Az Alkotmánybíróság (AB) újragondolását és újraépítését nevezte a következő időszak legfőbb feladatának Ligeti Miklós, a testületbe a Tisza Párt által jelölt büntetőjogász az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága előtti meghallgatásán hétfőn.
Ligeti Miklós jogvédő, a Transparency International magyarországi jogi igazgatója úgy fogalmazott, jelenleg egy „foglyul ejtett Alkotmánybírósággal” állnak szemben, amely sok esetben nem jogállami irányban, gyenge érvanyaggal, nem az elesettek oldalán állva működött. „Vissza kell adni a testület méltóságát” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ebben ő segíteni tudna, mivel az elmúlt 14 évben tapasztalatot szerzett abban, milyen, amikor a hatalom nem tartja tiszteletben a jogszabályokat.
A bizottság meghallgatta a szintén a Tisza Párt által jelölt Chronowski Nóra egyetemi tanárt, alkotmányjogászt, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát is. Chronowski arról beszélt: alkotmánybíróként ő egy törvény megsemmisítését a sikeres alkotmányos átalakulás bizonyítékának, és nem kudarcnak tekintené.
Chronowski az alkotmányosság legfőbb értékének a demokratikus jogállamot és az emberi méltóságot nevezte, amelyek mentén értelmezni kell szerinte az alkotmányt. Arról is beszélt, hogy fontosnak tartja az egyének, kisebbségek, sérülékeny csoportok védelmét, és az alkotmányjogi panaszok kivizsgálását. A testületet egy vitatkozó, érvelő közösségként képzeli el, ehhez azonban a testület szakmai legitimációjának erősödésére van szükség – értékelt.
Egy bíró számára nincs felemelőbb és megtisztelőbb feladat annál, mint hogy a Sólyom László rendszerváltó Alkotmánybírósága által megteremtett magyar alkotmányosság joggyakorlatát újraélesztheti – ezt pedig a szintén a Tisza Párt által jelölt Kovács András György mondta a meghallgatásán.
Kovács András György szerint az Alkotmánybíróság a Sólyom-féle joggyakorlatot továbbfejlesztheti annak érdekében, hogy egy hosszú távon is működő, konszolidált, demokratikus jogállam legyen Magyarországon.
A jelölt a szakmai pályafutásáról szólva arról beszélt, hogy három évtizedet töltött az igazságszolgáltatásban, jelenleg a Kúria tanácsvezető bírája, emellett egyetemi karriert is épített. Állítása szerint nagy tapasztalatot szerzett abban, hogy hogyan kell a nemzetközi jogot – elsősorban az Európai Emberjogi Egyezményt –, az európai uniós jogot és az alaptörvényt összhangban alkalmazni. Egy kérdésre pedig azt felelte: nem „vonódott be” a politikába, sőt, magát a feltételezést is sértésnek tartja.
Az Alkotmánybíróság iránti bizalom visszaállításában a hiteles és független tagokat tartja a legfontosabbnak Orosz Árpád Gábor, a Tisza Párt negyedik jelöltje.
A Kúria Polgári Kollégiumának egykori vezetője, tanácselnök bíró, polgári jogász, európai jogi szakjogász, a Szegedi Tudományegyetem oktatója kiemelte, hogy szerinte megalapozott bírói döntés csak valódi szakmai vitában alakulhat ki, ugyanakkor a döntések során fontos egy-egy ügy körülményeinek, összefüggéseinek ismerete, és a döntések következményeinek mérlegelése.
Orosz Árpád Gábor elmondta, azt vallja, hogy mindig a törvény betűje mögé kell nézni, „lelket kell lehelni” a szavakba, ugyanakkor tisztán kell látni a kereteket, senki sem lehet önkényes jogfejlesztő.
