Térképen a háziorvoshiány: van, ahol 22 éve nincs orvos, kétszázhúsz településtől fél óra az út a sürgősségire

Ahol több a betöltetlen háziorvosi körzet, ott jellemzően messzebb van a rendelő, alacsonyabbak a fizetések és az iskolázottság, több az álláskereső és többen halnak meg elkerülhető okok miatt – ezeket az összefüggéseket is ki lehet olvasni abból az interaktív térképből, ami a hazai alapellátás súlyos problémáit teszi láthatóvá.

A Praxistérképet Dul Zoltán fogorvos, egészségügyi menedzser, bioinformatikus készítette. Az adatok például a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) havonta közzétett nyilvános listáiból származnak.

A 2026. októberi adatok alapján 1026 betöltetlen háziorvosi körzet van Magyarországon, vagyis a körzetek 16,3 százaléka. Ez azt jelenti, hogy közel 1,4 millió ember él olyan helyen, ahol nincs állandó háziorvos. Ha folytatódik ez a tendencia, akkor egy év múlva várhatóan 1091 körzetben nem lesz állandó háziorvos.

A betöltetlen körzet nem azt jelenti, hogy az oda tartozókat nem látják el, csak azt, hogy ahhoz nem tartozik állandó orvos. A lakosok többségét ilyenkor más településről érkező helyettesítő háziorvos látja el, és rövidebb ideig van rendelés. Ez viszont azt jelenti, hogy az ott élőknek nincs saját háziorvosuk, aki ismeri őket, és sokaknak többet kell utazniuk az ellátásért.

A betöltetlen háziorvosi praxis többet jelent, mint hogy nincs háziorvos

Talán az senkinek nem újdonság, hogy bajban van az alapellátás és kevés a háziorvos. A Praxistérkép viszont rávilágít arra, hogy a háziorvoshiány nem önmagában álló probléma, hanem számos körülménnyel együtt érdemes értelmezni.

Az alábbi táblázatban azt láthatja, hogy milyen összefüggés van az ellátás öt jellemzője, illetve a következmények és a körülmények között. Ahol piros szín van, az azt jelenti, hogy erős összefüggés van a kettő között, ahol zöld szín, ott fordított az összefüggés, ahol pedig halvány a szín, ott nincs releváns összefüggés. Minél erősebb a szín, annál inkább kimutatható a kapcsolat. Fontos, hogy ezek az adatok nem direkt ok-okozatot jelentenek, hanem a két tényező közti összefüggés erősségét mutatják. Például a 0,60 erős összefüggésnek számít, és ugyanígy fordítottan a –0,48 is erős összefüggésnek számít. A pozitív összefüggésnél ahogy az egyik tényező nő, a másik valószínűsége is nő, a negatívnál pedig ahogy az egyik tényező csökken, a másik valószínűsége nő.

Például a betöltetlen háziorvosi körzetek aránya és az elkerülhető halálozás közötti összefüggés közepesen, pozitívan erős. Az elkerülhető halálozás azt méri, hányan halnak meg 75 éves koruk előtt olyan ok miatt, amit meg lehetett volna előzni. Ebben Magyarország egyébként sem áll jól: itthon 2023-ban 100 ezer lakosra közel kétszer annyi elkerülhető halálozás jutott, mint az EU átlagában. Magyarországnál csak Romániában, Bulgáriában és Litvániában volt rosszabb a helyzet.

A betegségek megelőzésében vagy korai felismerésében nagyon fontos szerepük lenne a háziorvosoknak: ők azok, akik sokszor gyerekkoruk óta ismerik a betegeiket, ismerik a körülményeiket és tudnak tanácsot adni az egészségesebb életmódra vagy az elvégzendő szűrővizsgálatokra. Más kérdés, hogy az amúgy is túlterhelt háziorvosoknak erre alig-alig van idejük. Ennek következménye Magyarországon az, hogy sokan már eleve nagyon rossz állapotban kerülnek be az ellátórendszerbe, ami rontja a túlélési esélyeket. Magyarországon 5 évvel kevesebb a születéskor várható élettartam, mint az európai átlag, de Észak-Magyarországon ennél még 5 évvel kevesebb.

Az ábráról leolvasható, hogy minél kevesebb az egy lakosra jutó jövedelem egy körzetben, annál magasabb a betöltetlen praxisok aránya. Hasonló összefüggés van a foglalkoztatottaknál is: minél alacsonyabb a munkát vállalók aránya, annál magasabb a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek aránya.

Az adatok alapján megállapítható:

a betöltetlen praxis, a szegénység, a lakosság elöregedése és a halálozás egymást erősítő tényezők.

Van, ahol 10 kilométernél többet kell utazni a legközelebbi háziorvoshoz

Megyénként is eltérő, hogy mekkora a háziorvoshiány. Például Pest megyében a körzetek 12,7 százaléka betöltetlen, Budapesten 10,9 százalék. A legjobb a helyzet Csongrád-Csanádban, ott csak a praxisok 6,8 százaléka áll üresen. Nógrádban a legrosszabb a helyzet: 29,8 százaléka betöltetlen a körzeteknek, azaz majd minden harmadik praxisból hiányzik az orvos.

Az oldalon azt is meg lehet nézni, melyik az a körzet, ahol a leghosszabb ideje nincs fix háziorvos. Ez a Baranya megyei Ibafa, ahol a háziorvosi állás 22 éve, 2004 októbere óta betöltetlen. Bár a 22 év valóban nagyon soknak számít, amúgy is jellemző, hogy ha valaki otthagy egy praxist, akkor csak sokára találnak a helyére új orvost. 77 hónap, azaz hat és fél év a medián üresedés, vagyis a betöltetlen körzetek fele ennél rövidebb ideje üres, fele hosszabb ideje. A megüresedett praxisok 52 százaléka még 5 év után is üresen áll.

Ezeken a helyeken különösen nagy kihívást jelent, hogy a betegek megkapják a megfelelő orvosi ellátást. 223 településen egyszerre alakult ki az a helyzet, hogy egyetlen háziorvosi körzetben sincs orvos, és a legközelebbi sürgősségi osztály is legalább 30 percre van.

Több mint 15 ezer ember él olyan helyen, ahol 10 kilométernél távolabb van a legközelebbi háziorvosi ellátás.

Az elemzés létrehozott egy összetett ellátási kockázati indexet. Ez összesíti a korábban felsorolt tényezőket: például, hogy van-e orvos az adott településen, milyen messze van a következő rendelő, milyen idős a lakosság. Baj akkor van, ha ezek egyszerre mutatnak ugyanabba az irányba, és erősítik egymást. Ezek alapján a 10 legmagasabb kockázatú településből kilenc Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van. Az első helyen Viszló település áll, de felfért a dobogóra Debréte és Tornakápolna is.

Vannak olyan települések, amik bizonyos mutatók alapján elmaradottnak számítanak ugyan, mégis kevesebb ott a betöltetlen praxis. Ezek az üdítő kivételek, ilyen például Záhony, Nyíradony, Kemecse, Derecske, Baktalórántháza.

A fejlettebb harmadban is vannak olyan települések, amelyekben hiába van relatíve jómód, viszont a legtöbb körzetben nincs orvos. Ilyen például Oroszlány, ahol 41,2 százalék a betöltetlen praxisok aránya, de idesorolható Komárom, Budapest XIX. kerülete, Kőszeg és Budapest XX. kerülete is.

35,4 milliárd forintot fordítanak az alapellátás átfogó reformjára

A Praxistérkép néhány adatáról már Porpáczy Krisztina alapellátásért felelős államtitkár is posztolt. Facebook-oldalán ehhez kapcsolódóan azt írta: a 2027-es költségvetésben 35,4 milliárd forintot fordítanak az alapellátás reformjára. Jövőre 40 százalékkal, 1,75 milliárdra emelik a betöltetlen háziorvosi és fogorvosi körzetek betöltésére, illetve a praxisjog-vásárlás támogatására szánt keretet.

Ehhez a praxisok betegenkénti díját emelik, a fiatal háziorvosok magasabb bértámogatást kapnak, és a tartósan üres körzetek betöltését 500 millió forinttal szeretnék ösztönözni. A cél, hogy kevesebb település maradjon orvos nélkül, a rendelőkben több szakember dolgozhasson, így több idő jusson egy-egy betegre, és csökkenjen a várakozási idő.

A változtatásokra szükség van, mert a trend egyre csak romlik: a GKI Gazdaságkutató Zrt. júliusi elemzésében azt írta, hogy 2010 óta 15 százalékkal csökkent a háziorvosok száma. A Magyar Orvosi Kamara már tavaly februárban is a háziorvosi ellátás akut problémáiról írt. Úgy fogalmaztak, hogy az alapellátás az egészségügy bázisa, az orvos elsődleges feladata a gyógyítás.