Fejes Péter: 252 feljelentés érkezett az előző kormányzattal kapcsolatban, 150-160 ügyész hiányzik

Az ügyészség korábbi szakmai döntéseinek felülvizsgálatát tartja elsődleges feladatának Fejes Péter legfőbb ügyész, aki péntek este az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt arról, hogyan kívánja visszaszerezni az ügyészi szervezet önbecsülését és a társadalom bizalmát.

Fejes elmondta, hogy nem kellett rábeszélni a legfőbb ügyészi tisztség elvállalására, mert úgy érezte, ha a köztársasági elnök közel 1840 aktív és több száz nyugdíjas ügyész közül őt találta alkalmasnak a feladatra, kötelessége elfogadni a felkérést.

A legfőbb ügyész két alapvető feladatot jelölt meg: az ügyészi szervezet önbecsülésének helyreállítását és a társadalmi bizalom visszaszerzését. Felidézte, hogy az ügyészség korábban az Alkotmánybíróság után a második helyen állt az intézmények iránti bizalmat mérő felmérésekben.

A műsorban arról is kérdezték, hogy az ügyészség az elmúlt években politikai befolyás alatt állt-e. Fejes pontosította a Kossuth rádióban tett korábbi kijelentését: szerinte nem lehet egyértelműen megítélni a Legfőbb Ügyészség korábbi működését, mivel abban az időszakban nem dolgozott ott. A jövőben az ügyészségnek még a politikai befolyásoltság látszatát is el kell kerülnie.

Arra a kérdésre, hogy miért kért bocsánatot a társadalomtól, ha nem állapította meg a politikai befolyásolást, Fejes azt mondta, hogy a bocsánatkérést nem lehet kizárólag erre a kérdésre szűkíteni: szerinte születtek olyan szakmai döntések, amelyek megosztották a társadalmat, és az ügyészségnek szembe kell néznie az esetleges hibáival.

„Ha nem nézünk szembe azzal, hogy hibázhattunk vagy hibáztunk, akkor nem fogjuk visszaszerezni az önbecsülésünket, és nem fogjuk megszerezni a társadalom megbecsülését” – fogalmazott.

Fejes szerint nem az esetleges politikai befolyást kell vizsgálnia, hanem azt, hogy helyes szakmai döntések születtek-e azokban az ügyekben, amelyek még nem évültek el. Beszélt egy már elrendelt belső vizsgálatról is, amelynek vannak előzetes eredményei, de végleges megállapításai még nincsenek. A vizsgálatot olyan magas beosztású ügyész végzi, aki korábban nem vett részt az érintett ügy intézésében.

Az ügyészség szervezeti átalakításával kapcsolatban Fejes elmondta, hogy öt főosztály, illetve önálló osztály megszüntetését tervezi, áttekinti a Legfőbb Ügyészség létszámát, és megújítaná az országos vezetői kart. Az új vezetők akár vidéki ügyészségekről is érkezhetnek, mivel szerinte korábban túlságosan belterjes lehetett a kiválasztásuk.

A korábban lezárt ügyek újranyitásáról Fejes azt mondta, vannak olyan jelentős közérdeklődésre számot tartó ügyek, amelyekkel érdemes ismét foglalkozni, az eljárások folytatásához azonban új bizonyítékokra is szükség lehet. Konkrét ügyeket nem akart megnevezni. A műsorvezető többek között a Schadl–Völner-ügyet, az Elios-ügyet, a lélegeztetőgép-beszerzéseket és a jegybanki alapítványok ügyét említette. Fejes szerint egy téves szakmai döntés önmagában még nem jelenti azt, hogy az politikai nyomásra született.

A legfőbb ügyész szerint minden politikai és társadalmi nyomásnak meg kell állnia az ügyészi szervezet vezetőjének szintjén. Arra a kérdésre, hogy az ügyészségnek meg kell-e felelnie annak a társadalmi elvárásnak, hogy minél többen és minél hamarabb kerüljenek börtönbe, azt mondta, hogy ez nem cél, az ügyészeknek a saját szakmai lelkiismeretüknek kell megfelelniük.

Orbán Áron ügyével kapcsolatban Fejest arról kérdezték, mit gondol arról, hogy Magyar Péter miniszterelnök a hatóságok hivatalos tájékoztatása előtt írt a Facebookon Orbán Viktor testvérének elfogásáról. Fejes azt mondta, nem tudja, ki honnan értesül az egyes ügyekről, de ha kiszivárogtatás történik, azzal foglalkoznia kell, függetlenül attól, hogy az információ kihez jut el.

Fejes az ügyészség létszámhiányáról is beszélt: a nagyjából kétezer ügyészi álláshelyből 150-160 betöltetlen, miközben az előző kormányzat tevékenységével kapcsolatban már 252 feljelentés érkezett a Fővárosi Főügyészséghez és a Központi Nyomozó Főügyészséghez, illetve annak alárendelt szervezeti egységeihez. A helyzetet nehezíti, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnál (NVVH) másfélszer akkora fizetést kaphatnak az ügyészek, az Európai Ügyészséghez való csatlakozás miatt pedig további tizenegy munkatárs kerül ki a magyar ügyészi szervezetből.

Fejes hangsúlyozta, hogy a 252 feljelentés nem jelenti azt, hogy ugyanennyi nyomozás is indul, de ekkora ügymennyiség kezelése komoly terhet jelent az ügyészségnek. Az NVVH-val konstruktív együttműködésre számít, ugyanakkor törvénymódosítással csökkentené a két szervezet közötti bérkülönbséget, és külön pótlékot vezetne be a nyomozó ügyészek számára.

A jövő évi költségvetés tervezete szerint az ügyészség az idei 94 milliárd forint helyett több mint 132 milliárd forintból gazdálkodhatna. Fejes szerint ez számos problémájukra megoldást jelentene, de a kiadásaik is növekedni fognak. A Kúria kiköltözése után például az ügyészségnek kell finanszíroznia a Markó utcai Igazságügyi Palota fenntartását és felújítását. A bérek rendezéséhez szükséges törvénymódosításokat a következő napokban szeretnék előterjeszteni.

Arra a kérdésre, hogy az anyagi feltételek megteremtése vagy a társadalom bizalmának visszaszerzése lesz-e nehezebb, Fejes azt mondta, egyik sem egyszerű, az utóbbihoz viszont időre van szükség. „Szavakkal nem lehet bizalmat szerezni. Tettekkel, cselekedetekkel és következetességgel lehet” – mondta.