A BYD fizeti a szegedi egyetem környezetvédelmi méréseit, de ettől még nem összeférhetetlen az együttműködésük

Nemrég kiderült, a BYD fizet azért a Szegedi Tudományegyetemnek (SZTE), hogy monitorozza a szegedi gyár környezeti hatásait. Mivel az egyetem és a kínai autógyártó között már korábban is többféle együttműködés alakult ki, felmerülhet, hogy mennyire tekinthető függetlennek az SZTE ebben a szerepben. A megkérdezett szakértők szerint azonban önmagában az, hogy a két intézmény más területeken is együttműködik, nem jelent összeférhetetlenséget.

Az SZTE és a BYD kapcsolata nem most kezdődött. 2025 végén oktatási és kutatás-fejlesztési megállapodást kötöttek, amelynek részeként SZTE-s hallgatók gyakornokként dolgozhatnak a vállalatnál. Az egyetem Science Parkjában elektromobilitáshoz kapcsolódó kutatás-fejlesztési és oktatási központ kialakítását is tervezik. Az SZTE már a gyár építése alatt is végzett méréseket a BYD számára, a jövőben pedig egészségügyi szolgáltatásokat is nyújtana a vállalat munkavállalóinak.

Augusztusban az is kiderült, hogy az SZTE „független külső szakértőként” részt vesz a gyár környezetvédelmi monitoringjában. Az egyetem a levegőminőséget, az ipari szennyvizet, a talajvizet, a talajt és a zajterhelést vizsgálja, valamint a helyhez kötött kibocsátási forrásokat is figyelemmel kíséri. A mérési eredményeket értelmezi, és a monitoringtervek kidolgozásában is részt vesz. A munkát a BYD finanszírozza.

Az egyetem szerint a BYD nem tud beleszólni a mérésekbe. Azt mondták, hogy a vizsgálatok körét jogszabályok, hatósági előírások, a BYD környezetvédelmi engedélye és a hatóság által jóváhagyott monitoringtervek határozzák meg, a mérési módszereket pedig szintén jogszabályok és szabványok rögzítik. Az egyetem szerint a BYD ezek meghatározásában nem vesz részt, és az eredmények értelmezésébe vagy nyilvánosságra hozatalába sem szólhat bele. Azt is közölték, hogy ha a mérések során a megengedett határértékektől való eltérést tapasztalnak, arról haladéktalanul értesítik az illetékes hatóságokat.

A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal azt írta, ők is a sajtóból értesültek arról, hogy a BYD az egyetemet tervezi megbízni a monitoringgal. Mint mondták, a monitoringot a környezetvédelmi és egységes környezethasználati engedély írja elő a BYD számára, amely az elvégzéséhez akkreditált közreműködőt vehet igénybe.

A mérési eredmények kiértékelése viszont a környezetvédelmi hatóság hatásköre. A BYD-nak a mintavételi, mérési és vizsgálati jegyzőkönyveket meg kell küldenie a hatóságnak, amely a monitoring mellett rendszeres helyszíni bejárásokkal is ellenőrzi a gyár működését. Ha jogsértést észlel, a szükséges intézkedéseket is a hatóság teszi meg.

Szabó Attila, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) környezetvédelmi aktivizmussal foglalkozó jogásza szerint ezért külön kell választani a BYD saját monitoringját és a hatósági ellenőrzést. Ha az SZTE-t azért vonták be, hogy a vállalat a saját működését és környezeti hatékonyságát javítsa, abban önmagában nem lát összeférhetetlenséget. Más lenne a helyzet, ha a kormányhivatal az SZTE-t hatósági ellenőrzésben alkalmazná szakértőként, miközben az egyetem és a BYD között más szerződéses kapcsolat is fennáll. Szabó szerint az engedély betartását a kormányhivatalnak kell ellenőriznie.

Ez alapján az SZTE és a kormányhivatal szerepe eltér egymástól, de ettől még továbbra is kérdés, hogy a BYD által finanszírozott mérések mennyire függetlenek. Fiala-Butora Erika környezetvédelmi jogász szerint az is fontos, hogy az SZTE konkrét mérést végző munkatársa ne legyen utasítható az eredmények tekintetében. Ennek szabályait az egyetem és a BYD közötti szerződésben, valamint az SZTE belső szabályaiban is rendezni lehet.

Fiala-Butora azt is elmondta, önmagában nem ad nagyobb súlyt egy mérésnek, hogy azt az SZTE végzi. Ha például egy helyi egyesület vitatja az eredményeket, saját szakértőt is megbízhat, és egy jogvitában azt vizsgálják, hogy a mérés megfelel-e a jogszabályoknak, az előírt módszereknek és a műszaki követelményeknek.

A mérési eredmények nyilvánosságára is külön előírások vonatkoznak. A kormányhivatal ugyanis azt mondta, hogy a BYD-nak nyilvános oldalon közzé kell tennie a folyamatos immisszióméréseket, azaz hogy mekkora a környezetbe jutó szennyező anyagok koncentrációja. A vállalatnak arról is tájékoztatnia kell a hatóságot, hogyan biztosítja ezt a hozzáférést, és ennek elérhetősége nélkül a próbaüzem sem kezdődhet meg. Az SZTE ugyancsak azt közölte, hogy a monitoring során keletkező adatokat egy erre létrehozott online felületen teszi majd hozzáférhetővé, és a BYD az eredmények közzétételébe sem szólhat bele.

A BYD szintén úgy gondolja, hogy az SZTE-vel fennálló egyéb együttműködések nem okoznak összeférhetetlenséget, és nem befolyásolják a monitoring szakmai függetlenségét. A vállalat szerint az egyetemet tudományos és környezetvédelmi szakértelme, valamint szakmai tapasztalata miatt választották, a mérések és az értékelések pedig szakmai szempontok alapján történnek. Ha kedvezőtlen, akár hatósági intézkedést megalapozó eredmény születne, azt a BYD szerint ugyanilyen szakmai és jogszabályi szempontok alapján kell értékelni.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.