A kormány elindítja a vidékfejlesztési programját, csak erről elfelejtettek szólni a falvaknak

„Örülök neki, de nem tudtam erről. Köszönöm a jó hírt!” – mondta egy határmenti falu polgármestere, amikor megtudta tőlünk, hogy az alig 120 fős település is bekerült a Szent István Vidékfejlesztési Program első szakaszába, aminek indulását kedden jelentette be a parlamentben Magyar Péter miniszterelnök. Eredetileg azért hívtuk fel a polgármestert, hogy a program részleteiről érdeklődjünk nála, például, hogy milyen szempontok alapján választották ki a faluját, voltak-e korábban egyeztetések a lehetséges fejlesztésekről, mikor kaphatják meg a beígért támogatást. Bevallása szerint egészen mostanáig nem is hallott még a vidékfejlesztési programról, de azért hozzátette, hogy „terveink lennének.”

A Tisza-kormány vidékfejlesztési programjáról annyit lehet tudni, hogy egyelőre pilot jelleggel indul, első körben tíz mikrotérségben (Zalakaros, Harkány, Bács, Pásztó, Medgyesegyháza, Igal, Tiszaújváros, Gyöngyös, Nyírbátor, Gönc vidéke) száz település bevonásával, a részletes listát Lőrincz Viktória, a Tisza-kormány vidék- és településfejlesztési minisztere posztolta ki. A kormány tíz településenként évi 1-1 milliárd forintos fejlesztési keretet biztosít majd. Magyar Péter szerint ez a program azért lesz más, mint a Fidesz-kormányok programjai, mert a helyi közösségek maguk dönthetik el, hogy mire költik el a kapott támogatást, a kormány nem fog beleszólni ebbe.

Az a cél, hogy a kísérleti szakasz után 2027. augusztus 20-ával megkezdődhessen a program országos bevezetése, ami a kormány szerint körülbelül 2174 települést és 1,8 millió embert érinthet. Közben Ráki Zsolt, a Tisza gyulai képviselője már kiposztolta, hogy az ő választókerületében melyik tíz település kaphat támogatást a program következő szakaszában. Az MTI-nek azt mondta, hogy ezek a települések a következő körben, várhatóan a jövő év augusztusában jutnak fejlesztési forrásokhoz, most egyelőre „felkészülnek”. Ez arra utal, hogy már az is megvan, melyik települések juthatnak támogatáshoz a program későbbi szakaszában.

Több kiválasztott település vezetőjével is beszéltünk Magyar Péter bejelentése után, és nem a cikk elején idézett polgármester volt az egyetlen, aki a hírekből tudta meg, hogy települése egy kísérleti program részese lett. Volt olyan polgármester, aki időt kért, hogy tájékozódni tudjon a programról. A Bács-Kiskun megyei Bácsbokod polgármestere, Kovács László például Lőrincz Viktória Facebook-oldaláról értesült arról, hogy a 2300 fős nagyközség szintén a kiválasztott száz település között van, hivatalos értesítést még nem kapott erről. Az sem volt világos az általunk megkérdezett polgármesterek számára, hogy miért pont az ő településüket választották ki a programba.

Erről Kovács Lászlónak sem volt információja. Azt mondta, hogy a térség (Bács-Kiskun 6. választókerülete) országgyűlési képviselője, a tiszás Csontos Bence még korábban összegyűjtötte, hogy a választókerületében milyen fejlesztési igényei és ötletei vannak a településeknek. Ő a lakossággal egyeztetve több mint 30 ötletet terjesztett az országgyűlési képviselő elé: ezek között szerepel körforgalom kiépítése, útfelújítás, az ivóvízhálózat felújítása és bővítése, kerékpárút építése és zöldítés is.

„A Jóisten lenézett ránk, és érezte, hogy benne kell lennünk” – mondta Szabó Péter, a Somogy megyei Szentgáloskér polgármestere, amikor a programról kérdeztük. Nem volt konkrét információja arról, hogy mi alapján esett a kormány választása az ő településére. Azt, hogy benne lesznek a programban, az országgyűlési képviselőjük stábjától tudta meg. Csontos Bencéhez hasonlóan Csatári Ernő, a siófoki választókerület képviselője is felmérte korábban, hogy a körzetéhez tartozó településeken milyen problémáik vannak, Szabó Péter elképzelhetőnek tartja, hogy ez is szempont volt a kiválasztásnál.

Ruck Márton, Medgyesegyháza polgármestere is úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy véleménye szerint azért kerülhetett be a tíz mintatérség közé Medgyesegyháza, mert korábban kidolgozott egy nyolcoldalas fejlesztési koncepciót, amit eljuttatott a térség országgyűlési képviselőnek, Gurzó Máriának is.

A kormány közleménye szerint a tíz mintatérséget az egy főre jutó Szja-köteles jövedelem és a komplex fejlettségi mutató alapján választották ki. Nem az ország leggazdagabb részeiről van szó: a kormány közlése szerint a kiválasztott térségekben az egy főre jutó átlagos jövedelem több mint 36 százalékkal marad el az országos átlagtól. Úgy tűnik tehát, hogy nem a településeknek kellett pályázniuk a programba való bekerüléshez, hanem a kormány jelölte ki őket bizonyos mutatók alapján. Az nem tiszta, hogy az országgyűlési képviselőkkel való egyeztetések mennyiben befolyásolták a kiválasztási folyamatot.

A másik kérdés, hogy mikor indulhat a program, azaz mikor kapják meg a beígért támogatást a települések. A bácsbokodi polgármesternek erről sem volt információja, szerinte az a legfontosabb kérdés, hogyan osztják el a támogatási összeget a térség települései között: lehet, hogy térségi szinten, több település együttműködésével valósulnak meg fejlesztések, és az is lehet, hogy minden településen történik majd valamilyen fejlesztés. Mindenesetre örülnek annak, hogy bekerültek a programba, és annak is, hogy részesei lehetnek valami újnak.

Egy biztos, hogy Szentgáloskéren lenne mire költeni. Szabó Péter szerint nagyon rászorul a támogatásra a 460 fős falu. Úgy számol, hogy akár 100 millió forintot is kaphatnak a programon keresztül, amit elsősorban útjavításra és járdaépítésre fordítana, de a közösségi tér felújítására is nagy igény van. Nagy lépés lenne a falunak, ha megtörténnének ezek a fejlesztések, mondta a polgármester.

Magyar Péter eredetileg 2025. augusztus 20-án hirdette meg a tíz pontból álló Szent István-programot. Ebben olyan nagyívű célkitűzések is szerepeltek a településeknek biztosított egymilliárdos fejlesztési keret mellett, mint hogy 2035-ig megállítják a népességfogyást, 80 évre emelik a születéskor várható élettartamot, megszüntetik az orosz energiafüggőséget és 2040-ig megduplázzák a megújuló energia arányát a hazai energiaellátásban.

Megkérdeztük a kormányt, hogy pontosan milyen szempontok alapján választották ki ezt a száz települést, az országgyűlési képviselőnek volt-e szerepük ebben, illetve mikor kaphatják meg a támogatásokat a települések. Amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.