Karácsony Gergely nagyítóval keresi, de nem találja a kormány által ígért partnerséget

Karácsony Gergely főpolgármester a Népszavának adott interjúban arról beszélt, hogy nagyítóval keresi, de nem találja a kormány által ígért partnerséget.

A főpolgármester közölte: ő az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának (ÖNET) múlt heti ülésén azt képviselte, hogy a szolidaritási hozzájárulás rendszeréhez mindenképpen hozzá kell nyúlni. Szerinte nem reális elvárás, hogy azonnal eltöröljék, hiszen 400 milliárd forintos kiesést jelentene a központi költségvetésnek, az viszont elvárható, hogy érdemi lépés történjen a kivezetés irányába.

Az ÖNET ülésén azt ígérték, hogy az önkormányzati rendszer reformjának előkészítésébe bevonják a polgármestereket. Magyar Péter kedden azonban arról posztolt, hogy a megyei önkormányzatok rendszere jelen formájában teljesen feleslegessé és okafogyottá vált. „Én is elővettem a nagyítómat, hogy megkeressem, de még nem sikerült rábukkannom. Az ülésen ugyanis az hangzott el, hogy az önkormányzatokat bevonják az alkotmányozásba. Az egyik sarkalatos kérdés, hogy bekerül-e az új alkotmányba a szubszidiaritás elve, ami nélkül nehéz komolyan venni, hogy az önkormányzatok valódi tényezők az államigazgatásban. A másik pedig az, hogy hozzányúlunk-e a hazai önkormányzati világ közjogi szerkezetéhez, amelynek éppen az a legvitatottabb kérdése, hogy szükség van-e a megyei közgyűlésekre” – mondta Karácsony a kormány által ígért partnerségről.

Szerinte nem teljesen érthető, mire gondolt a miniszterelnök keddi bejegyzésében. Karácsony azt mondta, ezek választott közhatalmi testületek, amelyeket elvileg nem lehet feloszlatni. „Sulyok Tamás aláírta a saját politikai kivégzését, de a közgyűléseknél erre aligha lehet számítani” – fogalmazott. Karácsony egyébként meggyőzhető lenne arról, hogy a megyei közgyűlésekre nincs szükség, de azt abban a vitában lehetne eldönteni, hogy hol legyen az önkormányzatiság középszintje. Ezt a vitát szerinte még nem folytatták le.

Arról is kérdezték, hogy az önkormányzati reform részeként változtatna-e a kerületek határain, illetve hogy milyen jogköröket, intézményeket kérne vissza az államtól. Karácsony nem támogatná a kerülethatárok átrajzolását, de ez nincs is most napirenden. Azt mondta, a kerületeknek vissza kellene kapniuk az iskolákat, az épületek jelenleg is önkormányzati tulajdonban vannak. Szerinte a középiskolák esetében kérdés, hogy mind a fővároshoz kerüljön vagy osztozzon a kerületekkel.

Karácsony arról is beszélt, hogy fontos a megfontolt haladás, és a kórházak visszaadását nem szorgalmazza, egy ilyen kis országban ez maradhat állami kézben. Szerinte a kerületek és a főváros viszonyában erősíteni kellene a főváros kompetenciáit főként szabályozási kérdésekben, különös tekintettel az építésszabályozásra. Azt is mondta, hogy ennél is fontosabb az agglomeráció és a főváros viszonya, amely évek óta elvarratlan szál. Szerinte létre kellene hozni egy várostérségi közhatalmi testületet, amelynek két legfontosabb feladata az egységes településszabályozás, illetve a hatékony közszolgáltatás lenne.

Karácsony nem árulta el, pontosan kivel egyeztetett a kormány tagjai közül Budapest pénzügyi helyzetének rendezéséről, azt viszont elmondta, hogy a miniszterelnök több miniszternek is politikai mandátumot adott az ügyben. Szerinte a fővárosnak nincs vészforgatókönyve arra az esetre, ha október elejéig nem sikerül megállapodni a kormánnyal, mert ez nem fordulhat elő. A főpolgármester arról is beszélt, hogy idén még semmilyen normatíva nem érkezett a fővároshoz a szolidaritási hozzájárulásról az előző kormánnyal kialakult jogvita miatt. Szerinte ez nagyságrendileg 50 milliárd forintos kiesés.

Amikor arról kérdezték, hogy a Tisza-kormány ellen is pert indítanak-e a szolidaritási hozzájárulás miatt, Karácsony így fogalmazott: „Feltéve, hogy nem kötünk a Tisza-kormánnyal egy olyan megállapodást, amely a folyamatban lévő pereket is érinti. A szolidaritási hozzájárulás mérséklése csak átmeneti megoldás lehet. Az egész önkormányzati finanszírozási rendszert át kell alakítani.”