Már 2012-ben tudhattak a bicskei gyerekotthonban zajló szexuális bántalmazásról és az eltussolásról

Már 2012-ben ismert volt a bicskei gyerekotthonban zajló szexuális bántalmazás – mondta a kegyelmi botrány felelőseit feltáró vizsgálóbizottság pénteki ülésén az MTI szerint Szabó Máté, az alapvető jogok korábbi biztosa, akinek hivatala vizsgálatot folytatott és jelentést is készített az üggyel kapcsolatban.

Szabó Máté hivatala a gyerekotthon munkatársainak bejelentése alapján indított vizsgálatot 2012-ben. A volt ombudsman a jelentésükről azt mondta, nemcsak a bántalmazás volt egyértelműen megállapítható, hanem az is, hogy az intézmény vezetői megpróbálják eltussolni a dolgot, hallgatásra bírva a bent lakó gyermekeket és a munkatársakat.

Az alapvető jogok volt biztosa ugyanakkor azt is jelezte, hogy vizsgálatuk nem a tényállásra vonatkozott, hanem arra, hogy az ügyben eljáró hatóságok, így a rendőrség és az ügyészség megfelelő módon bánt-e a gyerekekkel az általuk 2011-ben indított, de egy évvel később lezárt nyomozás során.

Azt mondta, hogy a súlyos hiányosságokat tartalmazó jelentését többek között Balog Zoltán akkori emberi erőforrás miniszternek és Polt Péter legfőbb ügyésznek is eljuttatta, ugyanakkor nem érzékelte, hogy jelentésüknek komolyabb visszhangja lett volna.

A bizottság meghallgatta Klötzl Juditot, az Emberi Erőforrások Minisztériumának korábbi osztályvezetőjét, Balog Zoltán volt protokollfőnökét, akit Vásárhelyi János, a bicskei gyerekotthon egykori igazgatójának 2016-os állami kitüntetéséről kérdeztek. A volt osztályvezető elmondta, hogy az állami kitüntetések, szakmai elismerések adományozása egy hosszú, többkörös folyamat volt. A Miniszterelnökség kitüntetési osztályának volt jogosultsága arra, hogy rákérdezzen a rendőrségnél, van-e büntetőeljárás folyamatban a kitüntetésre javasolt személlyel szemben. Szerinte Vásárhelyi Jánossal szemben éppen akkor nem volt eljárás.

Klötzl Judit azt is mondta, hogy az előterjesztéseket érdemben elbíráló kitüntetési bizottságnak és az ágazati államtitkárságnak is az lett volna a feladata, hogy kiszűrje a kitüntetésre alkalmatlan személyeket, azonban ez nem történt meg.

„Pedig volt előtte bőven jelzés arra vonatkozóan, hogy ez az ember nem érdemes a kitüntetésre” – hangsúlyozta. Hozzátette: az előterjesztéshez csatolt életútban sem tűnt fel senkinek semmi.

A vizsgálóbizottság a pénteki ülésen döntött arról, hogy kezdeményezik a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság azon nyomozóinak, beosztottjainak meghallgatását, akik a 2011-ben elindult, majd egy évvel később lezárt nyomozásban részt vettek. A testület ülése után Schummer Orsolya, a bizottság elnöke újságírók előtt azt is mondta: bár korábban arról született döntés, hogy a kitüntetési bizottság akkori elnökét, Semjén Zsoltot nem hallgatják meg, reméli, hogy a testület tagjai ezt a döntést az elhangzottak tükrében felülvizsgálják.

A kegyelmi botrány felelőseit feltáró parlamenti bizottság felállítását a Tisza Párt kezdeményezte. A testület célja annak feltárása, hogy a bicskei kegyelmi ügyben hogyan működött a köztársasági elnöki kegyelmi döntés előkészítése, az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés, valamint az a politikai és lobbihálózat, amelynek eredményeként Kónya Endre kegyelmet kaphatott.

Novák Katalin 2023-ban köztársasági elnöki kegyelemben részesítette Kónya Endrét, aki ellen Vásárhelyi János, a bicskei gyermekotthon igazgatója bűntársaként indult eljárás. Vásárhelyi kiskorú gondozottak szexuális bántalmazásáért nyolc év fegyházbüntetést kapott. Helyettesét, Kónya Endrét 2021-ben három év négy hónap börtönbüntetésre ítélték, mert a bántalmazott gyermekek fenyegetésével és pszichés nyomásgyakorlással próbálta eltussolni a bűncselekményeket.

A bicskei ügyről jelentés is készült, ezt itt tudja elolvasni.

Magyar Péter miniszterelnök korábban azt állította, hogy Balog Zoltán javasolta kitüntetésre Vásárhelyi Jánost, a bicskei gyermekotthon pedofíliáért elítélt volt igazgatóját, amit az egykori miniszter is megerősített. Azt írta, hogy abban a tudatban javasolta állami kitüntetésre, hogy őt a szakma elismeri, a helyi közösség támogatja, és vele szemben nincs kizáró ok. Balog szerint a kitüntetési indítvány szakmai és erkölcsi ellenőrzése nem az ő feladata volt, és miniszterként a 9 lépcsős felterjesztés 7. szintjén döntött arról. Azt is írta, miután jelzést kapott a bicskei gyermekotthonban gyanakvásra okot adó esetekről, azonnali vizsgálatot kért.