A népegészségügyben óriási erő és óriási potenciál van – mondta Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos Fábián Tamásnak a Telex élő műsorában.
A beszélgetés egyik fontos apropója az volt, hogy néhány napja nyilvánossá vált a kórházi fertőzésekről szóló adatok első csoportja.
Az NNGYK-nál az elmúlt három hónapban kidolgozták a fertőzéses adatok elemzésének módszertanát, megalkották a kórházakra lebontott adatbázist, és építettek egy interaktív felületet, amelyből mindenki kikeresheti az őt érdeklő adatokat. Becslések szerint a magyar kórházakban évente több tízezer kórházi fertőzés történik, amelyek szenvedést és súlyos szövődményeket tudnak okozni a betegeknek, de akár halálos kimenetelűek is lehetnek.
Oroszi Beatrix a beszélgetés elején azt mondta: először megijedt a feladattól, Hegedűs Zsolt minisztertől három hónapot kaptak az adatok nyilvánossá tételére. Közben át is kellett vennie az NNGYK-t, ami nem volt könnyű feladat, de hamar neki kellett állnia a kreatív munkának. A valós cél a betegbiztonság javítása volt.
2017-ben Baló György műsorában Oroszi azt mondta, pár éven belül nem lesz olyan, hogy valaki az operációja előtt meg tudja majd nézni az interneten, hogyan teljesít az adott kórház a fertőzések terén, és hozzátette, nem is tartaná ezt helyesnek. Mi változott ehhez képest? – kérdezte Fábián Tamás. Oroszi azt mondta: azt most sem tartaná helyesnek, hogy az emberek bizalmát megingassák az egészségügyi ellátórendszer felé. Ezért tartja károsnak a rangsorokat.
Hiszen ha valahol alacsony az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések száma, az azt is jelentheti, hogy jól végzik a munkájukat, de azt is, hogy kevés tesztet végeznek.
„A mostani adatszolgáltatás pont arról szól, hogy kontextusba helyezzük az adatokat” – mondta Oroszi. Az idősorok szerint lehet látni, hol van javulás, romlás, ebből lehet már következtetéseket levonni. A cél, hogy tükröt tartsanak az egészségügyi szolgáltatók felé is, és közben volt egy jogos elvárás, hogy ezek az adatok nyilvánosságra kerüljenek. Azt kellett megtalálni, hogyan legyen egyszerre közérthető és informatív az adat.
Nagyon kevés intézmény közöl kórházi szintű adatokat a fertőzésekről – mondta Oroszi Beatrix. Összegyűjtötték a létező jó gyakorlatokat, és ebből csináltak egy magyar verziót. A sereghajtókból az élbolyba sikerült magunkat repíteni – tette hozzá.
Oroszi azt mondta, a publikáció előtt beszéltek betegszervezetekkel és kórházvezetőkkel is. Először lélekben kellett felkészülniük, és előbb megnézhették a saját adataikat, mint ahogy azt nyilvánosságra hozták. Ő azt tapasztalta, hogy a kórházvezetők kivétel nélkül pozitívan fogadták ezt a változást. Szerinte eddig azért nem valósult meg hasonló adathalmaz, mert a politikai akaratnak és a jó módszertannak kellett találkoznia.
Az érezhető javulásra több erőforrásra van szükség, de magában a rendszerben is van lehetőség a fejlődésre. Például a kézfertőtlenítő használata kevésbé pénz kérdés, de az, hogy hétvégén is legyen laboratórium, vagy több egyágyas kórházi szoba, az pénzkérdés. „A strukturális problémákon a legnehezebb változtatni” – mondta a tisztifőorvos, aki kiemelte a humánerőforrás kérdését is.
És mikorra várhatók a következő adatok? A pont-prevalencia vizsgálat (PPV) ötévente zajlik, így 2027-ben lesz a következő. A PPV az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által koordinált európai uniós felmérés, amely az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (EEÖF) gyakoriságát és az antibiotikumok alkalmazását méri fel. A módszer lényege, hogy a kórházak egy adott napon, „pillanatfelvétel-szerűen” megnézik a felmérésben részt vevő aktív fekvőbeteg-ellátó intézményben éppen aktuálisan bent fekvő betegeket.
A megfelelő intézkedésekkel csökkenteni lehetett volna a Covid-halálozást
A beszélgetésben szóba került az is, hogy Oroszi a Covid idején tagja volt a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai projektcsapatnak, ami tanácsokat adott az illetékes minisztériumnak és így az előző kormánynak is. Akkoriban Oroszi is többször beszélt kritikusan bizonyos járványkezelési lépésekről, a maszkviselés mellett ilyen volt az is, hogy számtalanszor elmondta, többet kéne tesztelni, sőt arról is beszélt, hogy 2020 őszén a hivatalos számokban azért nem látszott a járvány súlyossága, mert nem volt már elég kapacitás tesztelni.
Oroszi erről az időszakról azt mondta: a javaslataikat rendszeresen meghallgatták, meg is értették, de a döntéshozatalba már nem vonták be őket. Azt tapasztalta, hogy az elején kevés előrejelzésüket vették komolyan, de utána már jobban odafigyeltek rájuk. Szerinte az volt a probléma, hogy az operatív törzs munkájában összecsúszott a szakmai felelősség, a döntés-előkészítés és a döntéshozatal. Nem lehetett elkülöníteni, hogy ki, mikor, milyen szakmai javaslatot tett, és milyen politikai döntést hozott. Nem kezelték transzparensen ezt az egészet. Oroszi azt gondolta: annak ellenére, hogy nem fogadják meg a tanácsait, ő ugyanúgy megpróbálja megtenni a tőle telhetőt.
Egy 2020-as interjúban Oroszi azt mondta, hogy a 2003-as SARS-járvány után több ázsiai ország is jól reagált, megerősítették járványügyi rendszereiket. Amit az országos tisztifőorvos nehezen tud elfogadni, hogy „úgy ért véget ez a pandémia, hogy nem tanultuk meg, amit megtanulhattunk volna belőle”. A Covid után az igen gyors felejtés időszaka jött el – mondta Oroszi, aki szerint minden trauma után van ilyen időszak, de olyan sok politikai, érzelmi frusztráció maradt hátra, ami miatt nehéz objektívan ránézni erre az időszakra. De most már meg kell tanulni higgadtan beszélni, és levonni a tanulságokat. A járványügyi védekezés az alapképességeinkre épül – mondta Oroszi.
Úgy érezte, egyensúlyoznia kellett abban, mit kommunikál, mert az előző hatalom idején érezte a nyomást. De szerinte a szakmát nem lehet elhallgattatni, és ő nem is az a fajta, aki csendben maradna. Azt is mondta, hogy szerinte a halálozást csökkenteni lehetett volna például intenzívebb teszteléssel, jobb járványügyi intézkedésekkel.
Nem tudjuk megelőzni a betegségeket
Az országos tisztifőorvosi poszton Surján Orsolya volt Oroszi Beatrix közvetlen elődje, előtte viszont hét éven át Müller Cecília töltötte be ezt a pozíciót. Fábián Tamás rákérdezett, hogyan értékelte Oroszi például Müller Cecília munkáját a Covid időszakában. „Nem lenne elegáns, ha én utólag, főleg az országos tisztifőorvost minősíteném” – mondta.
Oroszi egy hónapja úgy fogalmazott: „Egy végletesen meggyengült népegészségügyet vettem át, ezt örököltük.” Mikor gyengült le ez a terület? – kérdezte Fábián Tamás. Oroszi kiemelte: az elmúlt 25 évben országos szinten a dolgozóinak több mint felét elvesztette a népegészségügy. Ugyanis minden intézményi átalakítást létszámleépítés kísért, aminek ő nem ismeri a szakmai indokát.
Mindennek az a következménye, hogy az emberek egészségi állapota nem jó, sereghajtók vagyunk az egészségben eltöltött életévek számában. Ami borzalmasan fájdalmas, az a prevenciós kudarc – mondta Oroszi. Ez alatt azt kell érteni, hogy a megelőzhető halálesetek gyakorisága duplája az uniós átlagnak. Vagyis, nem tudjuk hatékonyan megelőzni a haláleseteket. Ennek egy része, hogy nem tudjuk időben felismerni a daganatokat.
Ezen úgy szeretnének javítani, hogy először átvilágítják a szűrési rendszereket, meg kell válaszolniuk, miért nem mennek el az emberek a vizsgálatokra. Másfelől a szűrési szolgáltatásokat is át kell nézni. A gyenge pontokon be kell avatkozni, utána el fogjuk érni az európai uniós átlagot – mondta Oroszi, aki szerint a kommunikáció kulcsfontosságú.
A beszélgetés végén szóba került, hogy Magyarországon kiugróan magas probléma az alkoholfogyasztás és a dohányzás. Egy egészségkommunikációs központot is létre szeretnénk hozni – mondta Oroszi, ennek kifejezetten az lenne a dolga, hogy az egészséges életmódot is népszerűsítse. Hasonlóan nagy probléma itthon az elhízás. Olcsóbbá kell tenni az egészségesebb élelmiszereket, a károsakat drágábbá, a közétkeztetésben is óriási lehetőségek vannak, de ebben most tragikus a helyzet – mondta Oroszi. Ebben is szeretnének változásokat elérni, de a rendelkezésre álló források korlátozottak.
