Mit keres Soros György egy 2010-es kormányülés összefoglalójában?
Szeptember 30-án szerdán nyilvánosságra hozták a második Orbán-kormány 2010-es kormányüléseinek összefoglalóit. Az erről szóló közleményben kedvcsinálónak bedobtak egy részletet, amely szerint a 2010. december 22-i kormányülésen a vörösiszap-katasztrófa kapcsán azt a döntést hozták meg Orbánék, hogy „Soros György által meghatározott személy szavazati joggal helyet kap a Kármentő Bizottságban.”
Felmerül a kérdés: miért találták ki az akkori kormányban, hogy pont Soros jelöljön embert egy államilag létrehozott bizottságba?Ez a kormánydöntés az elmúlt tíz év kormányzati lejáratókampányait látva elsőre megdöbbentőnek tűnhet, valójában azonban jól illeszkedik az akkori eseményekbe.
2010. október 4-én átszakadt a kolontári vörösiszap-tároló gátja, ami után rövid időn belül több százezer tonna erősen lúgos vörösiszap ömlött a környező földekre és településekre. A Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet érintő tragédiában tízen meghaltak és több mint 150-en megsérültek.
A tragédia után néhány nappal az Amerikában élő Soros György közölte, hogy egymillió dollár adományt ajánl fel az áldozatoknak és a károk helyreállítására. Az adomány érkezéséről a kormány október 14-én számolt be először, ami után néhány nappal, október 19-én Orbán Viktor és Soros György személyesen tárgyalt a kármentésről, illetve közölték, hogy egymillió dolláros összegről van szó.
A tragédia után nem sokkal, 2010 októberében felállt egy héttagú, úgynevezett Kármentő Bizottság, amelynek Lasztovicza Jenő, Zsédenyi Imre, Ékes József, Tollár Tibor, valamint a három érintett település polgármestere volt tagja. Ez a bizottság kapta azt a feladatot, hogy az adományokból és állami költségvetésből felállított kármentő alapba érkezett pénzt elköltse.
A most nyilvánosságra hozott kormányülés-összefoglalóban szerepel aztán az a döntés, miszerint a bizottságba december végétől Soros György is jelölhet egy személyt. A dokumentumból ugyanakkor nem derül ki, hogy ez a személy ki volt és valóban részt vette-e a bizottság munkájában.
A valóságban a kormányülés összefoglalója jól beilleszkedik a nyilvánosságban eddig is ismert eseményekbe. Egy nappal a kormányülés után, 2023. október 23-án ugyanis megjelent a Magyar Közlönyben a 312/2010 számú rendelet, amely szerint a Magyar Kármentő Alap tagja lesz „a Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány kijelölt képviselője.” A rendelet már másnap hatályba lépett.
Bár az még ekkor sem derült ki, hogy pontosan ki Sorosék jelöltje, későbbi, 2011-es újságcikkekben már szerepel, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány Kullmann Ádámot jelölte erre a pozícióra, aki részt is vett a bizottság munkájában. Kullmann később, 2013-ban maga is nyilatkozott arról, mit tapasztalt akkoriban a bizottság tagjaként.
Ekkoriban egyébként a kormány még kesztyűs kézzel bánt a vörösiszap-károsultakat bőkezűen kisegítő Soros Györggyel. A hozzá kapcsolt civil szervezeteket csak a 2014-es választások után kezdték el támadni, a Soros elleni gyűlöletkampány pedig a 2015-ös menekültválság idején kezdődött és 2017-ben ért a csúcsára.
Az Orbán-kormánynak tehát körülbelül fél évtized kellett attól, hogy elfogadják az egymillió dolláros adományt addig, hogy kiplakátolják az utcákat Soros György arcával.
