A külügyi bizottság elnöke szerint a Tisza már a választás előtt előkészítette az uniós forrásokról szóló megállapodást
A Tisza-kormány külpolitikájának egyik legfontosabb célja az uniós források megszerzése és Magyarország nemzetközi kapcsolatainak helyreállítása – mondta Hajdu Márton, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke a 24.hu-nak adott interjúban. A politikus szerint a választások előtt a Tisza szakértői már hónapokon át egyeztettek európai partnereikkel arról, hogyan lehetne teljesíteni az uniós pénzek felszabadításához szükséges feltételeket.
Hajdu úgy fogalmazott, az előző kormány súlyos gazdasági és diplomáciai örökséget hagyott maga után, ezért az új vezetésnek az európai szövetségi kapcsolatok rendezésére is összpontosítania kell. A migrációval kapcsolatban Hajdu hangsúlyozta, hogy a Tisza továbbra is meg akarja akadályozni az illegális bevándorlást, ugyanakkor az uniós szabályok betartásával kívánja megoldani a határvédelem kérdését. Szerinte külön kell kezelni az Európai Unió Bírósága által korábban kiszabott bírságot és az új migrációs paktumot, mivel a büntetés a korábbi szabályok megsértése miatt született.
Úgy véli, más tagállamok példája is azt mutatja, hogy szigorú határvédelem mellett is lehetséges az uniós előírások betartása. Hajdu szerint a magyar kormány jelenleg azon dolgozik, hogy tárgyalásokkal rendezze a vitát Brüsszellel. Az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatokról Hajdu azt mondta, hogy a Tisza jobbközép politikája és bevándorlással kapcsolatos álláspontja az amerikai konzervatívok számára is elfogadható.
Hozzátette, hogy a magyar kormány és a parlamenti képviselők Donald Trump környezetével is kapcsolatot tartanak. Washingtonba egyelőre nem neveztek ki új magyar nagykövetet, erre Hajdu szerint akkor kerülhet sor, ha a kormány megtalálja a megfelelő személyt. A politikus azt is elmondta, hogy megtartanák az üldözött keresztényeket támogató Hungary Helps programot, amelynek működését a parlament külügyi bizottsága is vizsgálni fogja. Hajdu beszélt arról is, hogy a Tisza parlamenti frakcióján belül vannak külpolitikai viták, ezek azonban elsősorban a hangsúlyokról és a prioritásokról szólnak.
Egyes képviselők az európai ügyeket, mások Latin-Amerikát vagy az északi országokat tartják fontosabbnak. Szerinte a külpolitikai döntések elsősorban a kormány hatáskörébe tartoznak, a parlament feladata pedig azok ellenőrzése. A külügyi bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a tiszás képviselőknek a saját kormányukat is számon kell kérniük, ha szükséges, de eddig nem tapasztalt olyan külpolitikai döntést, amely komoly nézeteltérést okozott volna a frakción belül.
