldogsághormonnak hívott szerotonin koncentrációjára, növelik ennek a mennyiségét az idegsejtek közötti térben.
„Előfordulhat, hogy gyerekpszichiátriai szempontból nem alátámasztottan írnak fel benzodiazepineket, de ezt ezekből az adatokból nem lehet megállapítani” – mondta a gyermekpszichiáter. Szerinte elképzelhető ugyanakkor az, hogy bizonyos helyzetekben háziorvosok felírnak ilyen gyógyszereket gyerekeknek az ország olyan pontjain, ahol „abszolút elérhetetlen a mentális egészségügyi ellátás, a gyerekpszichiátriai vagy pszichológiai segítség”. Az orvos „ilyenkor nem tud mást csinálni, mint valamilyen gyógyszeres kezelést javasolni”.
Nagy Péter szerint viszont azért nem szívesen alkalmazzák az alprazolámot és más benzodiazepineket, mert
ezekre nemcsak lelkileg, hanem fizikailag is rá lehet szokni.
A benzodiazepineknél az az általános javaslat, hogy a lehető legrövidebb, de mindenképpen korlátozott ideig szedje a beteg. Erre gyerekek esetén oda lehet figyelni akár csak azzal is, hogy az orvos megbeszéli ezt a szülővel – mondta Nagy Péter.
Tisztában lehetnek a háziorvosok is azzal, milyen kockázatai vannak a benzodiazepinek szedésének, de „az lenne az ideális, hogyha olyan szakorvos tudna ezekkel a gyerekekkel találkozni, akinek tényleg ez a képesítése”. Csakhogy itthon sokszor nagyon nem ez a helyzet: „Magyarországon nagyon kevés gyerekpszichiáter van, összesen nagyjából 250-en rendelkeznek szakvizsgával, ennek legfeljebb a fele dolgozik állami ellátásban.” Az ország bizonyos részein egyáltalán nem érhető el az állami gyerekpszichiátriai ellátás, miközben az alapvetően a városok köré szerveződő magánellátás sokaknak anyagi szempontok miatt nem opció.
Az olyan gyógyszereknél, amiknek az alkalmazási leírásában benne van, hogy nem bizonyított a hatásosságuk 18 év alattiaknál, hivatalosan a gyógyszerhatóságtól kell engedélyt kérni a felírásra. Nagy Péter nem tud arról, hogy a hatóság fellépett a felírások ellenőrzésére. Szerinte azt a gyógyszerhatóságnak kéne monitoroznia, szabályosak-e a gyógyszerfelírások, de cikkünk megjelenése után az Országos Gyógyszerészeti Intézet jelezte: ez nem az ő feladatuk.
A NEAK adataiból kiderült, hogy az alprazolámvényeket milyen szakvizsgával rendelkező orvosok írták fel. 2025-ben 785-öt gyermek- és ifjúságpszichiátriai, 623-at pszichiátriai, 399-et csecsemő- és gyermekgyógyászati, 97-et háziorvosi szakvizsgájú orvos írt fel. Fontos viszont, hogy egy orvosnak több szakvizsgája is lehet, ezért a számok nem adhatók össze.
Csak engedéllyel lehetne
2008-tól 2015-ig az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI), 2015-től 2023-ig az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), innentől 2026. november 1-ig az NNGYK, aztán az újra létrejött Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) nyilvánosan vezeti, hogy hány esetben, milyen gyógyszereket rendeltek meg orvosok indikáción túli, vagyis a hivatalos alkalmazási előírásoktól eltérő használatra.
Minden ilyen esetben az orvosoknak törvényi kötelezettsége, hogy külön megindokolják, miért van szükség az adott gyógyszerre, hivatalosan csak ezután kap engedélyt az orvos az adott gyógyszer felírására. A 448/2017-es kormányrendelet írja elő, hogy az orvos az alkalmazási előírástól eltérő felírás előtt hatósági engedélyt kérjen, és indokolja, miért nem kezelhető a beteg az engedélyezett szerrel. A kérelemhez csatolni kell a szülő hozzájáruló nyilatkozatát, a kezelés után pedig jelentést kell küldeni az eredményről és a mellékhatásokról.
Vagyis az OGYI nyilvántartásában szerepelnie kellene az összes olyan esetnek, amikor alprazolámot írtak fel kiskorúaknak. Ehhez képest 2008 és 2025 között egy alprazolámengedélyt sem lehet találni. Ha az OGYI nyilvántartása teljes, kiterjed az összes ilyen hatósági engedélyre, akkor az alprazolám felírása kiskorúaknak nem felelt meg a jogszabályi előírásnak.
Hogy megtudjuk, valóban így van-e, részletes kérdéseket küldtünk az OGYI-nak. Először azt írták, hogy mivel a kérdések több intézményt, hatóságot érintenek, forduljunk az Egészségügyi Minisztériumhoz. Ismételt megkeresésünkre viszont azt írták, hogy a kérdéseinkben említett esetben a hatóság
áttekinti a kialakult gyakorlatot és az orvosszakmai szervezetekkel közösen megfogalmazza a szükséges javaslatokat, mert „az újjászerveződő OGYI kiemelt célkitűzésének tekinti a beteg- és gyógyszerbiztonságot”.
Ugyanakkor az OGYI hangsúlyozta azt is, hogy „az indikáción túli gyógyszeralkalmazás önmagában nem hordoz gyógyszerbiztonsági kockázatot. Minden ilyen esetben egyedi mérlegelés szükséges.”
Megkerestük az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztályát is. A válaszukat azzal kezdték, hogy „a pszichiátriai ellátás tekintetében az új kormány nagyon nehéz helyzetet örökölt, nem véletlen, hogy az Egészségügyi Minisztériumban külön miniszteri biztos felel a terület reformjáért, a munkát elkezdtük”.
Szerintük az „500 gyermek soknak tűnik, de ha országos ellátási adatokat vizsgálunk, a számokat mindig a teljes populációhoz viszonyítva kell értelmeznünk”. Azt írták, a teljes gyermekkorú populációnak ez csak a 0,03 százaléka, és ez „egy nagyon alacsony szám – 10 ezer 18 év alatti lakosból csak hárman kaptak ilyen gyógyszert”. „Az valóban igaz, hogy a szakmai javaslatok szerint kerülendő a benzodiazepinek hosszú távú alkalmazása gyerekeknél, viszont rövid távon, akut szorongásos állapotokban kutatások eredményesnek találták ezeket a készítményeket.”
A minisztérium írt arról is, hogy „a klinikai vizsgálatok eredményei gyakran nem jelennek meg a gyógyszerek alkalmazási előírásában, mivel ezek módosítása rendkívül sok munkát és pénzt igényel a kezdeményező gyógyszergyártó cég részéről”.
Ha a módosítás haszna a kiadástól „jelentősen elmarad, akkor – piaci, nem orvosszakmai – döntés eredményeként az alkalmazási előírás nem kerül módosításra az egyébként elérhető evidenciáknak megfelelően”.
A minisztérium szerint „ez lehet az oka annak, hogy Magyarországon hivatalosan – vagyis az alkalmazási előírásnak megfelelően – szorongásos zavarok kezelésére egyetlen készítmény sem alkalmazható, annak ellenére, hogy klinikai kutatások több gyógyszer hatásosságát igazolták”. Így az ilyen gyógyszerek felírása, amit egyébként háziorvos is megtehet, „nem szakmai hiba, csak az alkalmazást megfelelően szükséges dokumentálni”. Ugyanakkor a sajtóosztály is írt arról, hogy az alprazolám esetén a függőség kialakulásának lehetősége fontos kockázat, ezért rendszeres gyermekpszichiátriai kontrollvizsgálat szükséges azokban az esetekben, amikor ezt kiskorúaknak írták fel.