Török Gábor: Az Orbán-korszak nem volt diktatúra, 2026-ban nem történt sem forradalom, sem rendszerváltás

Török Gábor politikai elemző szombaton Facebook-bejegyzésben reagált Kováts Eszter politológus 24.hu-n megjelent cikkére, amelyben Kováts amellett érvelt, hogy ha szavaknak meg akarjuk őrizni a jelentését és súlyát, akkor ne nevezzük választási forradalomnak azt, ami 2026-ban történt.

Török Gábor már posztja elején tisztázta, szerinte „az Orbán-korszak NEM volt diktatúra vagy autokrácia, 2026-ban NEM történt sem forradalom, sem rendszerváltás. Ugyanakkor nem zavar, ha mások – akár racionális politikai célok miatt, akár őszinte meggyőződésből – ezeket használják, mert az idő majd úgyis kirostálja azt, aminek a szavatossága hamar lejár.”

Mint írta, attól függ, az Orbán-korszak hogyan viszonyul a demokrácia-diktatúra vitához, hogy miben látjuk a demokrácia lényegét. Majd így folytatta: „Vannak, akiknek már önmagában az elég a demokrácia elhagyásához, ha olyanok kezében van a kormányzás, akiket nem szeretnek, és akik olyan döntéseket hoznak, amelyekkel nem értenek egyet. Szerintem viszont lehet olyan demokrácia, amelyet rossz emberek és rosszul kormányoznak – mindaddig, amíg a demokratikus úton megvalósuló változás lehetősége reálisan fennáll. Mások a demokratikus körülmények között kialakuló túlhatalomban látják a határátlépést, ami megjelenhet bármit megváltoztatni képes alkotmányozó többségben és/vagy több cikluson át tartó domináns hatalmi pozícióban. Szerintem viszont ettől a rendszer még demokrácia marad – mindaddig, amíg a demokratikus úton megvalósuló változás lehetősége reálisan fennáll.”

A politikai elemző szerint 2026-ban Magyarországon közel 3,4 millió ember úgy döntött, hogy demokratikus úton leváltja a korábban négy választáson is kétharmadot szerzett pártot, és másoknak ad bizalmat. A választás jelentős, fontos fordulópont volt Török szerint az 1990 utáni magyar történelemben. „Ha valaki szereti a nagy szavakat, persze beszélhet fülkeforradalomról vagy választási forradalomról is, de valójában semmi olyan nem történt, sem 2010-ben, sem 2026-ban, ami komolyan indokolná, hogy így nevezzük” – fogalmazott.

Tóka Gábor politológust idézve Török azt írta, hogy forradalom az, ahol nem az adott törvények szerint zajlanak a dolgok menetrendszerűen, hanem valaki feláll, hogy itt most a nép nevében a legitimitás valami új forrása születik. Magyar Péterre utalva úgy folytatta: „Valaki persze most is felállt, valóban, pontosabban kiállt a hatalmi pártból, és két éves elképesztő politikai munkával elérte, hogy a törvényesen megtartott demokratikus választásokon messze több szavazata legyen, mint korábbi pártjának.” Szerinte kormány- és rezsimváltás történt, amivel az 1990-ben az egypártrendszerű kommunista diktatúra után létrehozott politikai rendszerben egy új fejezet kezdődött. „S ahogy eddig is mindig, akiknek ez nem tetszik, már most is önkényről és a demokrácia végéről beszélnek” – zárta posztját Török Gábor.