Három órán át tárgyalták a kórházban rekedt csecsemők ügyét a parlament vizsgálóbizottságában

Több mint három órán át tárgyalta a kórházban rekedt csecsemők és a hazai örökbefogadások rendszerszintű problémáit szerdán a parlament vizsgálóbizottsága, az ülésen az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat munkatársai részletesen beszéltek arról, mi vezetett oda, hogy jelenleg országszerte összesen 301 gyereket gondoznak kórházakban, elsősorban Budapesten és az országi keleti felében. Miután a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság megszavazta a napirendet, Diószegi Judit, a bizottság tiszás elnöke először Deli Judit szakmai koordinációs referensnek adta meg a szót, ő elmondta, 25 éven át dolgozott örökbefogadási tanácsadóként, majd a hazai örökbefogadások országos nyilvántartását vezette. Deli Judit prezentációkon keresztül mutatta be az elmúlt 16 év örökbefogadási gyakorlatát, és részletesen beszélt arról, hogy mikor és hogyan alakította azt az Orbán-kormányok családpolitikája.

Intézkedések sora vezetett ide

Deli Judit a hazai gyermekvédelmi rendszer aranykorának nevezte a 2010-14 közötti időszakot, amikor szerinte a az örökbefogadás minden szereplőjére, a gyerekre, a vérszerinti és az örökbefogadó szülőre is jó szabályok vonatkoztak, az örökbefogadással kapcsolatos folyamatot pedig kijelölt gyámhivatalok végezték.

A szakértő hosszan beszélt arról, hogyan változott meg a hazai gyermekvédelmi rendszer azután, hogy az örökbefogadás előbb a családpolitikai államtitkárság, majd később két államtitkárság együttes irányítása alá került, ami lényegében kiszakította a az örökbefogadás területét a gyermekvédelemből. Azt mondta, azzal, hogy a terület 2020-22 között a Miniszterelnökség családpolitikai osztályához került, majd az Orbán-kormány utolsó ciklusában, 2022-26 között a kulturális és innovációs minisztérium irányította, a szakmai munka már nem tudott úgy becsatornázódni, ahogy az szükséges lett volna.

Deli Judit szerint negatív intézkedésnek élte meg a szakma azt is, hogy az örökbefogadói tanfolyam kötelezőségét eltörölte az előző kormány, és negatív hatásként írta le a gyerek és az örökbefogadó szülő közötti korhatár 45-ről 50-re emelését, valamint az egyedülálló örökbefogadókra vonatkozó korlátozásokat is. „Vélhetően az azonos nemű párok örökbefogadása indította el ezt a gondolkodást, de ennek súlyos következményei lettek” – fogalmazott Deli Judit, aki beszélt arról is, hogy nem támogatásnak élték meg azt, hogy 2025 novembere óta miniszterelnöki biztos koordinálta a nevelőszülői hálózat felügyeletét.

4 éves kornál nyílik az olló

A szakértő prezentációja szerint folyamatosan csökken az örökbe fogadni szándékozók száma itthon, jelenleg 900 1 év alatti gyerek vár arra, hogy örökbe fogadják, de csak közel 700-an vannak az örökbefogadásra váró szülők. Kiemelte, hogy 4 éves kornál nyílik az olló, 6 év feletti gyerekek esetében kevesebb az örökbefogadni szándékozó pár, a 6 és 10 év közötti gyerekek esetében a külföldi örökbefogadók a jellemzőek. Deli Judit prezentációja közben kitért arra, hogy a szeptember 15-i adatok szerint összesen 301 kórházban rekedt gyereket gondoznak országszerte, szerinte ahhoz, hogy csökkenjen a számuk, elsősorban az egészségügyi rendszer alapellátását kell megerősíteni, ha ez nem történik meg, a helyzet tovább romolhat.

Deli Judit szerint ahhoz, hogy a vérszerinti szülők ne hagyják kórházban a gyerekeiket, segíteni kell a krízisbe került anyákat és apákat abban, hogy el tudjanak köszönni a gyereküktől, és szerinte kulcskérdés, hogy a szülő bejárhasson a gyerekéhez. Fájdalmas pontnak nevezte azt az eljárást is, amikor például lejárt személyi igazolvány miatt az anyakönyvi hivatal ismeretlenné nyilvánítja a szülőt, ami miatt a gyerek később nem tudja megkeresni a szüleit. „Hatalmasat nőtt az ismeretlen szülők száma az elmúlt 3-4 évben, 2024-ben még 7, 2025-ben már 30 ilyen gyerek volt a kórházakban” – mondta Deli Judit, beszélt arról is, hogy miért csökken az örökbefogadók száma, az okok között említette, hogy

• egyedülálló örökbefogadókat nagyobb arányban utasították el,
• folyamatosan csökken az örökbefogadásra váró házaspárok és egyedüli örökbebefogadók aránya is
• az örökbefogadók 30-40 százaléka visszavonja a kérelmet (gyereke születik, elválik, stb), visszalép,
• tavaly 29 gyerek került vissza a szakellátásba, mert nem voltak kész a szülők az örökbefogadásra, ami szerinte azt erősíti, hogy szükséges az örökbefogadó tanfolyamot kötelezővé tenni.

Nem mindig az örökbefogadás a legjobb megoldás

Deli Judit prezentációja után dr. Séra Natália, a Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat munkatársa részletesen beszélt arról, hogy szerinte az örökbefogadás egyfajta sorsrendezés, amivel „nem állunk jól, az örökbefogadások számának alacsonynak kellene lennie”.

Séra szerint a jelenlegi jogszabálynak már a szóhasználata is rendkívül aggályos egészségügyi intézményben hagyott gyermekekről szól, szerinte ugyanis ezeket a gyerekeket nem otthagyják, a döntés mögött a gyámhivatal engedélye áll. Séra Natália kitért arra, hogy a jogszabály szerint ha egy anya távozik a kórházból, és otthagyja a gyerekét, akkor a zárójelentésben jogkövetkezményekről is szó van. „Erről ők ritkán értesülnek, mert elmennek, nem is tudják, hogy milyen lehetőségeik és jogaik vannak, meddig látogathatják a gyereküket” – magyarázta a szakértő.

Van olyan baba, akit hordozókendőben ringatnak, mást éppen csak ellátnak

Problémásnak nevezte azt is, hogy az apákat is a zárójelentés kiállításától érintik a határidők, pedig ők sokszor még a gyerek születésének tényéről is később értesülnek. A szakértő szerint nem minden esetben az örökbefogadás a legjobb megoldás a kórházban rekedt csecsemők helyzetére, sokkal jobb lenne feltérképezni a családjaik helyzetét, mert elképzelhető, hogy találnának olyan családtagot, barátot, aki hazavinné őket. Séra Natália szerint hátráltatja a gyerekek helyzetének rendezését az is, hogy rendkívül erős megbélyegzés éri azokat az anyákat, akik kórházban hagyják a gyerekeiket, pedig szerinte sokan szerető szülők, csak sokszor lakhatási, anyagi nehezítettség, drog- vagy alkoholfüggőség, párkapcsolati erőszak áll a háttérben.

„Azon vagyunk, hogy a vérszerinti szülő adhasson egy nevet, egy fényképet, egy plüsst a gyerekének, hogy később el tudjon indulni majd az életében”

– mondta Séra, aki szerint hirtelen nőtt meg azoknak a gyerekeknek a száma, akik a kórházban rekedtek, de a kórházak gyakran erőn felül gondozzák őket. „Pedig térre, levegőre, tornáztatásra lenne szükségük, de ez nem mindig valósul meg, a csecsemők gondozása a kórház kapacitásaitól függ. Van olyan baba, akit hordozókendőben hordoz a nővér, mást csak etetnek, pelenkáznak” – magyarázta. A szakértő szerint jelenleg az is gondot okoz, hogy sokszor valamilyen okból áthelyezik a gyereket például akár egy másik megyébe, ilyenkor sem az anya, sem a gyám nem tudja látogatni, nincs mindig elérhető védőnő sem.

Kiemelte, hogy a kórházi dolgozók gyakran nincsenek tisztában az örökbefogadási eljárásokkal, előfordult már olyan is, hogy a vérszerinti anya és az örökbefogadásra váró szülők összefutottak a kórházi folyosón. „A kórházak egyszerűen nincsenek felkészülve ezekre a helyzetekre, nehezen tudják egyszerre kezelni az örökbefogadási folyamatot, a gyereket és a szülőt”, magyarázta a szakértő, aki szerint emiatt különösen fontos lenne segítő a kórházakba.

Séra a problémák közé sorolta azt is, hogy

• emelkedett az ismeretlen szülők száma, ez akkor fordul elő például, ha lejárt okmánya miatt ismeretlennek nyilvánítják az anyát,
• korábban a kórházban rekedt gyerekek szakellátásba kerültek, most viszont vannak, akik éveket töltenek bent
• nincs egységes protokoll a kórházakban a gyerekek életeseményeinek rögzítésére, nem követik rendesen a mozgásfejlődését például,
• vannak kórházak, amelyek naplót vezetnek erről, máshol egyáltalán nincs adat róla,
• nem egyforma a kórházak házirendje, szobalehetősége is.

Séra Natália a fővárosi tegyesz megoldási gyakorlataiból említett példákat, azt mondta, náluk két gyermekügyes foglalkozik a kórházban rekedt csecsemők ügyével, a gyerekeket pedig konkrét gyámokhoz kapcsolták. Támogatják a krízisgondozást, szóróanyagokat készítettek, amelyeket kitettek a kórházakban, szakmai napot, „útravaló gyermekemnek” könyvet készítettek, sorolta. Séra szerint országos szintű együttműködés kell a megoldáshoz.

Melléthei-Barna Márton, a Tisza országgyűlési képviselője tett fel kérdéseket először, az örökbefogadó szülők hátteréről, státuszáról, az apák, az apaság megállapításáról, valamint arról a 29 esetről érdeklődött, amelyek során visszaadták a gyerekeket az örökbefogadó szülők. Deli Judit erre azt válaszolta, hogy minden egyes sikertelen kihelyezés felülvizsgálatot von maga után, Séra Natália pedig azt látja, hogy a visszautasítás oka sokszor nem a gyerek, hanem a hosszú éveket váró, elvárásokat megfogalmazó örökbefogadó szülő érzi azt, hogy nem erre számított.

Panyi Miklós (Fidesz) próbálta a nemzetközi térben elhelyezni az ülésen vázolt számokat, szerinte nem egyértelmű, hogy miért ugrott meg háromszorosára a kórházban rekedt gyerekek száma. A 300-as számhoz kapcsolódóan azt kérdezte, hogy mennyi az a szám, ami a gyerekek örökbeadásával, hazaadással elfogadhatóvá válik, mire Deli Judit azt válaszolta, hogy Magyarországon a legmagasabb az egy főre jutó örökbefogadások száma, míg nálunk 1400 gyerek vár örökbefogadó családra, Ausztriában ez a szám 100, tehát sokkal kevesebb gyerek esik ki a családi fészekből. A szakértő szerint ez megengedhetetlen.

A három órás ülés végén Dúró Dóra (Mi Hazánk) azt javasolta, hogy a későbbiekben határozzanak meg időkeretet a szakértői meghallgatások alkalmával, a vizsgálóbizottság következő meghallgatását október 7-én tartják meg.

A kormány gyermekvédelmi jelentése szeptemberben készült el, ehhez kapcsolódóan a Tisza Párt szeptember 14-én nyújtott be azt az átfogó gyermekvédelmi törvényjavaslatot, amelyről Magyar Péter a napirend előtti felszólalásában is megosztott néhány részletet az Országgyűlésben. A törvénymódosítás a címe szerint a gyerekek jogainak és biztonságának megerősítését célozza, előadója a szociális és családügyi miniszter, Kátai-Németh Vilmos. A gyermekvédelmi rendszer állapotáról, azon belül a kórházban rekedt csecsemők helyzetéről Gyurkó Szilvia szociális és gyermekügyi államtitkár a Telex stúdiójában beszélt először részletesen, az adást itt nézheti meg újra: