Baka András az ENSZ előtt: A bosszúállás nem megengedhető, az igazságszolgáltatás nem válhat politikai fegyverré

Idén áprilisban a magyar nép a demokratikus megújulás mellett szavazott, többet várt, mint pusztán egy kormányváltást, mondta Baka András köztársasági elnök az ENSZ Közgyűlésének 81. ülésszakán New Yorkban tartott beszédében csütörtökön.

Baka az ENSZ Közgyűlése előtt arról beszélt, a magyarok azt várják, hogy a közélet megváltozzon: „hogy legyen jogállamiság, az állam szolgáljon, ne pedig mindent ellenőrzés alatt tartson; a bíróságok nyomásgyakorlástól mentesen hozzák meg döntéseiket; a sajtó kérje számon a hatalmat; és a közpénzek felhasználása a közjó érdekében történjen”. A köztársasági elnök szerint a korrupciót és a hatalommal való visszaélést elszámoltatásnak kell követnie, de a bosszúállás nem megengedhető, az igazságszolgáltatás nem válhat politikai fegyverré. „Egy demokratikus állam nem orvosolhatja a múlt hibáit azzal, hogy ezeket a hibákat – még ha új vezetők alatt is – megismétli. Ugyanazoknak a törvényeknek kell vonatkoznia azokra, akik tegnap kormányoztak, azokra, akik ma kormányoznak, és azokra, akik holnap kormányozhatnak.”

Baka arról is beszélt, hogy Magyarország az Európai Unió megbízható tagja, a NATO elkötelezett szövetségese, és aktív tagja leszünk az ENSZ-nek is. Szerinte ezek a partnerségek nem elveszik, hanem védik a szabadságunkat.

Kitért az 1956-os forradalomra és Ukrajna helyzetére is. Hetven éve a szovjetek eltiporták azt a reményt, hogy a magyarok önmagukat kormányozzák. „Felhívásaink eljutottak az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, de a nemzetközi közösség nem tudta megakadályozni vereségünket. Számos, itt képviselt ország megnyitotta kapuit azok előtt a magyarok előtt, akik a forradalom után elmenekültek hazájukból. Emlékszünk arra, milyen árat kellett fizetnünk függetlenségünk elvesztéséért, de arra a segítségre is, amely népünk számára lehetővé tette az újrakezdést. Ma Ukrajna küzd függetlensége megőrzéséért. Magyarország elítéli Oroszország teljes körű, támadó háborúját, amely sérti az ENSZ Alapokmányát és a nemzetközi jogot. Kiállunk Ukrajna önvédelemhez való joga, szuverenitása, valamint területi integritása mellett a nemzetközileg elismert határain belül, továbbá népének joga mellett, hogy saját jövőjéről maga dönthessen.

A szabadság, amelyért a magyarok 1956-ban harcoltak, az a szabadság, amelyet ma az ukránok számára is meg kell védenünk.”

Magyarország azt szeretné, ha a diplomácia véget vetne a háborúnak, de a tartós békéhez elengedhetetlen Ukrajna szuverenitásának tiszteletben tartása. „Ha az erőszakos területelfoglalás a viták rendezésének elfogadott módjává válik, minden kisebb ország okkal aggódhat majd jövőjéért.”

A köztársasági elnök szerint az izraeliek és a palesztinok számára lehetővé kell tenni, hogy biztonságban és méltóságban élhessenek. A tartós békének biztosítania kell, hogy az itt élő családok bízhassanak abban, hogy gyermekeiknek nem kell átélniük azt a félelmet, ami eddig az itt élők életét meghatározta. „A háború vagy üldöztetés miatt otthonukból elmenekülni kényszerült emberek számára a védelem először azt jelentheti, hogy egy másik országban találnak menedéket. Magyarország saját történelme elegendő ok arra, hogy megértsük ezt az igényt. Ugyanakkor minden államnak joga van határainak védelméhez. Magyarország ezt a nemzetközi joggal összhangban fogja tenni. Harcolni fogunk az illegális migráció ellen és az abból hasznot húzó bűnszervezetek ellen, miközben tiszteletben tartjuk az emberi méltóságot és a menekülteknek biztosítandó védelmet.”

Baka az ENSZ-szel szemben is megfogalmazott kritikát. Szerinte a szervezet bizalmi válsággal szembesül, túl gyakran nem lép fel, amikor nagyobb államok „vagy azok barátai” megszegik a szabályokat.

A teljes beszédet itt lehet elolvasni.